fejlec_okt.18

2010.03.04

Keresztutak címmel Béres János szobrászművész negyedszázados pályafutását reprezentáló és Kelebi Kiss István képzőművész alkotásait bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában.
(MTI) - A Keresztutak cím a két alkotó kiállítótermi találkozását és egyben életútját is jelzi. Mindketten sokoldalú művészek: a grafikus, festő Kelebi Kiss Istvánnak verseskötetei jelentek meg, Béres János sokszínűségét a kőből és bronzból faragott domborművek, kisplasztikák, köztéri szobrok jelzik.
   
A festők "nyugodtabban" fejezhetik ki érzelmeiket - fogalmazta meg a tárlaton Béres János, míg Kelebi Kiss István szerint a legnagyobb különbség, hogy a szobrász nem tévedhet. A festő, ha nem sikerül egy képe, megsemmisítheti, de ugyanezt a szobrász már nem teheti meg - fejtette ki.
   
Kelebi Kiss István grafikái, vegyes technikával, ragasztással, festéssel készült képei többségükben illusztrációk, vallomások, vélemények az olvasott versekről vagy akár egy gyermekkori élményről.
   

 Béres János: Zalai anzix

 
Béres János arra törekszik, hogy a szobrok, kisplasztikák minden oldalról főnézetet mutassanak, "körbejárhatók" legyenek, és ha valamelyik téma ezt nem adja meg, inkább más témát választ. Köztéri szobrai többnyire ismert férfialakokat ábrázolnak, míg a kisplasztikák - Artemisz, a lejtőn lefelé osonó görög istennő, a ló testű kopasz lányka, a csellóban megformázott nőalak - többnyire impressziók.
   
A Csitri - kar nélküli torzó óriás tigrisfarokkal - a nővé válást, a kislány átalakulását jeleníti meg, a kagylókkal, náddal, vízzel körülvett nő a tihanyi éveket idézi fel. A fehér gyászt, a telet jelzi a carrarai hófehér márványból kifaragott Fehér éjszaka. A "színházi falon" a Hevesi Sándor Színház örökös tagjainak a domborművei láthatók.
   
A terem két sarkában helyezték el a tardosi vörösmárványból készült, mitológiai történetet felelevenítő egyszarvúakat. Mint azt Béres János felidézte, a legenda szerint egy vadászaton Gábriel arkangyal addig üldözte a törő-zúzó dúvadat, míg az a rózsalugasban pihenő Mária ölébe menekült. A szilaj vadból szelíd állat lett, mert az embernél is előbb érezte meg, hogy Mária a kiválasztott. A márványszobor mellett gyönyörűen kidolgozott, kicsiny Mária-kép látható, melynek márványból faragott változata a szigligeti templomba kerül majd.
   
Az alkotás folyamatát illusztrálja az alsólendvai születésű Zala Györgyöt ábrázoló, gipszből megformált dombormű, melyet Borbás György  grafikusművész, tanár kérésre készített el Béres János. Borbás György a bronzból készült domborművet annak a budapesti műteremnek a falán kívánta elhelyezni, ahol Zala György híres alkotásai - a Hősök terén álló Hét vezér szobor, a Gábriel arkangyal, A Béke szekere és A Háború bigája - készült. Az épület jelenleg líbiai felségterület, a nagykövetség székhelye. Az iszlám vallásban nem megengedett az emberábrázolás, így az alkotást valószínűleg a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a kerítés vonalában épített gránit háttérfalon helyezik majd el - fűzte hozzá a szobrászművész.   
   
Béres János és Kelebi Kiss István közös tárlata március 27-ig látható a zalaegerszegi Gönczi Galériában.
2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Exkluzív interjút sugároz a torinói lepel elismert szakértőjével, John P. Jackson fizikussal az M5 kulturális csatorna október 15-én, hétfőn este 21 órától a Titkok és ereklyék című dokumentum-sorozatban. A Vatikán engedélyével 1978-ban egy John P. Jackson vezette, 30 válogatott tudósból álló kutatócsoport alapos és korszerű multidiszciplináris vizsgálatot, többek között szénizotópos kormeghatározást végezhetett a leplen. A szénizotópos kormeghatározás eredményét – miszerint a lepel 13-14. századi lenne – a professzor a mai napig kérdésesnek tartja. Szerinte a lepel valójában az utolsó vacsora asztalterítője volt, amellyel aztán letakarták Jézus holttesttét.

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Los Angeles-i magyar filmfesztivált a kaliforniai nagyvárosban október 18. és október 30. között. „Tizenkét játékfilmet vetítünk, emellett lesznek dokumentumfilmek, rövidfilmek, tévéfilmek, animációs filmek és diákfilmek is a programban. A fesztivál tizenhat éven át egyhetes volt, tavaly először lett kéthetes, mert az otthoni mecenatúra is úgy érezte, jó lenne népszerűsíteni azt a rengeteg filmet, amelyek Magyarországon készül” – mondta Bunyik Béla, a Los Angeles-i magyar filmfesztivál alapító elnök-igazgatója az M5 csatorna Kult30 című műsorának október 12-ei adásában.

Vajon miért a – sokszor nehezen befogadható – kortárs festmények vezetik a nemzetközi eladási listákat? – teszi fel a kérdést Martos Gábor művészeti szakíró Ilyet én is tudok – Sokmilliós művek kalapács alatt című kötete, amelyet október 12-én mutattak be az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron. A szerzőnek 2013-ban jelent meg ugyancsak a Typotex Kiadónál a Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyve, amelyben a műtárgy-árverések világába vezette be az olvasót. A friss munka ennek folytatása vagy inkább ikerkötete.

Befejeződtek az Új Közlekedési Múzeum leendő helyszínének bejárásai, melyek során az épületre kiírt nemzetközi tervpályázat első fordulójában kiválasztott építészirodák képviselői megismerhették a kőbányai Északi Járműjavítóban álló Diesel-csarnokot és környezetét. Az Északi Járműjavító területén megvalósuló, nagyszabású kulturális fejlesztésre kiírt pályázat előminősítési szakasza szeptember végén zárult le; ekkor tizenöt sikeres magyar és világhírű nemzetközi építésziroda képviselőit választották ki a megmérettetésen való részvételre.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma