hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.02

A Mindenki Oscar-díjas rendezője egész estés tévéfilmet forgatott az ötvenes évekről a mecenatúraprogram támogatásával. Az ősszel debütáló Foglyok alapja egy abszurd, de igaz történet. Deák Kristóf új filmjéről, a kollektív önismeretről és álmai történelmi sorozatáról mesélt.

deakk
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Rendezői munkáid mellett sokat dolgoztál vágóként is. Ez egy tudatos építkezés része, vagy egyszerűen egy párhuzamos munka?

Abszolút tudatosan szegődtem el vágónak. A Szabadság, szerelem forgatásán Goda Krisztina asszisztenseként, majd, az utómunka supervisoraként ébredtem rá, mennyire meghatározó munkafolyamat a vágás. 2007-ben elkezdtem vágóként is dolgozni, és azt hiszem, ez sokat ad ahhoz, hogy rendezőként is tudatosabb legyek, hogy már a forgatás közben is pontosan tudjam, hogyan lesz majd összevágva, amit felveszünk. A színészek és a stáb is jobban bízik egy olyan rendezőben, aki tudatosan irányítja a munkát, nem kér felesleges dolgokat, és aki tisztán látja maga előtt a végeredményt. Ebben a vágói tapasztalat nagyon sokat segített.


deak
Deák Kristóf a Mindenki szereplőivel
Fotó: MTI


Kívülállóként úgy képzelem, hogy egy rövidfilmnél még fontosabb és látványosabb a vágói munka, mint a nagyjátékfilmben, ahogy egy novellában is hangsúlyosabb egy-egy mondat szerepe, mint egy nagyregényben, mert a történetből arányosan nagyobb súly nehezedik rá.

Ez így igaz, bár annyiban korrigálnám a hasonlatot, hogy az én szememben a rövidfilm egy egypercesnek vagy egy versnek felel meg. A nagyjátékfilm a novella, a regény pedig a sorozat.

Ha megnézzük a regények adaptációit, azt látjuk, hogy egy mozifilmbe nagyon nehéz egy regényt betuszakolni, útközben el is vész a lelkük. Közben pedig a sorozatok is elkezdték hozni a mozifilmek színvonalát, egy sokkal jobb formát nyújtva a regényadaptációknak.

alegjobbjatek_werk_brozsekniki167_kris_meg_szineszek
Deák Kristóf, Rétfalvi Tamás és Szabó Irén
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Tehát a szakmai ambíciód csúcsa nem is a nagyjátékfilm, hanem egy sorozat.

Igen, úgy érzem, a Foglyok a maga 87 percével már nagyjátékfilmként működik, tehát ehhez a szinthez már nagyon közel vagyok. És valóban van a fejemben egy sorozatötlet: egy nagy, epikus magyar történelmi sorozaté. A 19 században játszódik, a kiegyezés utáni korszakban. Találtam egy történelmi alakot, akinek az élete elég jól dokumentált és hihetetlenül izgalmas, ideális sorozatnyersanyag lehet.

Úgy tűnik, vonzódsz az „igaz történet alapján” készült filmekhez.

Igen, szeretek valós alapokról indulni. Az alkotói folyamat közben persze minden fikcióvá válik, a játékfilm szabályaihoz igazodik, de az igaz kiindulópontot fontosnak tartom. Így született a Mindenki és a Foglyok is.

deakkristof
Jelenet a Mindenki című rövidfilmből

A Mindenki történetének ismerjük a hátterét. A Foglyok esetében mi volt ez a háttértörténet?

Vörös András, a Foglyok írója egy internetes történelmi szájhagyomány-adatbankban keresgélt, ami a kilencvenes években készített interjúk gyűjteménye volt. Itt talált rá egy különös történetre, amelynek a még életben levő szereplőit később felkerestük, és tovább faggattuk őket. Ebből állt össze az a történetkincs, amin végül elkezdtünk dolgozni. Meghökkentően abszurd sztori, szinte végig egy lakásban játszódik, sok-sok finom, nagyon emberi helyzettel. Tökéletes alapanyag egy tévéfilmhez.

Mintha az elmúlt években egyre több olyan film készült volna, ami a huszadik századi diktatúratapasztalat mindennapi oldalát meséli el. Összefügghet ez azzal, hogy most, a rendszerváltás után harminc évvel színre lépett egy nemzedék, aki egy távolabbi perspektívából tekint a korszakra?

Pont ellenkezőleg: az utolsó pillanatban élünk ahhoz, hogy első kézből halljuk ezeket a történeteket, hogy úgy írjunk meg egy filmet például az ötvenes évekről, hogy ahhoz tanácsot tudjunk kérni olyanoktól, akiknek még élő emlékeik vannak erről a korról. Ebben az értelemben, bár távolodik, de még elég közelmúlt ahhoz, hogy tudjunk kapcsolódni hozzá. Az emberek ekkor már villamossal és autóval jártak, telefonáltak, közben meg megkötötték a maguk kompromisszumait, hogy élni tudjanak. Ez a történet igazából van annyira közel hozzánk, hogy mint egy tükörbe, belenézhetünk. Bátorítani szeretném az embereket a filmmel, hogy beszélgessenek a még élő idősebb rokonaikkal.

foglyok_ny
Sodró Eliza, Szamosi Zsófia és Lengyel Ferenc a Foglyok forgatásán
Forrás: szinhaz.org

A film így egy kollektív terápia részévé is lehet?

Inkább az önismeret szót használnám, ami minden gyógyulás felé az első lépés. Muszáj kicsit kérlelhetetlennek lenni magunkkal: az erényeink mellett a hibáinkat is észrevenni, beszélni róluk. Magunkra ismerni, akár nevetve, de meglátni azt is, amin még dolgoznunk kell.

Ha az eddigi filmjeid egymás mellé teszem, a közös szálnak az egyén és a közösség konfliktusa tűnik.

A Mindenki sztorijában kezdettől ezt a dilemmát láttam: a közösség érdeke a fontosabb, akár egyéni szenvedés árán is? Vagy ha egyesekkel nagyon igazságtalan egy rendszer, akkor jogos-e lebontani? A legjobb játék már az egyének közös cselekvésének lehetőségét vizsgálja egy mindent elsöprő változással szemben. A Foglyokban egy szűk térbe zárunk össze nagyon különböző embereket, és az ő egymáshoz való viszonyuk a fontos – meg az az elnyomó közeg, amiben élnek, és a kérdés: lehetséges-e nem venni róla tudomást? 1951-ben vagyunk, még friss élmény a béke, a propaganda pedig harsogja az ötéves terv sikereit, közben – bár a háború nyomai még látványosan jelen vannak – Budapest újjáépül.

fogylok
Fotó a Foglyok forgatásáról
Forrás: magyar.film.hu

Sára, a főhős egy ideig ki tudja zárni a rendszer súlyos valóságát: tudja, mit mondhat ki hangosan és mi az, amiről csak suttoghat, és közben azt gondolja, hogy a fekete autó úgyis csak a rossz emberekért jön… aztán hamar rádöbben, hogy egy ilyen rendszerben bárkit megtalálhat a hatalom.


Csak 1951-ben több mint 100 ezer embert fogtak perbe. Nyilván nem mindből született halálos ítélet, de a mennyiség beszédes. Mindeközben a visszaemlékezések jelentős része arról szól, hogy milyen nagy dolog volt, hogy véget ért a háború, és volt mit enni. Engem ez nagyon meglepett, hiszen ezt a kort mindig egyöntetűen nagyon sötétnek képzeltem. Ezt a paradoxont igyekszünk megfogni a filmben.


a-legjobbjatek_
Jelenet A legjobb játékból
Forrás: magyar.film.hu


A Foglyok nemrég készült el, és úgy tűnik, azóta sem pihensz. Min dolgozol épp?

A legjobb játékot hálistennek még mindig hívják fesztiválokra, és mostanában belekezdtünk a nemzetközi forgalmazásába is. Nemrég készült el egy rendhagyó négyperces kisfilmem egy nagyvállalat támogatásával, a halogatás témájáról, Hajdani és Majdani címmel. Közben pedig írok egy nagyjátékfilmet is. Erről még nem tudok többet mondani, de napjainkban játszódó történet, ami egy kortárs társadalmi jelenséget dolgoz fel.


A teljes interjú a Médiatanács blogon olvasható.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma