NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.27

A Magyar Művészeti Akadémia, a Lakiteleki Népfőiskola, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Képzőművészeti Egyetem vezetői beszéltek az általuk irányított intézmény aktuális helyzetéről, a szerepéről az Országgyűlés kulturális bizottsága által szervezett konferencián az Országházban. Ezt követően Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Pósán László bizottsági elnök, valamint L. Simon László bizottsági alelnök tartott előadást. A konferencia záró részében az NMI Művelődési Intézet tevékenységéről, a Mozaik Múzeumtúra első öt évének eredményeiről, valamint a magyarországi örökségvédelmet érintő kihívásokról volt szó.

Kucsera_Tamas_Gergely
Kucsera Tamás Gergely
Forrás: MMA


Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte, hogy az MMA 2011 vége óta működik köztestületi formában, azóta építette ki kultúratámogatási rendszerét. Az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata jött létre, közöttük egyenlő arányban osztják szét a pályázati pénzeket.


A tagozatok egyedi támogatási lehetőségei közé tartoznak a tagozati ösztöndíjak, valamint az összművészeti ösztöndíjak évi száz személy számára. „Utóbbi havi bruttó 250 ezer forinttal jár három éven keresztül, ilyen hosszú távú támogatás korábban nem volt a hazai művészeti életben. 2014-től művészjáradékot is odaítélünk állami vagy művészeti elismeréssel rendelkező, 65 év feletti művészek, művészetelméleti szakemberek számára, emellett bevezettük a Nemzet Művésze címet is" – sorolta a főtitkár.


Mint elhangzott, az MMA 2014 óta részt vesz a Műcsarnok, 2016-tól pedig delegáltjain keresztül a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében.


Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár három évtizedes működtetéséről beszélt. Hangsúlyozta: a lakiteleki központtal működő hálózat bebizonyította életrevalóságát és olyan közösségi helyet jelent, ahol fiatal és nem fiatal egyaránt szellemi és lelki felfrissülést kap.


„A népfőiskola olyan közösségi forma, ahol rendszeres és változatos képzéssel, nevelő környezettel hangoljuk össze a történelmi haza örökségét. Célja népben, nemzetben, hitéletben gondolkodó, cselekvőképes közösségek létrehozása, akik kezdeményezően képesek saját és közösségük problémáinak megoldására" – mondta Lezsák Sándor, a népfőiskola megálmodója.


konferencia
Lezsák Sándor és Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia az Országgyűlés kulturális bizottságának szakmai konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek, több mint húsz értékfeltáró kollégium alakult. 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét jövő tavasszal avatják Lakitelken.


„A magyar irodalomban egymással szembenálló szekértáborok vannak, bizonyos csoportok végváraiként működve. Pedig sem balliberális, sem nemzeti irodalom nincs: magyar irodalom van, nemzeti és baloldali beállítottságú szerzőkkel" – fogalmazott a konferencián Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.


Úgy vélte, a nemzeti oldal jelentős többsége „fejben második", folyamatosan azt lesi, mit szól a másik oldal ahhoz, amit csinál. „Ideje kijönni az áldozatszerepből, azt hagyjuk meg az egyre erősödő baloldali mozgalmaknak. Olyan pályán akarunk játszani, amely nemcsak az ellenfélnek lejt, de a bírót is az adja" – fogalmazott Demeter Szilárd.


A PIM főigazgatója szerint ma nem az írószakmai szervezetek döntenek arról, kiből lesz író és kiből nem, hanem két nagy kiadói konszern. „Infrastruktúrát kell építeni: a PIM-en belül létrejövő Petőfi Irodalmi Ügynökség olyan hely lesz, ahol az írók találkoznak az olvasókkal. Kezdjük el járni a Kárpát-medencét, a külföldi íróknak pedig, akiket rezidensprogrammal fogunk idehívni, mutassuk meg a magyar irodalom sokszínűségét!" – szólított fel Demeter Szilárd.


Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor az alkotókat nem szabad kiszolgáltatni a digitális eszközöknek, humanizálni kell az élményközpontúságot.


„Az értékek őrzése változatlanul kiemelt feladatunk. Az MKE-n a legszélesebb korosztálynak oktatunk, gazdag képzéskínálattal. Friss hír, hogy az MKE európai egyetem lett, globális képzési programot fogunk működtetni a római, a drezdai és a rigai akadémiával" – mondta a rektor. Szólt arról, hogy a „művészettel, művészetre, művészeti" hármas nevelési cél alapján működnek, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény 150 éves ingatlanjait is előbb-utóbb fel tudják újítani.


Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában arra fókuszált, hogy az intézmény a Liget Projekt keretében új épületbe költözik. „Mintegy 215 ezer tárgy mozdul meg, zajlik a tisztításuk, készül az állomány digitalizálása, majd jön a csomagolás. Európában egyedülállóan komplex gyűjteményünk van, amely egyszerre nemzeti és egyetemes, történeti és jelenkori. Legnagyobb kincseink közé tartozik negyvenezres kerámia- és ötvenezres textilgyűjteményünk" – mondta a főigazgató.


A múzeum vezetője megjegyezte, hogy a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről, a Kúria volt épületéből visszatér a Városligetbe, hiszen 1906-tól 1924-ig ott működött.


„A költözés céldátuma 2021. Egy új, Magyarországon még nem volt múzeumi forma, a társadalmi múzeum jön létre, a Szabolcs utcai raktárbázis a világszínvonalú restaurátorműhellyel nyár végétől elindul, a főépület az 56-osok terén lesz, több mint háromszor akkora kiállítási lehetőséggel, mint eddig" – mondta Kemecsi Lajos, aki az új épület modern szolgáltatási tereiről, a hely vonzó találkozási pontjairól is beszélt.


Pósán László, a bizottság fideszes elnöke emlékeztetett arra, hogy a testület számos területért felelős, ezért nagyban támaszkodik az egyes ágazatok szakértőire.


Fekete_Peter_Parlamwnt
. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár felszólal az Országgyűlés kulturális bizottságának
szakmai konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi


A jövő évi költségvetés tervezetében tovább nő a kultúrára fordított összeg, amely európai összehasonlításban is kiemelkedő – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.


Fekete Péter beszámolójában felidézte az idei Múzeumok éjszakája sikerét: Budapesten 134 ezer, vidéken pedig 170 ezer ember látogatott el a csaknem kétezer programra. Az államtitkár kiemelte, hogy a Múzeumok éjszakáját számtalan „horizontális" együttműködés teszi vonzóvá, hiszen ekkor a múzeumokban a zenekarok, a színházak és egyéb kulturális intézmények is rengeteg programmal jelentkeznek.


Kialakulóban van azonban egy másfajta tagozódás is – fűzte hozzá Fekete Péter. A kormányzat mindegyik kulturális területen kijelöli a stratégiailag kiemelt intézményeket, amelyeket pluszfeladataik ellátásához kiemelt finanszírozásban részesít, de ez nem jelenti azt, hogy a további szakintézményekről vagy a független szféráról megfeledkezne – hangsúlyozta.


Mint emlékeztetett, 2010-ben a központi költségvetés 172 milliárd forinttal támogatta a kulturális ágazatot, ez az összeg a 2020-as büdzsében már 578 milliárd forint lesz, ez az összeg pedig arányaiban európai összehasonlításban is kiemelkedő. Persze ez is véges keret, ezért fontos, hogy az intézményvezetők az újabb források igénylése helyett a hatékony működésre koncentráljanak. A kormány ebben úgy tud segíteni, ha nagyobb bizalmat ad, kevesebb kötöttséggel – jegyezte meg.


Fekete Péter hangsúlyozta azt is, hogy a működési költségek biztosítása minden intézménytípus esetén az alapító feladata, az állam azonban a tőle független intézményeknek is programtámogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül.


A tao-rendszer megszüntetésével a kormányzat vállalta a legutóbb befolyt 37,4 milliárd forintos összeg biztosítását és elosztását. A felosztásnál elsőbbséget élveznek a közfeladatot ellátó, kiemelt stratégiai intézmények igényei, de a független szféra is megkapja az eddigi támogatását – közölte.


Fekete Péter ugyanakkor bejelentette: jelenleg negyven kulturális intézményt, egyesületet ellenőriznek a tao-támogatásokkal kapcsolatban gyanított szabálytalanságok miatt.


L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának egyik fideszes alelnöke, a konferencia levezető elnöke hozzászólásában nagy adósságnak nevezte a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérének rendezését, amire elmondása szerint Fekete Péter is nyitott.


Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója felidézte, hogy a 2010-es évek elején csak 1905 magyarországi településen működött közösségi színtér, ezért több szinten indult fejlesztő munka. Megváltozott például a közművelődési törvény, amely már kimondta az alapellátás és a szakemberek alkalmazásának szükségességét, és megindult a közművelődési szakemberek egyetemi képzése is.


Az NMI a hazai közművelődést többek között statisztikai, minőségbiztosítási feladatok ellátásával, módszertani támogatással, mintaprogramokkal és kutatásokkal segíti – tette hozzá Szedlacsek Emília, emlékeztetve arra, hogy mind a 19 megyében irodát tartanak fenn, és kiterjedt partneri hálózatot működtetnek.


Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója a Mozaik Múzeumtúra első öt évének eredményeiről adott számot. Mint kiemelte, a múzeumok kiemelkedő szerepet játszanak a nemzeti örökség megőrzésében és bemutatásában, ez a szerepük azonban csak akkor érvényesülhet hatékonyan, ha népes közönségük van.


A 2014 elején, a Néprajzi Múzeummal partnerségben indult Mozaik Múzeumtúra ezért a jövő közönségét kívánja megszólítani, de a múzeumok jelenlegi látogatóihoz is szól. Kiemelt cél továbbá a határon túli magyar kiállítóhelyek, illetve közönség bevonása – jegyezte meg.


Makranczi Zsolt kiemelte a számos saját rendezvényt, például a múzeumi roadshow-kat, a tematikus múzeumtúrákat, valamint az egyes korcsoportokat külön platformokon megszólító kommunikációt is. A Mozaik Múzeumtúra szervezői több múzeumi kiadványt jelentettek meg, és matricagyűjtő játékot is hirdettek, melyhez okostelefonos applikáció is kapcsolódik–- fűzte hozzá.


Kulturális örökségvédelem 3.0 címmel tartott előadást Virágos Gábor régész, kulturális örökségvédelmi szakértő, aki a terület folyamatos újragondolását szorgalmazta.


A szakember szerint már a kulturális örökségvédelem definíciója sem egyértelmű: beletartoznak a műemléki rekonstrukciók, a régészeti kutatások, a közgyűjtemények védelme, de a történeti táj, illetve egyre inkább a környezet megóvása is.


A szakma fő céljai évtizedek óta a múlt megismerésének igénye, az emberi életminőség fenntartása, javítása az épített örökség gondozásán keresztül, nem elhanyagolható továbbá a gazdasági érdek sem – mondta.


Makranczi Zsolt emlékeztetett arra, hogy a közelmúltra, de a távolabbi időszakokra is jellemző volt a gyakori változás a jogszabályi környezetben és az intézményi struktúrában, miközben folyamatos nehézséget jelent a szakma, a finanszírozók és a nagyközönség érdekei közötti egyensúlyozás is.


A megoldandó problémák közül a szakember megemlítette, hogy a magyar örökségvédelemben hiányoznak a területet érintő alapvető mérések, valamint hogy a műemléki felújításoknál az üzemeltetési szempontok gyakran nem kapnak elég figyelmet.


Komoly veszély az illegális műkincs-kereskedelem is: még mindig félelmetesen sok olyan régészeti tárgy jelenik meg, amelyek illegális régészeti kutatással kerülnek elő - figyelmeztetett Makranczi Zsolt.


L. Simon László, a kulturális bizottság egyik fideszes alelnöke, a konferencia levezető elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem gyakorlatában a szakma és a finanszírozó ritkán egyenrangú, ráadásul a beruházói oldal állandóan változik és mindig újabb támadásba lendül.


Az utóbbi évekre visszatekintve a szakpolitikus megállapította: sokszor utólag másodlagos jelentőségűnek bizonyult kérdések vitték el az örökségvédelmi szakma energiáit. Az illegális műkincs-kereskedelemmel pedig valóban nehéz felvenni a küzdelmet, hiába tett határozott lépéseket a kormányzat.


Forrás: MTI

Lazar_Ervin_Program_20190918-8494

2019.09.18

Már regisztrálhatnak a Lázár Ervin Programban részt venni kívánó előadóművészeti szervezetek; az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.

HETEDIZIGLEN_MNL_Csalad_-_tortenet_-_kutatas_Szabo_Dorottya_es_Retvari_Bence

2019.09.18

Családtörténet-kutatásra várják az érdeklődőket a levéltárak országszerte kurzusokkal, kiadványokkal és levéltár-pedagógiai órákkal a Hetedíziglen elnevezésű projekten.

tuzson-sajttaj

2019.09.16

Harmincnégy budapesti teátrum várja a közönséget kulisszajárásokkal, nyílt próbákkal és számos egyéb programmal a Színházak éjszakáján szombaton, a kulturális örökség napjain tematikus sétákon és tárlatvezetéseken is részt vehetnek az érdeklődők szombaton és vasárnap.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma