GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.06

A gödöllői kastélyban 1950 és 1990 között egymás mellett kapott helyet szovjet laktanya, idősek otthona és honvédségi lakássor. A kastély dolgozóinak szakmai irányításával egy csapat diák felkutatta ennek a 40 évnek a még fellelhető emlékeit, és a korosztályuk számára is befogadható kiállítást rendeztek belőle.

Godolloi_kastely_1900
A Gödöllői Királyi Kastély főbejárata. A felvétel 1895-1899 között készült.
A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.073


A szervezők úgy döntöttek, hogy a fiataloknak nagyobb teret engednek a múzeumi munkában: egy londoni mintaprojekt alapján felkészítik és bevonják őket az időszaki kiállítás rendezésébe.


Az első foglalkozáson 22 gyerek kezdte meg a munkát: 3 csoportba adták le a jelentkezésüket: kutató, tervező és kommunikációs csoportba. A diákok a nyár folyamán megismerkedtek a kastély épületével, jártak restaurátorműhelyben, részt vettek videós képzésen, kutattak a Hadtörténelmi Levéltárban, néztek kastélyban forgatott filmeket. Ellátogattak kiállításokra és magángyűjteményekbe, dolgoztak a romtúrák lebonyolításában.


kastely_diakok
Diákok dolgoznak a kiállítás létrehozásán


Augusztusban, a háromnapos táborban még intenzívebb munkára volt lehetőségük. Tanultak kiállítás-rendezést, kreatív írást, forgattak reklámfilmeket, ebből az időszakból való porcelán-töredékeket ástak ki és tisztítottak meg. Interjúkat készítettek olyan szemtanúkkal, akiknek még személyes emlékeik vannak ezekről a helyszínekről.

 

Az így összegyűlt ismeretek, illetve tárgyi anyag alapján közösen határozták meg a kiállítás célját, célcsoportjait és tematikáját: a kastély egyik szolgálati lakásában „élő” kisfiú, Misi szemével láttatják az izgalmas, zárt világokat. A látogató Misivel együtt járhatja be a legfontosabb helyszíneket: a szociális otthon társalgóját, szobáját, igazgatói irodáját, orvosi rendelőjét, majd a zsákvászon függönyön keresztül eljut a szovjet laktanya kisboltjába, a „magazinba”, majd azon túl a laktanyába és egy szovjet tiszti lakásba is.


kastely_kiallitas
A létrejött kiállítás


A tájékozódást Misi fakockákból megépített kastélya segíti. Az egyes terekben enteriőr-jellegű látvány fogadja a látogatót, de sok helyen használtak monitorokat, rádiót a szemtanúkkal készített interjúk bemutatására, és a teremszövegeknél is törekedtek arra, hogy ne általános érvényű értékelést fogalmazzanak meg, hanem kapcsolódó történeteket illesszenek egymás mellé.


A tárlat hangsúlyozottan azt a célt is szolgálja, hogy a közöttünk élő szemtanúk kiegészíthessék, gazdagíthassák a saját emlékeikkel. Misi postaládájában üzenetet hagyhatnak azok, akik szeretnének még mesélni erről az időszakról. A kiállítás melletti folyosón pedig képregényszerűen magát a kiállítás-rendező projektet is megmutatják a látogatóknak.


kastely_kiallitas_2
A létrejött kiállítás


A diákok a megnyitóig összesen 1275 óra munkát fordítottak a projektre, sokan a közösségi szolgálat keretén belül. Munkájukkal a – közösségi média eszközein keresztül – nagy szimpátiát és erős támogatást váltottak ki a helyi lakosokból: sokan támogatták a kiállítást tárgyakkal és történetekkel. A projekt fontos hozadéka még, hogy volt olyan diák, akinek a pályaválasztását határozta meg ez az élmény, s volt, aki itt szerzett új barátokat.


A kiállítással és a projekttel február 11-én a Pest megyei múzeumi szakemberek is megismerkedhettek az Egy kastély titkos élete című megyei szakmai napon.


Forrás: mokk.skanzen.hu

 

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma