Jankovics Marcell Képes Bibliája

Jankovics Marcell Az Ember tragédiája című animációs filmje, Madách Imre nagyszabású művének feldolgozása több mint két évtized után készülhetett el. Hasonlóan átfogó, kultúránkat meghatározó mű a Biblia, melynek történeteit a nyolcvanas években kezdte megfilmesíteni a művész. A tévésorozatnak induló műből három epizód készülhetett el, az Akadémiai kiadónál most megjelent, Képes bibliai történetek című könyv pedig a monumentális sorozatnak induló Biblia-film megrajzolt epizódjait vonultatja fel.

A Bibliához emlékezetünkben olyan mesterek képeit társíthatjuk, mint Rembrandt, Dürer, Chagall vagy Ferenczy Károly. A szent szövegekről emberileg beszélni nehéz, de minden kísérlet, ami ezt alázattal segíti, hozzájárul a megértéshez. Czakó Gábor szerint a Bibliát nem lehet ?kiolvasni?, még az, aki azt évtizedeken át olvassa, az is új és új elemeket talál. Olvasása nagy bátorságot kíván, és megtanít arra, hogy az irodalom nem csak szöveg.

Jankovics Marcell művéhez hasonló alkotáshoz nem elég a Bibliát tanulmányozni, ismerni kell a hagyományt, az egyetemes mitológiát is. Az emberiség mítoszait kevesen ismerik olyan jól, mint Jankovics Marcell, akinek a mitológia, mítoszkutatás végigkíséri életét: elég csak az Ének a csodaszarvasról, Fehérlófia, a Fa mitológiája című munkáit említeni.

A mai mítosz-, vagy néprajzkutató, teológus és történész elfogadja a világ töröttségét. Ady szavaival élve: ?Minden Egész eltörött?. A világot mégis meg kell próbálni összerakni újra: Czakó erre való törekvést érez a könyvben és a szűk félórányi filmben. A könyv második részében Jankovics pedig megemlékezik kollégáiról is, itt az animációs forgatókönyv készítésébe nyerhetünk betekintést.

A Biblia történeteit felfoghatjuk akár egy regény történéseiként is, amelyben érdekes alakok nyüzsögnek. A Biblia ugyanakkor a kinyilatkoztatás története is. A Képes bibliai történetek Károli Gáspár fordításának 1908-as verzióját használja: a szöveg különös, régi ízekkel van tele. A hozzárendelt Jankovics-ábrázolások nem egyszerű illusztrációk, hanem egyedi értelmezések is.

Az alkotó szerint a rajzolás visszahat az agyra és a szívre, az ember személyisége szinte beleolvad a történetbe. A Bibliában Isten ábrázolása egyre megfoghatatlanabb, távolibb: Mózesnek még megjelenik, később angyalok által üzen, végül jelekben nyilatkozik meg. Istent felhőként látjuk a Teremtésben, az utolsó forgatókönyvben portölcsér a sivatagban. Az Ószövetség első tizenkét könyve után Jankovics Marcell megtervezte az Újszövetség feldolgozását is, melyet négy téma köré csoportosított: először Jézus születésének történetét mondja el, Jézus ezután tanítóként, majd áldozatként jelenik meg. Lezárásképp a Jelenések könyve következik.

Meg kell említeni azt is, hogy a Biblia nem csak kegyetlen és tanulságos: humor is megjelenik benne. A nyelv magában misztérium, jobban értjük például az Énekek Éneke szépséget leíró hasonlatát, ha tudjuk, hogy ugyanazzal az óhéber szóval jelölték a kecskét, bárányt, és szőlőfürtöt. Az iszlám szó etimológia összefüggésben lehet a shalom, szálám, azaz béke kifejezéssel: ennek aktuálisa szintén elgondolkodtató.

A beszélgetés után a bemutató résztvevői megnézték a filmen elkészült Teremtés, majd Ádám, Éva és fiaik történetét, egészen Noé származásáig. A színes és mesélő, a misztikumot éreztető, megragadó részeket a jelenlévők szívesen nézték volna tovább. Szerencsére a Jankovics Marcell egyedi látomású rajzaival készült könyvben folytatódhat ez az élmény.