kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.06.30

Minden nép keresi eredetét, származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

HorvathLugossyGabor-768x630
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

 

A Pataki Tamás által jegyzett interjúból kiderül, hogy őstörténetünket új módszerekkel kutatják, a magyar történelmi kérdésekhez pedig előítéletek nélkül állnak hozzá abban a tizenegy kutatócsoportban, ami az intézethez tartozik.

 

Kásler Miklós korábban egy interjúban azt mondta, hogy nem a legavatottabb tudóst keresték a Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztjára, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait. Arra a kérdésre, hogy vele bevált-e a miniszter számítása, Horváth-Lugossy elmondta: való igaz, hogy a jogi tanulmányai mellett ő világéletében szeretett szervezni, valamit felépíteni, alkotni. Tizennyolc éve folyamatosan államigazgatási intézményekben szolgált, ahol általában sikeresen helytállt. Sokan gondolták úgy, hogy a főigazgatónak vagy menedzserigazgatónak nem egy tudományterület szaktekintélyének kell lennie, mert mindenki a saját tudományát becsüli, olyan típusú személyt kerestek, aki az egészet összefogja.


Kiváló tudományos főigazgató-helyettese van Vizi László, a jogász végzettségű történész személyében, aki a Kodolányi János Egyetem oktatási rektorhelyettese. Az ő munkáját segíti a tudományos tanácsadó testület, a magyar tudomány nagy öregjei.


Az intézet munkájáról szólva elmondta, hogy szerencsés a helyzetük, mert a magyarság történetének egészét, főleg az eredetét és az elhanyagolt kérdéseket kell vizsgálniuk.

„Sokan azt hiszik, hogy csak a magyar őstörténettel foglalkozunk, de ez nem így van. Az egészen korai évszázadoktól kezdve a Kádár-korig kutatjuk a magyar történelem korszakait. Mindenki tudja, hogy vannak tudatosan elhallgatott vagy perifériára szorított témák és elhallgatott kutatási területek is. Az elmúlt ötszáz évben többször megszállták és lerombolták Magyarországot, rengeteg külföldi hatás is ért minket a török hódoltságtól a Habsburg időkön keresztül a náci, majd a szovjet típusú diktatúrákig. A magyar nép ennek megfelelően nem tudott sem önmagával, sem a múltjával szabadon foglalkozni. Nemcsak a történészek nem végezhették megfelelően a dolgukat az elmúlt ötven vagy akár száz évben, hanem a régészek vagy a nyelvészek sem” – fejtette ki Horváth-Lugossy Gábor, időszerűnek vélve azt, hogy a rendszerváltozás után végre eljutottunk abba az állapotba, hogy a kormány felismerte ezt a helyzetet, és létrehozta a Magyarságkutató Intézetet.


Hiszen minden nép keresi az eredetét, a származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben – tette hozzá.


„Jó tudni, hogy időversenyben vagyunk a szomszédos országokkal, amelyek a jelenlegi státus quóhoz akarnak történeti ideológiát teremteni, saját forrásértelmezésük szerint. Így a Monumenta Slovaciae Vaticana című sorozatban a nem létezett középkori Szlovákia dokumentumaiként adják ki a magyar történelem középkori római forrásait” – hívta fel a figyelmet.

A velük szemben megfogalmazott kritikákra, a „magyarkodás” velük szemben szitokszóként való használatára reagálva elmondta, hogy ezek a támadások önmagukban is a Magyarságkutató Intézet szükségességét jelzik, hiszen amíg egy ilyen kutatási irány vádakat szül, az is csak azt bizonyítja, hogy sok dolguk van még ezen a téren.


Azt is szeretnék, hogy minél több nemzet megismerje a magyarságot, a magyar nép eddigi teljesítményét, azt, hogy mit köszönhet nekünk Európa és a világ. Az intézet éppen ezért legalább öt nyelven – angolul, németül, spanyolul, franciául és oroszul – is fogja publikálni az eredményeit, hogy azok eljussanak az amerikai vagy az ázsiai kontinens egyetemistáihoz, érdeklődőihez is.


Jelenleg a környező országok szemszögéből írják meg Közép-Európa történetét, tehát a rólunk szóló könyveket is. Ezeket forgatják külföldön, ezek hatnak a világra, de nem biztos, hogy ezekben mindig olyan tartalom jelenik meg rólunk, ami hiteles vagy ami a magyar helyzetet és az eredményeinket megfelelően ábrázolja.

A fiatal nemzedékek magyar identitásának megerősítését tervezve úgy tartják, hogy ma már nem elég csak tudományos szaklapokban publikálni, más, innovatív csatornákat is kell használni.


A magyar történelem olyan páratlanul gazdag, hogy nem kell kitalálnunk eseményeket, tetteket, hanem a megtörténteket kell megismertetnünk a fiatal nemzedékekkel.

Ott kell kifejteni a tevékenységet, ahol az érdeklődők vannak, ezért applikációkat vagy vlogokat is tervezünk a fiatalok számára, amelyekben tudományosan alátámasztott tartalmak is vannak – jelentette be a főigazgató.


A teljes interjú itt olvasható.

Nagyjatszoter_elemeit_mar_epitik

2019.07.22

A Liget Budapest projekt összes új intézménye megnyílik 2023-ig és elkészül a megnövelt és megújított zöldfelületű park is.

Fekete_Peter_Fovarosi_Nagycirkusz_koszonto

2019.07.20

Repülőcirkusz című előadással zárják a nyaralást idén az Erzsébet-táborok lakói. Hat pénteken át, alkalmanként több mint ezren vesznek részt a Fővárosi Nagycirkusz előadásán.

KaslerMiklosFotoThalerTamas

2019.07.19

Kásler Miklós az érintett ágazatok 2020-as költségvetésének főbb számait ismertetve közölte: összesen 592 milliárd forinttal jut több forrás az Emmi által koordinált területekre jövőre, mint az idén.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

A Catherine Deneuve, Juliette Binoche és Ethan Hawke főszereplésével készült filmnek ez lesz a világpremierje, és a versenyprogramban is indul a filmfesztiválon. A japán-francia koprodukciót múlt év őszén tíz héten át forgatták Párizsban. A film egy család történetét mutatja be, a történet egy lakásban játszódik. A 76. velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik.

Kovács Péter alkotásainak fókuszában az emberalak, az emberi test áll, amelyet a festészeti és grafikai eszközöket egyszerre alkalmazó, a szín és a vonal együttes kifejező erejére alapozott, expresszív hangvételű kompozíciókban jelenített meg. A nagyméretű, esetenként diptichonokká, triptichonokká alakított művek mellett fontosak művészetében azok a kisméretű, feljegyzés szerű füzetlapok, "firkafélék" is, amelyeket a művész állapotrajzoknak nevezett. Az egyedi kompozíciók, a rajzok mellett az 1990-es évektől sokszorosított grafikákat, litográfiákat és rézkarc-hidegtűket is alkotott.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma