2010.03.04

Keresztutak címmel Béres János szobrászművész negyedszázados pályafutását reprezentáló és Kelebi Kiss István képzőművész alkotásait bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában.
(MTI) - A Keresztutak cím a két alkotó kiállítótermi találkozását és egyben életútját is jelzi. Mindketten sokoldalú művészek: a grafikus, festő Kelebi Kiss Istvánnak verseskötetei jelentek meg, Béres János sokszínűségét a kőből és bronzból faragott domborművek, kisplasztikák, köztéri szobrok jelzik.
   
A festők "nyugodtabban" fejezhetik ki érzelmeiket - fogalmazta meg a tárlaton Béres János, míg Kelebi Kiss István szerint a legnagyobb különbség, hogy a szobrász nem tévedhet. A festő, ha nem sikerül egy képe, megsemmisítheti, de ugyanezt a szobrász már nem teheti meg - fejtette ki.
   
Kelebi Kiss István grafikái, vegyes technikával, ragasztással, festéssel készült képei többségükben illusztrációk, vallomások, vélemények az olvasott versekről vagy akár egy gyermekkori élményről.
   

 Béres János: Zalai anzix

 
Béres János arra törekszik, hogy a szobrok, kisplasztikák minden oldalról főnézetet mutassanak, "körbejárhatók" legyenek, és ha valamelyik téma ezt nem adja meg, inkább más témát választ. Köztéri szobrai többnyire ismert férfialakokat ábrázolnak, míg a kisplasztikák - Artemisz, a lejtőn lefelé osonó görög istennő, a ló testű kopasz lányka, a csellóban megformázott nőalak - többnyire impressziók.
   
A Csitri - kar nélküli torzó óriás tigrisfarokkal - a nővé válást, a kislány átalakulását jeleníti meg, a kagylókkal, náddal, vízzel körülvett nő a tihanyi éveket idézi fel. A fehér gyászt, a telet jelzi a carrarai hófehér márványból kifaragott Fehér éjszaka. A "színházi falon" a Hevesi Sándor Színház örökös tagjainak a domborművei láthatók.
   
A terem két sarkában helyezték el a tardosi vörösmárványból készült, mitológiai történetet felelevenítő egyszarvúakat. Mint azt Béres János felidézte, a legenda szerint egy vadászaton Gábriel arkangyal addig üldözte a törő-zúzó dúvadat, míg az a rózsalugasban pihenő Mária ölébe menekült. A szilaj vadból szelíd állat lett, mert az embernél is előbb érezte meg, hogy Mária a kiválasztott. A márványszobor mellett gyönyörűen kidolgozott, kicsiny Mária-kép látható, melynek márványból faragott változata a szigligeti templomba kerül majd.
   
Az alkotás folyamatát illusztrálja az alsólendvai születésű Zala Györgyöt ábrázoló, gipszből megformált dombormű, melyet Borbás György  grafikusművész, tanár kérésre készített el Béres János. Borbás György a bronzból készült domborművet annak a budapesti műteremnek a falán kívánta elhelyezni, ahol Zala György híres alkotásai - a Hősök terén álló Hét vezér szobor, a Gábriel arkangyal, A Béke szekere és A Háború bigája - készült. Az épület jelenleg líbiai felségterület, a nagykövetség székhelye. Az iszlám vallásban nem megengedett az emberábrázolás, így az alkotást valószínűleg a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a kerítés vonalában épített gránit háttérfalon helyezik majd el - fűzte hozzá a szobrászművész.   
   
Béres János és Kelebi Kiss István közös tárlata március 27-ig látható a zalaegerszegi Gönczi Galériában.
2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma