GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.04

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei meghívottjai közt nem egy hazai és külföldi világsztár, fiatal tehetség és különleges előadással készülő társulat szerepel. A szervezés részleteiről Káel Csabát, a Müpa vezérigazgatóját, Bán Teodórát, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjét és Dobozy Borbála csembalóművészt kérdeztük.

Kael_Cs_BTF
Káel Csaba


Káel Csaba a Kultúra.hu kérdésére, hogyan is érvényesülnek a magyar jegyek a nemzetközi produkciókban jeleskedő Tavaszi Fesztivál programsorozatában, Liszt Ferencet hozza fel példaként, aki nagy hatást tett Európa zenei kultúrájára. A fesztiválon szerepet kap a Bauhaus is, nem véletlenül, elég csak a stílus megszületésében közvetve bábáskodó Moholy-Nagy László nevét említenünk. Sok helyen felfedezhetjük Budapesten a Bauhaus jegyeit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyes termináljától néhány budai házon keresztül egészen a rózsadombi villákig.


„Kiemelt cél, hogy a színvonalas programokon túl az eseményeknek otthont adó, fantasztikus intézményeket is megismertessük a közönséggel. És nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a minőségi kultúrával minőségi turisták is érkezzenek Magyarországra” – hangsúlyozta Káel Csaba.


BTF_staj_2


Szerinte a kultúra nem luxuscikk, hanem mindennapi szükséglet, a hagyomány lenyomata, az őseinktől örökölt DNS. Kultúra mindaz, ahogyan feldolgozzuk és továbbadjuk értékeinket.

 

Ahhoz, hogy megértsük, honnan hova jutott el a rangos esemény, érdemes visszatekintenünk a kezdetekre. „Pár évvel a rendszerváltás előtt indult a fesztivál Kiss Imre, a Müpa alapító-vezérigazgatója ötlete alapján. Akkoriban pangtak a budapesti szállodák, és a megtöltésük érdekében jó ötletnek tűnt egy kulturális fesztivál létrehozása. Olyan, külföldön élő magyar sztárokat hívtak haza, mint például Cziffra György zongoraművész” – idézte fel. „Egy ilyen volumenű fesztivál nehezen működhetne stabil pénzügyi bázis nélkül, ezért is üdvös a kormányzat hat éve meghozott döntése, amely jelentős anyagi forráshoz juttatta a rendezvényt, ennek köszönhetően két-három évre előre tudunk tervezni” – tette hozzá.

 

Ban_T_
Bán Teodóra


Bán Teodóra ügyvezető a fesztivál céljai közt említette, hogy feladata az adott korszak kulturális életének hiteles bemutatása. Véleménye szerint Budapest jóval gazdagabb kulturális kínálat terén, mint Prága vagy Bécs. Arra a kérdésre, hogy melyik produkciót volt a legnehezebb tető alá hozni, elárulta, hogy az egész fesztivál megszervezése precíz munkával és előkészülettel járó, összetett feladat volt.


„A turizmus fogalma az utóbbi időben változáson ment át, manapság egyet jelent a kultúrával, a város történetének és széleskörű értékeinek megismerésével” – emelte ki. Úgy látja, az ide érkező külföldiek a produkciókon keresztül betekintést nyerhetnek a magyar kultúra sokszínűségébe, képet kaphatnak arról, hogyan látják és gondolják újra a magyar előadók a művészetet.

 

Dobozy_B
Doobozy Borbála


Dobozy Borbála csembalóművész elárulta: koncertjét a jelentős, noha kevéssé ismert cseh mesterek, Georg Anton Benda, Josef Antonín Štěpán és Jan Dismas Zelenka műveiből állítja össze. A cseh zenetörténettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 17-18. századi, főként emigrációban élő cseh zeneszerzők és hangszeres virtuózok a zenei fejlődésben nagy szerepet játszottak, életművük az európai zenei örökség értékes részét képezi.


BTF_staj_4
A Budapesti Tavaszi Fesztivál beharangozó sajtótájékoztatója


„A cseh zenére különleges dallamvilág jellemző, amely egy hosszú évszázadok alatt kialakult tradícióra vezethető vissza” – mondta. „Josef Antonín Štěpánt Magyarországon egyáltalán nem ismerik. Bécsi udvari zeneszerzőként tevékenykedett, Mária Terézia családjának zenemestere volt, virtuóz billentyűs játékos, aki egyebek mellett három kötet dalt is komponált. Ebből válogattam ki négyet, amelyeket Kertesi Ingrid tolmácsol majd. Štěpán a zenetudósok egybehangzó véleménye szerint Schubert dalművészetére is nagy hatást gyakorolt. Georg Benda pedig Mozart kedvenc zeneszerzője volt, ami szintén önmagáért beszél.


A különleges harmóniavilágú, J. S. Bach által is nagyra tartott Jan Dismas Zelenka kiemelkedő munkássága iránt szintén csak az utóbbi évtizedekben nőtt meg az érdeklődés Csehországban” – mesélte. „A műsorra tűzött darabok között lesznek olyanok, amelyek még nem hangzottak el a hazai közönség előtt. Mindig ügyeltem arra, hogy olyan zeneszerzőket népszerűsítsek, akik – bár nem tartoznak a zeneirodalom legnagyobbjai közé – de jelentős életművet alkottak. A zenetörténet egészében mindegyik fontos láncszem, és hiszem, hogy nélkülük a nagy mesterek életművei sem születhettek volna meg” – hangsúlyozta.

 

A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 5-től április 22-ig tart.

 

Ayhan Gökhan


Fotók: Csákvári Zsigmond, Kultúra.hu

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma