GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.25

A kolozsvári Vallásszabadság Házában mutatták be az EXIT kiadó gondozásában megjelent, Erdélyi srácok című könyvet, amely az erdélyi 1956-os eseményeket tárja az olvasók elé a megtorlást elszenvedő túlélők történetein keresztül. A kötet bemutatójáról a transindex.ro számolt be.

magazin_27672


Az oral history módszerével készített interjúk 32 élettörténetet mutatnak be, amelyek mentén az olvasó bepillantást nyerhet a fogvatartottak börtönéveibe is.A magyarországi 1956-os forradalom csak a kiváltó ok volt, hangzott el az Erdélyi srácok című


A Benkő Levente, Papp Annamária és Víg Emese által szerkesztett Erdélyi srácok a Volt egyszer egy ’56 című könyv folytatása. A könyvbemutatón Lönhárt Tamás történész, a BBTE docense elmondta, az erdélyi magyarok küzdelme nem golyókkal történt, hanem szavakkal, tettekkel, megnyilvánulásokkal, koszorúval, verssel és színdarabbal.


„Nem lőttünk senkire, mégis megvolt a mi ’56-unk. Van egy magyarországi ’56, ami erőt mutatott, és van egy romániai, ami összeért, és magyar közösségi élményt alkotva a románok számára is ihletet jelentett” – mondta.


71852_56


Benkő Levente arról beszélt, hogy a könyvben azoknak az ellenállóknak az emlékeit akarták megmenteni és az olvasók elé tárni, akik nagy valószínűséggel sosem fogják leírni a visszaemlékezéseiket, így a könyv egyik alapvető célja az értékmentés.


A túlélőkkel készített interjúkból kiderül, hogy a megtorlás során hogyan zajlottak a vallatások, a börtönévek, és hogy a Duna-menti kényszermunkatáborban milyen volt a fogvatartottak élete.


A kötet az 1956-os forradalom és az erdélyi ’56 kapcsán egy olyan történetet jár körül, amelynek kezdete ’56 november 1-ét megelőzően egy évtizeddel korábban kezdődött, 1946-ban.


Az ’56-ról szóló Erdélyi srácok kötetéből az is kiderül, hogy az erdélyi ’56 tekintetében a magyarországi szabadságharc csak kiváltó indok volt. „Ami a valós alapja volt a Romániában zajló eseményeknek, az a kisebbséget ért sérelem, amely elérte a magyar kisebbség tűréshatárát” – mondta Lönhárt Tamás.


A könyv 32 élettörténetet és 86 regionális kistörténet mutat be a könyv, melyben az 1956-os események kapcsán csoportokra osztották a túlélőkkel folytatott beszélgetéseket.

A szerkesztők elmondták: a könyv a biztosítéka annak, hogy tovább élnek azok a történetek, amelyeket elődeink megéltek és elmeséltek nekünk.


Forrás és fotók: transindex.ro

plakat003

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

kodolanyi_r

2019.03.14

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróra (1899-1969) emlékeztek születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából szerdán a Farkasréti temetőben, Budapesten.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma