hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.14

Hajmeresztő ötletnek tűnik rég üzemen kívül helyezett jazz-helyszínek bemutatása érdekfeszítően úgy, hogy a jazz iránt fogékony közönség lelkesedése ne hagyjon alább. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, újságíró, a Jazztörténeti időutazás a belvárosban című városi séta vezetője sikerrel teljesítette a feladatot. Ebben segítsége is volt Szakcsi Lakatos Béla jazzmuzsikus személyében.

 

jazzseta_1
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Az Astoria Szálló alagsori bárjába meghirdetett találkozón az összegyűltek ízelítőt kaphattak a röpke száz évet maga mögött tudó jazzműfaj magyar vonatkozásaiból. A hotelben hajdanán mások mellett a Citrom becenévre hallgató Kertész Kornél és zenekara játszott, és a zenekarvezető feltett szándéka volt, hogy elválassza a zenét a vendéglátástól.

Jazztörténeti sétánkra szakmabeli vendég is érkezett, méghozzá a hazai jazzélet kiválósága, Szakcsi Lakatos Béla személyében. A zongorista, zeneszerző kedélyes stílusban avatta be a jelenlévőket a pályakezdés nehézségeibe és a kezdeti próbálkozások nem egyszer humoros helyzeteibe. Csak úgy röpködtek az olyan, ma már a magyarországi jazz kultikus figuráinak tekinthető művészek nevei, mint Kovács Andor és Kovács Gyula, és hamar azon kaphattuk magunkat, a jazz legrejtettebb kulisszatitkaiba merülünk alá.


Szakcsi_jazzseta
Szakcsi Lakatos Béla és Jávorszky Béla Szilárd
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


Külön fejezetet érdemelne, hogy a jazz magyarországi elterjedése nagyban köszönhető a muzsikus cigányok tevékenykedésének is, akiknek a repertoárjában az egyéb műfajok mellett a jazz is helyet kapott.


Az ötvenes évek kemény politikai változásai ezt a műfajt sem kímélték, mégpedig olyannyira nem, hogy néhány szerencsésebb zenekart leszámítva az összes többit betiltották. „Budapesten dörögnek a fegyverek, és mi nem tudhatjuk, hogy a most következő fiatal muzsikusok közül kik vannak még életben” – idézte Jávorszky Willis Conovert, az Amerika hangja műsorvezetőjét, aki ezzel a felvezetővel adta le az 1956-ban titokban rögzített és hozzá eljuttatott magyar jazz zenészek játékát tartalmazó felvételt november 23-án. A későbbiekben a tiltást ideológiai alapokra hivatkozva feloldották, és valamivel szabadabb korszak köszöntött be a jazz hazai életében.


Tabanyi_egyuttes._1jpg
A Tabányi együttes
Kép forrása: beyondbudapest.hu


A jazz történetét bemutató séta főbb állomásai a műfaj szempontjából nem akármilyen helyszíneket érintettek, például a Centrál Kávéházat, ahol a fiatal Szabó Gábor is megfordult, vagy a korábban Duna Szállóként ismert Bristolt, ahol az 1956-ban emigrálni kényszerült, a stride-piano iskolát képviselő Solymossy Lulu játszott.


A séta utolsó két színhelye, a Fúga és a Merlin Színház arról is nevezetes, hogy a fiatal Kőszegi Imre, Oláh Kálmán és Balázs Elemér szintén zenélt ezeken a helyeken, utóbbiban még Al Di Meola is.


Jazzseta_beyondBp
Kép forrása: beyondbudapest.hu


Kérdésünkre, hogy a fiatal jazz-zenészek követik-e az elődeiktől kapott zenei örökséget, Jávorszky Béla Szilárd elárulta, hogy a mai fiatal zenészek zeneileg általában sokkal képzettebbek, mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak.


„Míg Szakcsi Lakatos Bélának, Deseő Csabának, valamint Vukán Györgynek alapvetően rossz minőségű felvételekről kellett „lekagylózniuk" a számokat, kitalálni a harmóniákat vagy az idősebb zenészektől ellesniük a műfaj trükkjeit, addig a mai fiatalok számára minden „titok" könnyen elérhető, kottában, felvételben, videóban.


Astoria_kavehaz
Kép forrása: beyondbudapest.hu


„Viszont épp az információbőség, túlképzettség és tökéletességre való törekvés miatt sokszor háttérbe szorul az egyéniség, a karakteresen különböző megoldások, megszólalások” – mondta. Úgy véli, a jazz vélhetően sosem fog a klasszikus zenével azonos megítélés alá esni.


A feltételezést, hogy a jazz méltán elismert művészei, mint Lakatos Ablakos Dezső, Bacsik Elek vagy Szabó Gábor szert tehetnek-e valaha akkora ismeretségre, mint Liszt Ferenc vagy Bartók Béla, Jávorszky azért is kétkedéssel fogadta, mert Bartók többrétegű és széles horizontú zsenialitása vagy Liszt virtuozitása sokkalta nagyobb hatást váltott ki a magyar és az egyetemes zenetörténetben, mint az említett jazzmuzsikusok, akik – Szabó Gábort leszámítva – alapvetően előadóművészek voltak, meglehetősen egyenetlen színvonalú életművekkel.


Javorszky_Bela_Szilard__
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


A résztvevők az eredetileg kétórásra tervezett, de valamivel hosszabbra nyúlt sétán sok érdekes történetet és anekdotát hallhattak, ami után garantáltan másképp gondolkodnak majd a jazzről.

 

Ayhan Gökhan

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma