GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.14

Hajmeresztő ötletnek tűnik rég üzemen kívül helyezett jazz-helyszínek bemutatása érdekfeszítően úgy, hogy a jazz iránt fogékony közönség lelkesedése ne hagyjon alább. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, újságíró, a Jazztörténeti időutazás a belvárosban című városi séta vezetője sikerrel teljesítette a feladatot. Ebben segítsége is volt Szakcsi Lakatos Béla jazzmuzsikus személyében.

 

jazzseta_1
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Az Astoria Szálló alagsori bárjába meghirdetett találkozón az összegyűltek ízelítőt kaphattak a röpke száz évet maga mögött tudó jazzműfaj magyar vonatkozásaiból. A hotelben hajdanán mások mellett a Citrom becenévre hallgató Kertész Kornél és zenekara játszott, és a zenekarvezető feltett szándéka volt, hogy elválassza a zenét a vendéglátástól.

Jazztörténeti sétánkra szakmabeli vendég is érkezett, méghozzá a hazai jazzélet kiválósága, Szakcsi Lakatos Béla személyében. A zongorista, zeneszerző kedélyes stílusban avatta be a jelenlévőket a pályakezdés nehézségeibe és a kezdeti próbálkozások nem egyszer humoros helyzeteibe. Csak úgy röpködtek az olyan, ma már a magyarországi jazz kultikus figuráinak tekinthető művészek nevei, mint Kovács Andor és Kovács Gyula, és hamar azon kaphattuk magunkat, a jazz legrejtettebb kulisszatitkaiba merülünk alá.


Szakcsi_jazzseta
Szakcsi Lakatos Béla és Jávorszky Béla Szilárd
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


Külön fejezetet érdemelne, hogy a jazz magyarországi elterjedése nagyban köszönhető a muzsikus cigányok tevékenykedésének is, akiknek a repertoárjában az egyéb műfajok mellett a jazz is helyet kapott.


Az ötvenes évek kemény politikai változásai ezt a műfajt sem kímélték, mégpedig olyannyira nem, hogy néhány szerencsésebb zenekart leszámítva az összes többit betiltották. „Budapesten dörögnek a fegyverek, és mi nem tudhatjuk, hogy a most következő fiatal muzsikusok közül kik vannak még életben” – idézte Jávorszky Willis Conovert, az Amerika hangja műsorvezetőjét, aki ezzel a felvezetővel adta le az 1956-ban titokban rögzített és hozzá eljuttatott magyar jazz zenészek játékát tartalmazó felvételt november 23-án. A későbbiekben a tiltást ideológiai alapokra hivatkozva feloldották, és valamivel szabadabb korszak köszöntött be a jazz hazai életében.


Tabanyi_egyuttes._1jpg
A Tabányi együttes
Kép forrása: beyondbudapest.hu


A jazz történetét bemutató séta főbb állomásai a műfaj szempontjából nem akármilyen helyszíneket érintettek, például a Centrál Kávéházat, ahol a fiatal Szabó Gábor is megfordult, vagy a korábban Duna Szállóként ismert Bristolt, ahol az 1956-ban emigrálni kényszerült, a stride-piano iskolát képviselő Solymossy Lulu játszott.


A séta utolsó két színhelye, a Fúga és a Merlin Színház arról is nevezetes, hogy a fiatal Kőszegi Imre, Oláh Kálmán és Balázs Elemér szintén zenélt ezeken a helyeken, utóbbiban még Al Di Meola is.


Jazzseta_beyondBp
Kép forrása: beyondbudapest.hu


Kérdésünkre, hogy a fiatal jazz-zenészek követik-e az elődeiktől kapott zenei örökséget, Jávorszky Béla Szilárd elárulta, hogy a mai fiatal zenészek zeneileg általában sokkal képzettebbek, mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak.


„Míg Szakcsi Lakatos Bélának, Deseő Csabának, valamint Vukán Györgynek alapvetően rossz minőségű felvételekről kellett „lekagylózniuk" a számokat, kitalálni a harmóniákat vagy az idősebb zenészektől ellesniük a műfaj trükkjeit, addig a mai fiatalok számára minden „titok" könnyen elérhető, kottában, felvételben, videóban.


Astoria_kavehaz
Kép forrása: beyondbudapest.hu


„Viszont épp az információbőség, túlképzettség és tökéletességre való törekvés miatt sokszor háttérbe szorul az egyéniség, a karakteresen különböző megoldások, megszólalások” – mondta. Úgy véli, a jazz vélhetően sosem fog a klasszikus zenével azonos megítélés alá esni.


A feltételezést, hogy a jazz méltán elismert művészei, mint Lakatos Ablakos Dezső, Bacsik Elek vagy Szabó Gábor szert tehetnek-e valaha akkora ismeretségre, mint Liszt Ferenc vagy Bartók Béla, Jávorszky azért is kétkedéssel fogadta, mert Bartók többrétegű és széles horizontú zsenialitása vagy Liszt virtuozitása sokkalta nagyobb hatást váltott ki a magyar és az egyetemes zenetörténetben, mint az említett jazzmuzsikusok, akik – Szabó Gábort leszámítva – alapvetően előadóművészek voltak, meglehetősen egyenetlen színvonalú életművekkel.


Javorszky_Bela_Szilard__
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


A résztvevők az eredetileg kétórásra tervezett, de valamivel hosszabbra nyúlt sétán sok érdekes történetet és anekdotát hallhattak, ami után garantáltan másképp gondolkodnak majd a jazzről.

 

Ayhan Gökhan

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma