kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.17

Az Opera április 26-án tűzi műsorra az „egyműves” Kenessey Jenő Krúdy-színdarabot feldolgozó egyfelvonásosát, melynek megírására az elismert balettkarmestert Nádasdy Kálmán ösztönözte. A mű régóta hiányzott a repertoárról, Tóth Péter Örkény-megzenésítése pedig most kerül első ízben közönség elé. Káel Csaba a két mű rendezői koncepciójáról beszélt.

0U0B6346_kael_csaba_foto_mupa_csibi_szilvia

Az arany meg az asszony a mai rendező számára „szűz terület”, hiszen az operát – bár az 1943-as ősbemutatón sikert aratott – sok évtizeden át nem játszották. Mit jelent számodra a történet?

A cselekmény Lőcsén játszódik. A Felvidék közel áll hozzám, részben zempléni nagyszüleim, részben keresztanyám apja, Kassa utolsó magyar polgármestere révén. Márai- és Krúdy-rajongóként is kötődöm a térséghez. Érdekes világ ez, szeretem a személyes és a történeti vonatkozásait. Furcsa, kicsit zárt terület, kereskedelmi útvonalak között, amelyeken túl már szláv településeket találunk. Szeretem azt is, hogy a Felvidék városai jelentős polgári tradíciókat őriznek.

Ezek Kenessey operájában már megkövesedett formájukat mutatják: nála a polgári hagyományok meseszerűen jelennek meg. Mivel Buñuel bűvöletében választottam a filmrendezői pályát, könnyen azonosulok azzal a közeggel, amely a szürrealitás határán egyensúlyoz. Krúdy az érzéki és pszichológiai hatásokat valóságfeletti hangulatban oldja fel, amely realitássá válik.

locse7
Lőcse
Forrás: Fortepan

 Az alapszituáció – egy házasság, amelyben a feleség fogolyként sínylődik, és a kapcsolatot titokzatosság lengi körül – némelyek szerint a Kékszakállúra hajaz, a cselekménybe ékelt „A katona története” elbeszélés pedig Stravinskyt juttatja eszünkbe.

Az utóbbit nem lehet megkerülni, már csak azért sem, mert ez a mű maga „a katona története”, hiszen a kereskedő házába a katona hozza el a feleség számára a szabadulás esélyét. A Kékszakállú misztérium-atmoszférájánál azonban Az arany meg az asszony sokkal életszagúbb – és éppen ez a köznapiság teszi lehetővé a szürreálisba való átcsúszást, hiszen az igazi szürrealisták mindig a leghétköznapibb szituációkban találják meg a valóságfeletti értelmezés lehetőségét. Itt minden szereplő történetének realitásában benne rejlik a szürreális mozzanat, és mi ezt próbáljuk kibontani, többek közt a díszletben is. A legfőbb menekülési pont az ablak: azon keresztül lehet rálátni a külvilágra. Olyan, mint egy televízió a szoba falán. Ez az ablak a díszletben hatalmasra növekszik.

 

Mikor játszódik olvasatodban a darab? A librettó szerint Az arany meg az asszony kora a 15. század.

A korértelmezés nem döntő mozzanat számunkra. A szürrealitásnak azt a fajtáját alkalmazzuk, amelyet Chagall, aki összeollóz egy kollázst az élményeiből, a díszlet tehát ilyen szempontból nem kort jelenít meg, hanem koordinátarendszert alkot, amelyben a szereplőket elhelyezzük. Ebbe személyes dolgaik is belejátszanak: megjelenik például a színpadon egy hajfonat, amely több méter hosszú – hiszen van ideje megnőni…


azaranymegazasszony
Az arany meg az asszony próbája
Forrás: Facebook

Bizonyos értelemben tehát álomszerűen értelmeződik a cselekmény?

Igen, mindenképpen.

 

A Tóték másféle értelemben szűz terület, hiszen ősbemutató. Itt viszont mintha inkább meg volna kötve a rendező keze, hiszen a darab tartalma szorosan összefügg a II. világháborúval.

Ez valóban dramaturgiai alaptény – de ehhez sem kisrealista értelmezésben közelítünk. Inkább arról beszélnék, hogy nagyon vigyázunk, hogy a legendás népszerűségű Fábri-filmre még távolról se emlékeztessenek a mi megoldásaink. Sokkal inkább azt a világot szeretnénk felnagyítani, amelyet a hajdani falvédőfeliratok képviseltek. És persze a dobozolás szürrealitását hangsúlyozzuk, megmutatva, hogyan szorítja ki a köznapi ember normális életét az az akarat, amelyet az őrnagy képvisel.

 

Tehát itt is elmozdul az előadás a szürreális felé?

Igen – és ennek nagyon örülök, mert annak idején, amikor filmrendezőnek készültem, erre vágytam, ide kívánkoztam: realitás és szürrealitás határára.

azarany2
Az arany meg az asszony próbája
Forrás: Facebook

Mindkét történetben egy katona érkezik hívatlan vendégként egy házba, felforgatja az ott lakók életét – és ezért a vétségért mindkét műben az életével fizet.

Azok a rendezők, akik egy estén két vagy több darabot állítanak színpadra, általában két út között választhatnak: vagy relációt teremtenek a két alkotás között, vagy tudatosan kerülik ezt. A katona-párhuzam nyilvánvaló, de triviális. Érdekes azonban, hogy az egyik műben ő, a betolakodó a felszabadító, a másikban viszont leigázója a közösségnek, amelyre rátelepszik. Díszlet szempontjából fontos gondolat, hogy az alaptér a két darabban azonos lesz, és azon belül építkezünk különböző irányokban. A jelmezek dolgában a Tóték rendezésében éppúgy benne lesz a kispolgári falvédő-életbölcsességek világa, mint az orosz szürrealizmus hatása. Ugyanakkor a két mű színrevitelében fontos számunkra, hogy a két katona figurája teljesen különböző. Az, hogy mindketten katonák, adottság, figurájuk jelentése azonban gyökeresen eltérő, és a szerepük értelmezését sem úgy valósítjuk meg, mint „egy katona két oldalát”.

Az ablak szimbolikus jelentésű díszletelemként mindkét rendezésben meghatározó vizuális mozzanat lesz?

Igen, és a Tóték vizuális koncepciójában fontos rekvizitumként kiemeljük a jelentős méretű budit és a végzetes funkciójú margóvágót.


244
Részlet az Isten hozta, őrnagy úr! című filmből

Utóbbi a pisztoly, amelynek a csehovi dramaturgiai alapelv szerint a darab végéig el kell sülnie

Ez az eszköz szürreális fenyegetésként végig jelen lesz a színen. Úgy működik, mint az olyan tárgyak, amelyeket elég közelről nézünk ahhoz, hogy megnőjenek a szemünkben, a környezetük pedig elhalványuljon és összezsugorodjék.

 

Egy színdarab nézője valakivel azonosulni akar a szereplők közül. A Tóték esetében ez nem is olyan könnyű…

Ágika az, aki ebben a darabban kifejez valami emberit.

 

Mit vársz el az énekesektől, milyen játékstílusban gondolkozol?

Szeretem az énekest „helyzetbe hozni”: úgy kitalálni a figurát, hogy abba önmagából tudjon beépíteni karakterjegyeket. Azt persze jelezni szoktam, hogy milyen irányokban tájékozódjunk. A szürreális olvasat megenged némi túljátszást. A Tóték értelmezésében a gesztusvilágot kicsit becsomagoljuk a „falvédő-stílusba”. A Kenessey-darabban pedig azt az irányt keressük, amely részben a commedia dell’ arte hagyományait is képes felidézni.

Csengery Kristóf interjúja az Opera Magazinban jelent meg.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma