Kultúrák és generációk

"Nem először és nem is utoljára ad helyet a könyvtár a keleti kultúrát bemutató kiállításnak. Most külön öröm számunkra, hogy a modern művészet születését mutathatjuk be a közönségnek" - nyitotta meg a tárlatot Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Majd hozzáfűzte: ez a tárlat szervesen kapcsolódik a könyvtár feladataihoz, megőrző tevékenysége mellett azonban közvetítő és inspiráló szerepet is szeretnének betölteni a kultúrában, hogy a 21. században a nemzeti könyvtár olyan kulturális térré váljon, amely képes élvezettel átadni a tudást. Kiemelte: "a rendezvény célja többek között egy új művészeti hagyomány megteremtése", majd megjegyezte: oda kell figyelni a kulturális értékek nemzetek és népek közötti átadására, melyet ha sikeresen hajtunk végre, új hagyományokat hozhatunk létre.

A szót ezt követően dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vette át, aki beszédében elmondta: az elmúlt években számos téren élénkült meg a kínai-magyar kulturális együttműködés, ennek keretében sok kulturális esemény valósult meg. Majd hozzáfűzte: a szoros kulturális kapcsolatok, amelyek az egyre élénkülő gazdasági együttműködést kísérik, nem régiek. Ez a fejlődés a magyar kormány keleti nyitásának eredménye, amely az Egy övezet, egy út együttműködéshez is kapcsolódik - emelte ki. Az államtitkár elmondása szerint Kína több ezer éves kultúrája, mély filozófián alapuló dekoratív művészete mindig izgalmas volt a magyarok számára, akik ma már szívesen tanulják a kínai nyelvet is. Kína is szívesen fedezi fel a magyar művészetet, mint tették ezt nemrég Munkácsy festészetével vagy a Magyar Nemzeti Múzeum országukban bemutatott kincseivel ? idézte fel Hoppál Péter.

Kiemelte: több mint 950 millió forintot fordítanak annak a beruházásnak az előkészítésére, amelynek keretében létrejönnek az OSZK archívumainak elhelyezését szolgáló raktárak. Majd hozzáfűzte: a raktárbázist Piliscsabán alakítják ki egy több mint 11 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban, ahol 81 ezer iratfolyómétert lehet tárolni. Hozzátette: az archiválás raktáron kívül egy szolgáltató raktárat is létre kell hozni a Budai Vár Nyúlkert alatti területén egy 1999 és 2000 között már megkezdett beruházás folytatásaként, az annak előkészítése során talált és várhatóan még előkerülő középkori emlékek tiszteletben tartásával. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az archivális és a szolgáltató raktár megépítése szorosan kapcsolódik az Országos Széchényi Könyvtárnak helyet adó budavári F épület komplex felújítási programjához, mivel az OSZK korszerűsítésének alapvető feltétele, hogy a folyamatosan gyarapodó könyvállomány elhelyezése hosszú távon biztosított legyen.

Tuan Csielung, Kína magyarországi nagykövete vette át a szót, aki beszédében emlékeztett arra is: a tárlat központi alakja, Xu Beihong fiatalon Európában tanult és az európai művészet esszenciáját hazavitte magával Kínába, majd ötvözve azokat a helyi művészeti tradíciókkal; különleges stílusa nagy hatással volt az őt követő generációkra. Mint hozzátette, a kínai-magyar kapcsolatok a történelemben soha nem látott módon virágoznak, amely kiterjed a kulturális együttműködésre is.

Liao Hunghua, a Xu Beihong Művészeti Bizottság főtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy Xu Beihong 1933-34-ben maga is szervezett egy nagyszabású kiállítást Európában, ahol több mint háromszáz kínai kalligráfus munkáit mutatták be, melyet Európa öt nagyvárosába is elhozott. Xu Beihong egy vissza emlékezében maga is azt írta: fontosabbnak tartja a gazdasági érdekek helyett a kulturális kapcsolatok építését - emelte ki Liao Hunghua Xu Beihong reform tevékenységét a kínai kultúrában, amely hatással volt az európai művészetre is. Ezzel a kiállítással egy gyönyörű hidat építünk ki a két ország között és innentől még szorgalmasabban kell dolgoznunk a barátság elmélyítésén és a kultúra átadásán - fűzte hozzá a Művészeti Bizottság főtitkára.

Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora rámutatott: a magyar festészetben a tradíció fellelhetően, a kínai festészetben pedig időtlenül van jelen. Az a törekvés azonban mindkettőben jelen van, hogy a tudást átadják a következő generációnak ? emlékeztetett. A Sino-Európai Alapítvány, az MKE és az OSZK szervezésében, a Magyar Nemzeti Galéria támogatásával létrejött, több mint száz festményt és szobrot felvonultató tárlat nemcsak a magyar és a kínai alkotók és alkotások között von párhuzamot, hanem megmutatja a mester és tanítványa viszonyát, két eltérő kultúrában betöltött szerepét is. A kiállításban a modern kínai festészet atyjaként számon tartott Xu Beihong és az általa teremtett iskola műremekei mellett az ugyanazon nemzedékekhez tartozó magyar alkotók, mások mellett Székely Bertalan, Csók István, Szőnyi István, Menasági Péter, Kőnig Frigyes és Szurcsik József munkái láthatók 2018. január 12-ig az OSZK épületében.

Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond