GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.04

Képzőművészek számára írt ki nyílt pályázati felhívást a MANK Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. KÉP–VERS címmel, kortárs versek inspirációjára született művészeti pályaművek elkészítésére. Miért ne születhetnének a versekhez is képek? A Magyar Nemzetnek Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője nyilatkozott.

Hintz_Gyula


Miként tudja támogatni, serkenteni egy ilyen pályázat az alkotók: a festőművészek, grafikusok, írók és költők közötti együttműködést?
Mind az írók, költők, mind a képzőművészek hasonló lelki tartalmakat jelenítenek meg, csak ki-ki a saját eszköztárával, kifejezési módjával teszi ezt. A mi feladatunk, hogy ezt a közös nevezőt erősítve lehetőséget teremtsünk arra, hogy a különféle művészeti területeken alkotók megismerjék egymás munkáját.


Nem mindennapi az ötlet, hogy versek, novellák alapján készüljenek képzőművészeti alkotások.
Egy-egy pályázat képes új energiaforrásokat mozgósítani, sokszor olyan témákat kínálva, melyeket önmagunktól nem jutna eszünkbe megvalósítani. Az illusztrációnak nagy hagyománya van Magyarországon: kiváló művészek grafikái, tusrajzai, metszetei ékesítették régi könyveinket. Ezt a hagyományt szeretnénk feleleveníteni. Igaz, inkább a mesekönyvek és az ifjúsági irodalom területén jelennek meg az illusztrációk, de miért ne születhetnének a versekhez is képek? Hátha a kiadók is kedvet kapnak majd ahhoz, hogy a verseskötetekbe képek, a képzőművészeti albumokba versek kerüljenek.


versillusztraciok


Verseket és novellákat gyűjtöttek össze az antológiák, amelyekből dolgozhatnak a képzőművészek. Mit gondol, mely témák lehetnek inspirálóak a képzőművészek számára, és miért éppen a kiválasztott köteteket ajánlják?

Bármilyen téma inspiráló lehet, mely éppen érvényes gondolatokat ad az adott élethelyzetre, legyen szó örömről, bánatról, szerelemről, családról. Miközben pedig gyakran az olvasás válságáról beszélünk, azt tapasztalom, hogy az emberek meglepően sok vershez jutnak a közösségi hálókon keresztül, bár ezek között sajnos több olyat is találni, ami nem üti meg a mércét. Az antológiák, melyeket kínálunk, szakmailag érett, jó minőségű írásokat tartalmaznak, így méltóak arra, hogy megismerjék őket, szerzőjükkel együtt.

A beérkezett alkotásokból kiállítás is nyílik majd.
Ez az izgalmas tárlat a Versmaraton című rendezvény kísérőeseményeként nyílik meg a Magyar Írószövetség székházában, április 10-én, közvetlenül a magyar költészet napja előtt. Ez azért is lesz különleges, mert a kiállított képek mellett olvashatók lesznek azok a versek, novellák is, amelyek „múzsái” az elkészült alkotások voltak.


A pályázók a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett Az év versei 2016, 2017, 2018, illetve Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiák anyagából választhatnak olyan írásokat, amelyek megszólítják, megérintik őket, és képeket hívnak elő belőlük. Egy pályázó három pályaművel jelentkezhet. Várják a határon túli magyar művészek pályaműveit is. A részletes pályázati kiírás a MANK honlapján, a www.alkotomuveszet.hu oldalon érhető el. A képzőművészek március 14-ig nyújthatják be elkészült alkotásaikat.


A fotók a Balassi Intézet Versképek – Kortárs magyar gyerekvers-illusztrációk című kiállításán készültek. Forrás: prae.hu

plakat003

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

kodolanyi_r

2019.03.14

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróra (1899-1969) emlékeztek születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából szerdán a Farkasréti temetőben, Budapesten.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma