GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.20

Az év novellái 2019 című, frissen megjelent könyv bemutatójával és az Irodalmi Magazin legújabb, Jókai-számának ismertetésével ünnepelték a magyar széppróza napját február 18-án a Magyar Írószövetség székházának dísztermében.

szepproza_napja_19

Mezey Katalin, az Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget, és történelmi ívet vázolt fel. Míg a 16-17. században az értekező próza és a bibliafordítások jelentették a magyar szépprózát olyan jeles alkotókkal, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Pázmány Péter, Heltai Gáspár, a 19. században világszínvonalra emelkedett szépprózánk, éppen Jókai által, akit már sok nyelvre lefordítottak.

Mikszáth, Gárdonyi, Móricz, Krúdy, Móra Ferenc folytatták a sort, majd Babits és Kosztolányi, akik a széppróza területén éppúgy maradandót alkottak, mint a költészet műfajában. Kodolányi János hatalmas szépprózai életművében a mitológia, vallástörténet, magyar történelem is helyet kap, mégsem szerepel tananyagban, ami a mai oktatás hiányossága.

Szentmartoni

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében örömének adott hangot azért, hogy felhívásukra a magyar széppróza napja ünneplésére Kárpát-medence szerte rendezvények zajlottak. Már a tavalyi, induló évben iskolák, könyvtárosok szerveztek a magyar szépprózát ünneplő programokat Kolozsvártól Szegedig, Soprontól Miskolcig. A magyar széppróza napja olyan széleskörű összefogást eredményezett, amilyen a 2016-os emlékezés az 1956-os forradalomra, vagy a tavalyi Arany János-év volt. Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, előadások hívták fel a figyelmet szépprózánk értékeire ebben az időszakban.

Az Irodalmi Magazin legújabb száma Jókai Mórt állította középpontba. A fiatalokat is megszólítani kívánó lap ritkán látható fotókat, rövid esszéket, interjúkat, szépprózákat tartalmaz, és közelebb visz az ember Jókaihoz anélkül, hogy a bulvár eszközeivel élne. A jelen lapszámot Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária szerkesztők ismertették.


szepproza_napja
 

Erős Kinga író, kritikus, a Magyar Írószövetség titkára Az év novellái 2019 kötet szerkesztője úgy látja, erősödik a széppróza merítése, évről-évre könnyebb az összeállítás, amely az előző év nyomtatott folyóiratainak új megjelenéseiből merít. Minden évben feltűnnek fiatal alkotók, ami azt mutatja, van folytonosság. A frissen kiadott kötet legfiatalabbja Bíró Zsombor Aurél huszonegy éves, és egy 1956-os vidéki történettel szerepel.

Az idei antológiánál elmondható, hogy elérkeztünk egy olyan időbeli távolsághoz, amely a közelmúltat segít feldolgozni, így már a rendszerváltozás körüli évek is megjelennek. Sokféle írás, sokféle alkotó helyet kap, humoros, szellemes írásoktól a komor ábrázolásig, újvidéki történettől a 16. századi Mohácsig. Előtérbe került a történetmesélés, és fő szempont a válogatásnál, hogy az alkotók olyan irodalmi nyomvonalat kövessenek, mely a magyar valóság hiteles ábrázolására törekszik az alapító Oláh János író, szerkesztő irányelve nyomán.


Az_ev_novellai_bemutato
 

Bíró Gergely, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, próza szerkesztője az antológia néhány szerzőjét kiemelve segített betekinteni az új kötet anyagába. Urbán Péter, Mezey Katalin, Kötter Tamás, Csabai László, Hegedűs Imre János, Marosi Gyula, Kontra Ferenc, Hajnal Csaba, Molnár Csaba, Ircsik Vilmos, Ferdinandy György, Jászberényi Sándor írásairól hallhattunk néhány mondatban, konklúzióként megállapítva, hogy a novella műfaja kitágul: találkozhatunk szociografikus és riportszerű írásokkal is a 33 novellát tartalmazó könyvben.


Iroszovetseg_m_szepproza
 

Az est során Mirtse Zsuzsa beszélgetett a résztvevőkkel, a köszöntőket, bemutatókat a Másik Oldal zenekar élőzenéje színesítette, Turi Bálint színművész pedig egy humoros Jókai Mór-novellát és Molnár Vilmos Az ismeretlen ismerős című, megrázó történetét olvasta fel.

Az est végén a vendégek vásárolhattak az új kiadványokból, beszélgethettek és dedikáltathattak az antológia jelen levő szerzőivel.

Csanda Mária

plakat003

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

kodolanyi_r

2019.03.14

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróra (1899-1969) emlékeztek születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából szerdán a Farkasréti temetőben, Budapesten.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma