GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.12

A vak remény című verseskötetéért Takács Zsuzsa nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András részesül díjban a február 18-i díjátadó ünnepségen.

takacs-zsuzsa-valuska-gabor-fotoja
Takács Zsuzsa
Fotó: Valuska Gábor

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további munkájához.

Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek értéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak. A korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kapták meg, mint Berkovits György, Földényi F. László, Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró kapja A vak remény című kötetéért. Versei a hatvanas évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. 1964-től csaknem négy évtizeden keresztül tanított diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket a közgazdasági egyetemen. 1995-ben szerezte tudományos fokozatát spanyol filológiából. Fordítói tevékenysége olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők munkásságára terjed ki. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért.

Dunszt_Marko
Fotó forrása: dunszt.sk

Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért részesül Artisjus Irodalmi Díjban. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-francia szakon tanult, 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1976 és 1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, majd 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja, a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának.

Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című regényéért kap elismerést. Az 1987-es születésű író 2011 és 2012 között a Pátria Rádió szerkesztője, 2013 és 2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. Diplomáját a pozsonyi Színművészeti Egyetem rendező-dramaturg szakán szerezte meg 2013-ban. 2017-től a Kalligram folyóirat szerkesztője. Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte ugyanebben az évben.

Dunszt_Fuje_sarjad
Fotó forrása: dunszt.sk

Thomka Beátát Regénytapasztalat című írásáért díjazzák. Tanulmányait az Újvidéki Egyetemen végezte. 1992-ig az intézmény oktatója, azt követően pedig a Pécsi Tudományegyetem professzora. 1996-ban megalapította a pécsi Irodalomtudományi Doktori Iskolát, és 2018-ig a doktorképzés vezetőjeként tevékenykedett. Tizenhárom tanulmány-, esszé- és kritikakötet szerzője, valamint diszciplínaközi könyvsorozatok szerkesztője. Kutatói és kritikai tevékenységét több kitüntetéssel és díjjal ismerték el, így például a József Attila-díjjal, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel és a Széchenyi-díjjal.

Bán Zoltán András Betűtészta című kötetéért veheti át az Artisjus Irodalmi Díjat. Írói tevékenysége sokrétű: író, drámaíró, műfordító, esszéista, szerkesztő és irodalmár. 1980 óta publikál rendszeresen, 1993 és 1997 között a heti- és havilapként megjelenő Beszélő kulturális rovatvezetőjeként dolgozott, majd 2001-től 2007-ig a Magyar Narancs rovatvezetője volt. 2009-ben József Attila-díjat, 2010-ben Szépírók-díjat kapott esszéköteteiért.

Az elismeréseket az Artisjus díjátadó ünnepségén adják át február 18-án Budapesten.

Forrás: MTI

plakat003

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

kodolanyi_r

2019.03.14

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróra (1899-1969) emlékeztek születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából szerdán a Farkasréti temetőben, Budapesten.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma