Sandro Botticelli (1445–1510) Vénusz születése (1484–1486) című festménye az európai művészet egyik legismertebb alkotása – az ilyen klasszikusok egyik jellemzője, hogy újra és újra megihletik, hatással vannak a különböző korok alkotóira. Olyan kortárs művészek munkáiból válogattunk, akiknek egy-egy műve megidézi Botticelli Vénuszát – ezen a közös ponton túl az alkotások megmutatják, hogy ugyanaz a motívum mennyire különböző kontextusokban jelenhet meg és milyen sokféle képzettársítást hívhat elő.


1280px_sandro_botticelli___la_nascita_di_venere___google_art_project___edited_600x376.png
Botticelli: Vénusz születése

Rineke Dijkstra: Kolobrzeg, Lengyelország, 1992. július 26. és Hilton Head Island, S.C., USA, 1992. június 22.

Strandportrék című, 1992 és 1998 között készített sorozatában két olyan kép is található, amely Botticelli Vénuszára utal. Dijkstra Kolobrzeg, Lengyelország, 1992. július 26. című fényképén a lány kissé balra hajtja a fejét és olyan hajlott testtartással áll, amely Vénusz tengerből való kiemelkedésére emlékeztet.


02_dijkstra_780x1024_304x400.png
Rineke Dijkstra: Kolobrzeg, Lengyelország,1992. július 26.

Ezzel a képpel kapcsolatban is felvetődik a szépség kérdése: Egy bizonyos fajta arcot szeretek, a nagyon klasszikusat, és ezért időtlent - például a lányét a zöld fürdőruhában Kolobrzegben.

Egy másik, egy narancssárga fürdőruhás lányról készített portré kapcsán is gyakran megemlítik Vénuszt. A lány, a festmény fő alakjához hasonlóan, egyik kezét a bal combjára teszi, a másikkal pedig a szélfútta haját fogja. A fotográfus szerint ez annyira mindenütt jelenlévő a kultúránkban, hogy ez volt az alapértelmezett póza a „széphez".


03_dijkstra_316x400.png
Rineke Dijkstra: Hilton Head Island, S.C., USA,1992. június 22.

David LaChapelle: Vénusz újjászületése (2009)

David LaChapelle amerikai fotóművész, rendező elsősorban hírességekről és modellekről készült reklámképeiről és a gyakran művészettörténeti utalásokat felvonultató, a szürrealizmus és a pop art hatását mutató fotóiról ismert.


04_lachapelle_309x400.png
David LaChapelle: Vénusz újjászületése (2009)

A reneszánsz hatásáról, a Vénusz újjászületése című képéről így nyilatkozott: „Mindig is hatottak rám a reneszánsz szobrok és festmények. A Vénusz újjászületése című munkámmal Botticelli mesterművének kortárs változatában a női forma szépségét akartam ünnepelni. Egy cseh modellt, Hana Soukupovát választottam, hogy pózoljon a Vénusz újjászületéséhez. Csináltunk egy fotósorozatot Hawaii-on, ahol élek, és egyszerűen azt gondoltam, hogy gyönyörű. Hagyományosan a festményeken a kagyló a női nemet reprezentálta; ahelyett, hogy Hana egy kagylón állt volna, az egyik istenszerű fiatal fiú fülkagylót tart elé és kinyilatkoztatja a szépségét. Botticelli Vénusz születése a tiszta szépségről szól: adj neki időt és elragad a világ sötétségétől. Ezért, hogy a munkája a mai napig időszerű".

Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek (2018)

Erdei Krisztina magyar fotográfus. „Vizuális kérdésfeltevései váratlan kapcsolatokat világosítanak meg. Nem eufemizál vagy csiszolja a helyzeteket, hanem zsigeri, szinte esetlen, véletlenszerű látásmódot enged át a keresőn keresztül" - írja róla Juliana Engberg.


05_erdei_1060x795_600x450.png
Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek (részlet a sorozatból)

Vénusz születése és más történetek című munkája annak az egyéves munkafolyamatnak az eredménye, amelyet a 2017-ben elnyert Budapest Fotográfiai Ösztöndíj tett lehetővé számára.


erdei_l1a0550_1_1024x6831_600x400.png
Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek című kiállítása a Capa Központban

„A fotósorozat Vénusz álláskeresésének helyszíneit mutatja, egy olyan hálózatot, amely a város egy sajátos mentális térképét adja. Meglepő lehet, hogy a Dzsumbujban lakóknak alkalmasint mennyire szűkös ez a mentális városképük, ami már önmagában is komoly hátrányt jelent számukra. A fotókhoz egy kagylóformát utánzó, újságpapírokból összetapasztott (papírmasé) tárgyat készített. Vénusz születése így többszörös referenciahálót képez a magas művészet és a művészeti ábrázolásokon kívül esők kérdésétől a reprezentáció fókuszának problémáján át az életkezdés esélyének nehézségéig" - olvashatjuk Varga Tünde Élet a város peremén túl: a Dzsumbuj nem látható története című, a sorozathoz írt tanulmányában.

Fotók forrása: Capa Központ
A teljes cikk a Capa Központ blogján olvasható.