kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.11

Olyan kézenfekvőnek tűnik a telefon fényképezőgépét használni, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy másképpen, más látószögből is készíthetnénk képeket. A Velencei Biennálén Magyarországot képviselő Waliczky Tamás alkotásai nemcsak szép konstruktivista művek, de filozófiai utazásra is visznek. Vajon másképp alakult volna napjaink művészete, ha más kameratípusokra lett volna nagyobb igény? Erről is beszélgettünk a művésszel.

velence_2
Fotó forrása: a biennale Facebook oldala

Velencében mindennapos a magukat fényképező, a gondolás utazásukról videót készítő turisták látványa. Szinte mindenki a telefonján keresztül nézi a várost. Mennyire valóságos, amit látnak?

Engem nagyon foglalkoztat, hogyan tudjuk kivetíteni a valóságot egy kétdimenziós felületre. Azt gondolom, hogy amit a kamerán keresztül látnak, az nem a valóság, hanem annak egy olyan leképezése, amit a kultúránk jelenleg elfogad. Ha megnézem a mobiltelefon kameráját, abból le lehet vonni egy csomó következtetést arról, hogy milyen a kultúránk, mit tart fontosnak. Például azt, hogy könnyen lehessen képet készíteni. Egy gombnyomás, és kész. Fontos az is, hogy sok emberrel legyen megosztható a kép. De el lehet képzelni egy olyan kultúrát, amelynek mások a prioritásai. Amely egyedi, másokkal meg nem osztható képeket szeretne látni. Esetleg olyan fényképezőgépeket szeretne használni, amelynek a kezeléséhez sokkal több személyes kapcsolatra van szükség. Arra gondoltam, hogy ezeket a kamerákat ilyen metaforaként használom arra, hogy milyen sokféle módon lehet látni a valóságot. Ezek ugyanis sokféle képet készítenek.


A_magyar_pavilon_az_58._Velencei_Kepzomuveszeti_Biennalen
A Magyar Pavilon az 58. Velencei Képzőművészeti Biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton

 

Nem veszélyes, hogy a valóságot egyre inkább így, a mobiltelefonok kameráján keresztül érzékeljük?

A digitális fényképezés megjelenésével nagyon megváltozott a fotográfia szerepe. Nemrég láttam egy fotókiállítást a most százéves Bauhausról. A hivatalos fotográfus két év alatt 300 felvételt készített, és ezek gyönyörűek. Manapság szerintem egy hongkongi fiatal egy nap alatt ellő ennyit. Hiszen nem kell fizetni a filmért, nem bonyolult a kamera kezelése. Ma már máshogy használjuk a kamerát, mint korábban: a használtra új megoldások is születtek. Például van egy technológia, a fotogrammetria. Ez különböző fotókból felépíti egy tárgy háromdimenziós képét. A Microsoft pár évvel ezelőtt elvégezett egy kísérletet Velencében. Rengeteg turista fényképezi a Szent Márk teret, és ezeket a képeket aztán föltöltik a netre. Onnan a Microsoft összegyűjtötte és ez alapján a szoftver háromdimenzióban felépítette a teret. A fotóink kezdik elveszíteni az egyedi jellegüket és egy közösségi aktivitássá válik a fotográfia: egymillió ember fotózza ugyanazt az épületet mindenhonnan, és ebből a számítógép összerakja az épület pontos mását. Egy amerikai tudós ilyen képek alapján készítette el a Notre-Dame háromdimenziós képét, és így tud segíteni a leégett templom újjáépítésében.


Velencei_Biennale_magyar_pavilon_1
Kiállítás a magyar pavilonban
Fotó: MTI/Mónus Márton


Említette, hogy lehetne más szempontokat is előnyben részesíteni a fotók készítésekor, mint a gyorsaságot. Az ön által a kiálltáson bemutatott 23 fantázia-kamera között van olyan, ami képes arra, hogy egyedi képeket készítsen?

Természetesen. Ezek mind nagyon mások, mint azok a fényképezőgépek, amelyeket használunk. Nehezek és nehezen kezelhetőek, érteni kell a működtetésükhöz. Mindegyik különleges képet készít. Vannak olyanok, melyeknek nagyon sok lencséjük van, nemcsak egy optikájuk, hanem több száz. Az egyik kamera mozaikképet készít, a rovarok látásához hasonlóan, a másik viszont egyesíti a sok nézőpontot, és egy építészeti axonometrikus képet készít a valóságról.


Másképp alakult volna a fotózás kultúrája a 21. században, ha ezek a fényképezőgépek használatba kerültek volna?

Lehetséges. Én manapság Ázsiában élek, és azt gondolom, hogy ha a fényképezőgépet kínai találja fel, biztosan másmilyen lenne, mint amit most használunk. Az általam alkotott kamerák mind ilyen alternatív fényképezőgépek.


tamas-waliczky_press-image2
Waliczky Tamás
Fotó forrása: ludwigmuseum.hu


Ezek működőképesek is lehetnének. A biennáléra az egyiket megépítette, a látogatók ki is próbálhatják. Amikor megalkotta ezeket a kamerákat, akkor mi volt fontosabb, az esztétikai látványuk, vagy hogy mechanikailag tökéletesek legyenek?

Mindkettő. Nagyon érdekes kihívás volt számomra, hogy ezek a masinák működjenek, technikailag tökéletesen meg legyenek tervezve, és egyben esztétikus, művészi tárgyak is legyenek.


Ön újmédiaművész, sokan úgy gondolják, hogy rajzfilmeket készít digitális technikával. Hol a különbség a két művészet között?

Van egy jó barátom, aki dokumentumfilmeket készít. Őt nem érdekli, hogyan működik a kamera, csak az, hogy felvegye, amit szeretne. A médiaművész viszont arra koncentrál, hogy milyen technikát használ: azt kérdezi, hogy miért így működik ez a gép, mi a különbség közte a hagyományos gépek között. Ilyen szempontból engem is az izgat, hogy mit lehet létrehozni a számítógépekkel, amit a hagyományos technikákkal nem.


Velencei_Biennale_MTI_1
Látogató a biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton


Sokak szemében a több évtizedes múltra visszatekintő médiaművészet még mindig nem számít olyan „igazi” művészetnek, mint például a festészet vagy a szobrászat. Mi lehet ennek az oka?

Sok idő kell ahhoz, hogy valami beilleszkedjen a művészeti kánonba. A 90-es években, amikor újművészetet csináltunk, a legtöbb ember azt gondolta, hogy ez valami furcsa, művészeten kívüli dolog. Ma már egyre több múzeum és galéria vásárol ilyen képeket. Szerintem pár év múlva ugyanúgy része lesz a művészetnek. Amikor elkezdtem, még csak elektronikus művészeti kiállításokon vettem részt, ma pedig már hagyományos helyszíneken, például itt, a Velencei Biennálén. Ez azt jelenti, hogy az újművészet ugyanolyan formává vált, mint a szobrászat vagy a festészet.


a_magyar_pavilon_600x450
A Velencei Biennále Magyar Pavilonja 2019-ben
Fotó: Boros Géza


Milyen érzés a Maróti Géza építész által tervezett, 110 éves pavilonban kiállítani a modern műveit?

Nagyon érdekes. Többen mondták, milyen szépen összeér a hagyományos szecessziós épület és ez a rendkívül modern, konstruktivista kiállítás. Remélem, hogy a látogatók is így érzik.


Pál Amanda

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Legy_jo_mindhalalig_Debrecen

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma