15_eves

2019.08.10

Ugyan Julian Schnabel Magyarországon elsősorban filmrendezőként ismert (Basquiat, Mielőtt leszáll az éj és Szkafander és pillangó), de képzőművészként is megkerülhetetlen figura, amelyet igazol a veszprémi Csikász Galériában Grafikai nyomatok 1983–2018 címmel nyílt kiállítása is.

schnabel3
Julian Schnabel: Cím nélkül (A kölni dóm)
Forrás: Julian Schnabel/muveszetekhaza.hu

Julian Schnabel olyan alkotók mellett indult, mint Jean-Michel Basquiat vagy Keith Haring. A kiállításon mélyrehatóan megismerkedhetünk Schnabel művészetének jelentős, de ritkán vizsgált részével. Ez a grafikai nyomatainak legelső kiállítása Magyarországon, amely vadonatúj, tavaly készült műveket is tartalmaz.

 

Schnabel az 1970-es évek vége óta van jelen a képzőművészeti életben, az első egyéni tárlata 1979-ben volt, azóta rendszeresen kiállít. Többek között a New York-i Leo Castelli Gallery és Whitney Museum of American Art, az amszterdami Stedelijk Museum, a madridi Reina Sofia és a bázeli Kunsthalle mutatta már be munkáit.


Munkáiban központi szerepet kap a hagyományos festészeten túlmutató anyagok és felületek – kerámia- és vászondarabok, gyanta, bársony, talált képek – használata, az állandó kísérletezés.


schnabel2
Julian Schnabel
Forrás: Julian Schnabel/muveszetekhaza.hu


A tárlaton látható alkotások különleges helyet foglalnak el Schnabel munkásságában. „E lapok virtuóz módon ragadják meg a forma és a szín dinamikáját. A művész laza szerkesztéssel és árnyalatgazdag színhasználattal közeledik a készen talált anyaghoz, s annak sokféle megjelenésében is érzékenyen és játékosan reagál rá, anélkül, hogy a szubsztanciáját eltagadná” – mondta dr. Alexander Tolnay, a kiállítás kurátora a tárlatot megnyitó beszédében.


Külön kiemelte Schnabel két alkotását, az egyiken egy 2016-os lapon a kölni dómot látjuk egy régi, megsárgult plakáton, amelyet még az 1950-es években használták az iskolai oktatásban. Ezt az úgynevezett geográfiai képet földrajzórán ragasztották a palatáblára. Rendes esetben ma már senki nem hoz el ilyen tárgyat az iskolai térképtárból, ha digitális korszakunkban létezik egyáltalán még ilyesmi. Julien Schnabel rátalált valamilyen archívumban, aztán pedig átfestette ezt az időből kihullott oktatási segédeszközt. A kölni dóm tornyait és tetejét hatalmas lila-fekete koszorúval fonta körbe, az előtérben egyenes fekete vonallal osztotta ketté a dóm homlokzatát. Hasonló módon idegenít el más, régi iskolai térképeket is.


schnabel4
Julian Schnabel: Happy Thursday
Forrás: Julian Schnabel/arttrado.de


Az ilyen típusú alkotások mellett a művész gyakran reflektál privát eseményekre, például barátja, Paolo Malfi halálára. A történelemre és művészetre való utalások is megjelennek, például a Childhood című sorozatában, amelyet az Egyesült Államok függetlenségének 240. évfordulójára készített, és egy, a Fehér Házból származó faltapéta képi látványát használta fel hozzá, vagy a Happy Thursday című képén, amelyhez a brandenburgi kapu és ünneplő emberek képét applikálta a műbe (a berlini fal csütörtöki napon omlott le). A Walt Whitman szériában, amelynek zárójeles alcímei természeti jelenségek (vízesés, tó, levegő), az amerikai költőnek állít emléket. Schnabel képei és filmjei közötti érdekes kapcsolatra is van példa: az 1995-ös Last Attempt at Attracting Butterflies sorozatra a 2007-es Szkafander és pillangó című filmjének ismeretében máshogy tekint(het)ünk.


Schnabel szerint „valójában minden festmény metaforikus. Valami olyanra emlékeztet, amit már esetleg láthattunk, egy kulcs a képzeletünkhöz. Azoknak, akik azt hiszik, hogy a festmény csak önmaga, azoknak én épp az ellenkezőjét állítom. Egy kép konkrétsága, kézzelfoghatósága nem segíthet, de utalhat az asszociációk olyan világára, amely teljesen eltérhet attól a látványtól, mint amit nézünk”.


A kiállítás 2019. október 5-ig látható a veszprémi Csikász Galériában.


Forrás: magyarmuzeumok.hu/Gáspár Balázs

ArtKert_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

janis20

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma