IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2010.03.04

Keresztutak címmel Béres János szobrászművész negyedszázados pályafutását reprezentáló és Kelebi Kiss István képzőművész alkotásait bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában.
(MTI) - A Keresztutak cím a két alkotó kiállítótermi találkozását és egyben életútját is jelzi. Mindketten sokoldalú művészek: a grafikus, festő Kelebi Kiss Istvánnak verseskötetei jelentek meg, Béres János sokszínűségét a kőből és bronzból faragott domborművek, kisplasztikák, köztéri szobrok jelzik.
   
A festők "nyugodtabban" fejezhetik ki érzelmeiket - fogalmazta meg a tárlaton Béres János, míg Kelebi Kiss István szerint a legnagyobb különbség, hogy a szobrász nem tévedhet. A festő, ha nem sikerül egy képe, megsemmisítheti, de ugyanezt a szobrász már nem teheti meg - fejtette ki.
   
Kelebi Kiss István grafikái, vegyes technikával, ragasztással, festéssel készült képei többségükben illusztrációk, vallomások, vélemények az olvasott versekről vagy akár egy gyermekkori élményről.
   

 Béres János: Zalai anzix

 
Béres János arra törekszik, hogy a szobrok, kisplasztikák minden oldalról főnézetet mutassanak, "körbejárhatók" legyenek, és ha valamelyik téma ezt nem adja meg, inkább más témát választ. Köztéri szobrai többnyire ismert férfialakokat ábrázolnak, míg a kisplasztikák - Artemisz, a lejtőn lefelé osonó görög istennő, a ló testű kopasz lányka, a csellóban megformázott nőalak - többnyire impressziók.
   
A Csitri - kar nélküli torzó óriás tigrisfarokkal - a nővé válást, a kislány átalakulását jeleníti meg, a kagylókkal, náddal, vízzel körülvett nő a tihanyi éveket idézi fel. A fehér gyászt, a telet jelzi a carrarai hófehér márványból kifaragott Fehér éjszaka. A "színházi falon" a Hevesi Sándor Színház örökös tagjainak a domborművei láthatók.
   
A terem két sarkában helyezték el a tardosi vörösmárványból készült, mitológiai történetet felelevenítő egyszarvúakat. Mint azt Béres János felidézte, a legenda szerint egy vadászaton Gábriel arkangyal addig üldözte a törő-zúzó dúvadat, míg az a rózsalugasban pihenő Mária ölébe menekült. A szilaj vadból szelíd állat lett, mert az embernél is előbb érezte meg, hogy Mária a kiválasztott. A márványszobor mellett gyönyörűen kidolgozott, kicsiny Mária-kép látható, melynek márványból faragott változata a szigligeti templomba kerül majd.
   
Az alkotás folyamatát illusztrálja az alsólendvai születésű Zala Györgyöt ábrázoló, gipszből megformált dombormű, melyet Borbás György  grafikusművész, tanár kérésre készített el Béres János. Borbás György a bronzból készült domborművet annak a budapesti műteremnek a falán kívánta elhelyezni, ahol Zala György híres alkotásai - a Hősök terén álló Hét vezér szobor, a Gábriel arkangyal, A Béke szekere és A Háború bigája - készült. Az épület jelenleg líbiai felségterület, a nagykövetség székhelye. Az iszlám vallásban nem megengedett az emberábrázolás, így az alkotást valószínűleg a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a kerítés vonalában épített gránit háttérfalon helyezik majd el - fűzte hozzá a szobrászművész.   
   
Béres János és Kelebi Kiss István közös tárlata március 27-ig látható a zalaegerszegi Gönczi Galériában.

lukoviczky

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma