2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.13

„A cigányság a magyar és az európai kultúra részének tekintett kultúrával, értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon” – mondja Balog Zoltán miniszterelnöki biztos. A MANK Galériában a roma festőnők június 13-án nyílt tárlatáról, a cigány kultúra helyzetéről és a Cziffra Művészeti Központról is beszélgettünk vele.

bz_slide_01
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos
Fotó forrása: balogzoltan.hu

Június 13-án a MANK Galériában az Emlék–Álom–Kutya–Világ című, roma festőművésznők munkáit bemutató kiállítást Ön nyitja meg. Miért tartotta fontosnak, hogy eleget tegyen a felkérésnek?

Mindig is fontos volt számomra a magyarországi cigányság integrációja, felemelkedése. Fontos felismerés – és úgy tűnik, ez nekünk, magyaroknak könnyebben megy Európában –, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás. Beszélhetünk szociális projektekről, munkahelyteremtésről, oktatásjavításról, de ugyanilyen fontos, hogy megmutassuk a cigányságnak azt, amire büszkék lehetnek, tehát a saját kultúrájukat. A cigányság, ha nem is egy széles kultúrával, de a magyar és az európai kultúra részének tekintett értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon. Ez egyrészt a cigány közösségeknek is öntudatot ad, büszkén elmondhatják, hogy lám, nekünk ilyen komoly értékeink vannak, másrészt a többségi társadalom részéről is elismerésben részesül. Ezért is fontos mind számomra, mind pedig Magyarországnak, hogy szem előtt tartsuk a cigány kultúra érdemeit.


emlek-alom_1
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kultúrán keresztül történő felzárkóztatás magyar sajátosság, máshol nem nagyon akad rá példa?

Többfelé vannak hasonló kezdeményezések, például Madridban is található a cigány kultúra ügyével foglalkozó központ, de ennyire átfogó munkát csak itthon végeznek. Amikor 2011-ben az Európai Roma Stratégiát Magyarország is elfogadta, akkor mi ragaszkodtunk hozzá, hogy külön szerepeljen benne a kultúra. Ha van kultúra, akkor nem csak problémát látunk a magyarországi cigányságban, hanem lehetőséget és gazdagságot is.


Emlek-alom-kutya-vilag_MTI_Monus_Marton_3
Balog Zoltán a kiállítás megnyitóján
Fotó: MTI/Mónus Márton


Hogy látja, a cigányság értékei hol helyezkednek el Európa kulturális térképén?

A cigányság kultúrája része az európai kultúrának, bár olyan, hogy európai kultúra, önmagában nem létezik, kultúrák egymás mellett éléséről beszélhetünk. Hihetetlenül izgalmas, ahogy egymásra hatnak a nemzeti, regionális gyökerű kultúrák. Ez például a legszebben a magyar cigányzenében köszön vissza. Az autentikus cigány zene esetében jól kimutatható, hogyan hatott Liszt Ferencre vagy Brahmsra. Annak idején Liszt Ferenc egészen odáig ment, hogy azt hangoztatta, a magyarországi cigányok zenéjéből nőtt ki a magyar klasszikus zene. A kultúrák találkozása, egymásra hatása teszi az európai kultúrát sajátossá és értékessé.


emlek-alom_3
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Megéreznénk, ha hirtelen eltűnne a cigány kultúra?

Aki nem ismeri átfogóan, annak sajnos nem tűnne fel. Személy szerint én és azok a roma fiatalok biztos észlelnék a hiányt, akik büszkék erre a kultúrára, és alig várják, hogy maguk is hozzátehessenek valamit.

 

A kiállítás címében megkülönböztető jelleggel szerepel, hogy roma. Ez az értelmezést mennyire segíti, nem viszi el más irányba a befogadást?

Természetesen nem csak azért szeretjük, mert roma. Ezek a festmények önmagukban, a származás feltüntetése nélkül is értékesek. Megütik a nem roma festők alkotásainak művészi értéket. Viszont azok számára többletet jelent, akik eddig azt gondolták, hogy a cigányság amolyan elmaradott népcsoport. Egyértelműsíteni kell, hogy nem problémák a romák, hanem értékekkel rendelkező, a közös kincseinkhez hozzátenni képes népcsoport.


emlek-alom_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Sok negatív álláspontot képviselő véleménnyel találkozik?

Sajnos igen, ámbár hozzátenném, azoknak a tábora, akik azt, hogy roma ügyben érdemes aktívnak és pozitívnak lenni, értékelni az erőfeszítéseket, a művészetet, ma jóval szélesebb, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

 

A nagyközönség a cigány kultúra hallatán főleg a zenére gondol, pedig ott van a többi művészeti ág is, az irodalomtól a képzőművészetig. Hogyan lehetne ezeket a területeket is jobban megismertetni a nyilvánossággal?

Épp ez a nagy vállalkozásunk, hogy legyen egy európai szintű, roma művészeti és oktatási központ, ahol mindez jól bemutatható. A felépülő Cziffra Művészeti Központban lesz színház, kiállítások, irodalmi események, és az, hogy a vezetője Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, önmagában garantálja a minőséget.


Balog_Zoltan_alapkoletetel
Balog Zoltán és Balázs János 2018 márciusában tette le a Cziffra Központ alapkövét
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Attól nem tart, hogy Európában majd azt mondják, Önök ennyivel letudták a cigánykérdést?
Mostanáig egyik európai ország sem alapított rajtunk kívül hasonló intézményt. Ha valaki a miénknél jobbat csinál, majd akkor oktasson ki bennünket. Különben rég megszoktuk, hogy Európában kioktatnak, ellenben nekünk a saját utunkat kell járnunk. A legfontosabb az, hogy a romák érezzék, kaptak valamit a magyar államtól, és adhatnak is azzal, hogy bemutatják a művészetüket.

 

Ayhan Gökhan

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma