kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.14

A tudás megszerzése nem kevés erőfeszítésbe kerül. A most induló és minden tekintetben huszonegyedik századi Magyar Nemzeti Névtér többek között a hatékony tájékozódás feltételeit teremti meg. A legújabb fejlesztéseket mutatták be május 14-én a Széchényi Könyvtárban megtartott sajtótájékoztatón.

Retvari_Bence_Tuske_Laszlo
Rétvári Bence, Tüske László

Régóta közbeszéd tárgya, hogy ahhoz, hogy az írók, költők, tudósok, államférfiak azonosítása ne okozzon gondot, szükséges egy, az azonosításukra képes rendszer megléte és ismerete. A névtereket a nevek és névhordozók közti – térben és időben dinamikusan változó – kapcsolatrendszer minősége alapján definiálhatjuk: a névtér egy olyan rendszer, amely minden lehetséges megnevezésre csak egy névhordozót ad vissza. Magyarországon nemzeti intézményként az Országos Széchényi Könyvtár hoz létre olyan névtér rendszert, amely összeköti a különböző közgyűjtemények, múzeumok, könyvtárak névtereit, ezzel elérhetővé téve a nemzeti kulturális adatvagyont. Ennek eredményeként létrejön személynévtér, földrajzi névtér és testületi névtér.

„Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a „bruttó magyar szellemi termék" – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Kiemelte: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a Wikipédia. „A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja” – állapította meg. „Aki nem ismeri a múltját, nem tudja értékelni a múlt értékeit” – tette hozzá.

Retvari_OSZK
Rétvári Bence

Dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK „kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. „Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán” – mondta.


„2016-ban egy kormányhatározatban 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is” – jegyezte meg Káldos János, az OSZK munkatársa. Hozzáfűzte, hogy a fejlesztési program részeként eddig többek között lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát, elkészült a Corvina-honlap, elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint megérkeztek a digitalizáló eszközök is. „Egyebek mellett folyamatban van egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, hamarosan új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek a könyvtárba” – emelte ki. Külön kihangsúlyozta, hogy a jövő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek.

Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke ismertette, hogy a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.

Szakadát István a Magyar Nemzeti Névteret mutatta be. „Az informatikai fejlesztés a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben” – mondta. Megemlítette, hogy a rendszer fejlesztése jelenleg a béta verziónál tart, még hatalmas adatmennyiség vár feltöltésre. A kész Magyar Nemzeti Névtér nyilvános és mindenki számára elérhető lesz.

Lendvay Miklós, az OSZK Információszolgáltatási igazgatója szerint gondoskodni kell arról, hogy a gyors változást követni tudják. „A digitális könyvtár nem sokszoroz, hanem megoszt, ezzel jut el sokakhoz” – állapította meg. Úgy látja, az egyik legnagyobb paradigmaváltás, hogy tér és idő korlátai feloldódnak.

Magyarország kormánya a nemzeti könyvtár informatikai fejlesztéséhez közel 10 milliárd forintot biztosított. A végrehajtás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útján történik, de szakmai felelőse az Országos Széchényi Könyvtár. A 2025-ig tartó projekten több mint 250 külsős és belsős munkatárs dolgozik.

 

MTI/Kultúra.hu

Ady_Endre_
2019.07.15

Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.

Sarkozi_5

2019.07.12

„Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút” – mondja Sárközi Mátyás író. Nemrég kiadott Margit című könyve Vészi Margit életét dolgozza fel. Vészi személyiségéről, élete fordulópontjairól és egyéb érdekességekről is beszélgettünk vele.

Hay_Janos

2019.07.12

„Amikor kisgyerekként felvetődött bennem, hogy írónak is lehetne lenni, kitalálni világokat és felépíteni, a szüleim kicsit lököttnek néztek. Sarabolás, krumplitöltés vagy épp kapálás közben ez tényleg abszurdnak látszott” – mondja Háy János író, költő, a Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténeti könyv szerzője. A magyar irodalom konzervativizmusáról, a női szerzők helyzetéről és a könyv fogadtatásáról is beszélgettünk vele.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Legy_jo_mindhalalig_Debrecen

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma