GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.08

Évek óta 20 százalék körül alakul a női zenei alkotók – szövegírók, zeneszerzők – aránya Magyarországon, jelentős többségük szövegírással foglalkozik. A tavaly regisztrált női dalszerzők mintegy 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb – derült ki az Artisjus nőnap alkalmából közzétett statisztikáiból.

vaci_eszter_r
Váczi Eszter és Gátos Bálint
Fotó: Toró Attila


Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán húsz százaléka nő. Ezen a területen ugyanakkor látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya 2005 előtt mindössze 5% volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.


A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés történt a statisztikák javítása érdekében: tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, a női esélyegyenlőségért küzd az európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.


Labas_Viki
Lábas Viki
Fotó forrása: Music Backstage


Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, a tavaly regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. A Dal című televíziós showműsor idei évadába nyolc olyan szerzemény került a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.


A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület felmérése alapján az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, 12 százaléka rock/metál szám, ugyanekkora az arány az alternatív, a klasszikus és az instrumentális kompozíciók tekintetében, és tőlük származik minden tizedik elektro/dance stílusú szerzemény.


Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők mintegy 60 százaléka 30 év alatti, 13 százalékuk 20 évesnél is fiatalabb. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.


adamis_anna-guta
Adamis Anna
Forrás: parameter.sk


A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között szerepelt Adamis Anna (1998), Szabó Ágnes (2009), Palya Bea (2010), Szirtes Edina Mókus (2012), Váczi Eszter (2014), Tallér Zsófia (2015), a junior díjasok közül Jónás Vera (2016), Kozma Kata (2017), Várallyay Petra (2017), Lábas Viki (2018, a Margaret Island tagjaként), Szeder-Szabó Krisztina (2018) és Schoblocher Barbara (2019, a Blahalouisiana tagjaként).
 

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így bőven van mit kifejteni a másik oldalról" – jelentette ki Szeder-Szabó Krisztina.

Kulcsszavak:

plakat003

nagy_magdolna

2019.03.18

Képes lehet egy múzeum új életcélt adni aktív nyugdíjasoknak, tinédzsereknek miközben közelebb hozza egymáshoz a generációkat? Igen, sőt még egyéb módokon is aktivizálhatja a körülötte élő közösséget. Erről a lehetőségről és még egyéb példákról is beszélgettünk Nagy Magdolnával, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatójával.

kistelepules

2019.03.18

Kétezer fő alatti magyarországi kistelepülések értékmentő-értékteremtő közösségei létrehozásának, valamint közművelődési szakmai tevékenységek megvalósítására hirdetett pályázatot a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma.

Vitezy_1

2019.03.16

Budapest nemzetközi rangú építészeti jelképpel, egy friss turisztikai célponttal és elsősorban egy világszínvonalú, családbarát, új Közlekedési Múzeummal gazdagodik majd a Kőbányai úti egykori Északi Járműjavító területén – hangsúlyozta az amerikai Diller Scofidio + Renfro iroda által tervezett, leendő múzeumépület kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma