2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.05.03

Sandro Botticelli Vénusz születése című festménye az európai művészet egyik legismertebb alkotása – az ilyen klasszikusok egyik jellemzője, hogy újra és újra feldolgozzák. Kortárs művészek egy-egy műve megidézi Botticelli Vénuszát – a motívum ugyanaz, a kontextus viszont nagyon különböző. Ebből is látszik, hogy egy mű milyen sokféle képzettársítást hívhat elő.

1280px-Sandro_Botticelli_-_La_nascita_di_Venere_-_Google_Art_Project_-_edited
Botticelli: Vénusz születése

Rineke Dijkstra: Kolobrzeg, Lengyelország, 1992. július 26. és Hilton Head Island, S.C., USA, 1992. június 22.

Strandportrék című, 1992 és 1998 között készített sorozatában két olyan kép is található, amely Botticelli Vénuszára utal. Dijkstra Kolobrzeg, Lengyelország, 1992. július 26. című fényképén a lány kissé balra hajtja a fejét és olyan hajlott testtartással áll, amely Vénusz tengerből való kiemelkedésére emlékeztet.


02_dijkstra-780x1024
Rineke Dijkstra: Kolobrzeg, Lengyelország,
1992. július 26.


Ezzel a képpel kapcsolatban is felvetődik a szépség kérdése: „Egy bizonyos fajta arcot szeretek, a nagyon klasszikusat, és ezért időtlent – például a lányét a zöld fürdőruhában Kolobrzegben.


Egy másik, egy narancssárga fürdőruhás lányról készített portré kapcsán is gyakran megemlítik Vénuszt. A lány, a festmény fő alakjához hasonlóan, egyik kezét a bal combjára teszi, a másikkal pedig a szélfútta haját fogja. A fotográfus szerint „ez annyira mindenütt jelenlévő a kultúránkban, hogy ez volt az alapértelmezett póza a »széphez«.”


03_dijkstra
Rineke Dijkstra: Hilton Head Island, S.C., USA,
1992. június 22.


David LaChapelle: Vénusz újjászületése (2009)

David LaChapelle amerikai fotóművész, rendező elsősorban hírességekről és modellekről készült reklámképeiről és a gyakran művészettörténeti utalásokat felvonultató, a szürrealizmus és a pop art hatását mutató fotóiról ismert.


04_lachapelle
David LaChapelle: Vénusz újjászületése (2009)


A reneszánsz hatásáról, a Vénusz újjászületése című képéről így nyilatkozott: „Mindig is hatottak rám a reneszánsz szobrok és festmények. A Vénusz újjászületése című munkámmal Botticelli mesterművének kortárs változatában a női forma szépségét akartam ünnepelni. Egy cseh modellt, Hana Soukupovát választottam, hogy pózoljon a Vénusz újjászületéséhez. Csináltunk egy fotósorozatot Hawaii-on, ahol élek, és egyszerűen azt gondoltam, hogy gyönyörű. Hagyományosan a festményeken a kagyló a női nemet reprezentálta; ahelyett, hogy Hana egy kagylón állt volna, az egyik istenszerű fiatal fiú fülkagylót tart elé és kinyilatkoztatja a szépségét. Botticelli Vénusz születése a tiszta szépségről szól: adj neki időt és elragad a világ sötétségétől. Ezért, hogy a munkája a mai napig időszerű”.


Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek (2018)

Erdei Krisztina magyar fotográfus. „Vizuális kérdésfeltevései váratlan kapcsolatokat világosítanak meg. Nem eufemizál vagy csiszolja a helyzeteket, hanem zsigeri, szinte esetlen, véletlenszerű látásmódot enged át a keresőn keresztül” – írja róla Juliana Engberg.


05_erdei-1060x795
Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek (részlet a sorozatból)


Vénusz születése és más történetek című munkája annak az egyéves munkafolyamatnak az eredménye, amelyet a 2017-ben elnyert Budapest Fotográfiai Ösztöndíj tett lehetővé számára.


erdei_L1A0550-1-1024x683
Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek című kiállítása a Capa Központban


„A fotósorozat Vénusz álláskeresésének helyszíneit mutatja, egy olyan hálózatot, amely a város egy sajátos mentális térképét adja. Meglepő lehet, hogy a Dzsumbujban lakóknak alkalmasint mennyire szűkös ez a mentális városképük, ami már önmagában is komoly hátrányt jelent számukra. A fotókhoz egy kagylóformát utánzó, újságpapírokból összetapasztott (papírmasé) tárgyat készített. Vénusz születése így többszörös referenciahálót képez a magas művészet és a művészeti ábrázolásokon kívül esők kérdésétől a reprezentáció fókuszának problémáján át az életkezdés esélyének nehézségéig” – olvashatjuk Varga Tünde Élet a város peremén túl: a Dzsumbuj nem látható története című, a sorozathoz írt tanulmányában.


Fotók forrása: Capa Központ
A teljes cikk a Capa Központ blogján olvasható.
Kulcsszavak: fotóVénuszCapa Központ

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma