NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.02

Hogyan torzítja el az ember személyiségét egy évtizedeken át cipelt, súlyos titok? Egy rossz döntés következtében hogyan feslik fel a családon belüli bizalmi hálók szövedéke? Erről is szól Rubin Eszternek nemrég megjelent, Árnyékkert című regénye. A szerzővel beszélgettünk.

Rubin_Eszter_3
Rubin Eszter
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


2012 óta három könyve jelent meg. Mást jelent most az írás, mint az első könyv írásakor?

Első regényem ösztönösen, erős érzelmi hatásra született meg. A Barhesz megírásában alapvető motiváció volt a kisfiam elvesztése, ebből a fájdalmas történetből nőtte ki magát a szöveg családregénnyé. A harmadik kötetem nagyon tudatos munka és átgondolt szerkesztés eredménye, első alkalom, hogy a magammal szembeni bizonytalanságok után el merem hinni, van létjogosultságom a szépírói pályán. Ezt Gács Anna regényemhez írt ajánlója is megerősítette.

 

Nem tartott a nyilvánosság előtti kitárulkozástól?

Kezdetben az írás számomra a gyászterápia része volt, semmiféle nyilvánosság nem lebegett a szemem előtt. Aztán belefutottam egy irodalmi pályázatba, jelentkeztem, és meglepő módon azonnal nagyon pozitív visszajelzést kaptam. A történet régóta dolgozott bennem, ki kellett jönnie, nem mérlegeltem, és nem volt előzetes elképzelésem a mű recepciójáról.


Miről ad látleletet az új regény?

A családon belüli kommunikáció csődje, hazugságok és titkok hálózzák be a regényt, amely egy elsöprő szerelemmel kezdődő kapcsolat konfliktusokkal terhelt, katartikus végkifejletéig ível. A párkapcsolati lét számtalan kényes pontját veszi górcső alá. Hogyan torzítja el az ember személyiségét egy évtizedeken át cipelt súlyos titok, és kerülünk visszafordíthatatlan örvénybe egy rossz döntés meghozatalával, amely újabb rossz döntések láncolatát indítja el, s ezáltal hogyan feslik fel a családon belüli bizalmi hálók szövedéke, amely végül a teljes összeomláshoz vezethet.

 

Rubin_Eszter_
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

A regényben a családon belüli erőszak is megjelenik, csak épp a férfi a szenvedő fél. Nem volt merész ötlet?

Nőként természetesen sokkal közelebb áll hozzám a női szolidaritás kérdése. Emberként azonban nagyon fontosnak tartom a mindkét nemmel szembeni objektivitást. Íróként pedig kifejezetten foglalkoztat a közbeszédben manapság kevésbé divatos téma, a férfiak kihasználása, kisemmizése, nők általi érzelmi manipulációja, ami szintén a bántalmazás egyik formája, mégis jóval kevesebb publicitást kap.

 

Nem hisz a házasság intézményében?

Abszolút hiszek a házasságban! Főleg a másodikban. Bizonyos esetekben az elsőt érdemes inkább kihagyni… De nem olyan egyszerű, hogy jön egy nagy szerelem, és attól kezdve minden rendben van, nyugodtan hátradőlhetünk. Ha többé nem teszünk semmit, a dolgok maguktól mindig az entrópia állapota felé tartanak. Lássuk be, a jó kapcsolat két ember közös teljesítménye, ami megfelelő kompromisszumokkal tartható működésben. Mindez persze akkor éri meg, ha olyan párt választunk, aki mellett valóban önmagunk lehetünk.

 

A női főszereplőről nehéz eldönteni, hogy mennyiben tekinthető áldozatnak…

A női főszereplő zaklatott hátterű, szeretetlen családból származik. Lia zsúfolt, omladozó, nagypolgári lakásban nő fel, ahol a régi dicsőség árnyait a poros sarkokban halmokban álló ruhahegyek alatt konzerválja a Molnár família. A lánynak nincs semmilyen személyes tere, nem ismer határokat, a zongora alatt alszik a nagymamája szobájában. Innen halássza ki későbbi férje, Stark Gyuri. És innen indul útjára, majd bontakozik ki a hétköznapi pszichopata figurája, akinek nincsenek érzelmei, csak szempontjai, aki nem tud kötődni, csak birtokolni.

 

Arnyekkert
Jaffakiado.hu


A nyolcvanas évek Magyarországára helyezte a regény cselekményét. A párhuzam miatt, mert ahogy a család, úgy a szocializmus is erősen repedezett már a nyolcvanas években?

Mindenképpen mérföldkőnek számít Lia és Gyuri életében a rendszerváltás. A fiatal férj céltudatos, kreatív ember, jó érzékkel ragadja meg a korszak hirtelen kitáruló lehetőségeit. Gyors ütemben gazdagodnak meg, nagyvonalú házat építenek, egyre nagyobb társaság gyűlik köréjük. A repedés a házuk falán jelentkezik először, a túl nagy léptékű, alátámasztás nélküli nappaliban, majd a falakon végigfutó repedések kijavíthatatlan rést ütnek a házasságukon, és Gyuri szívében akkorára nyílnak, hogy nem bírja tovább egyedül tartani vállán a támasztékot, le kell ülnie a kanapéra, hogy erőt gyűjtsön. Aztán ott marad, és fel sem tud állni hét éven keresztül.

 

Ki a regény főszereplője?

Stark Gyuri, az ő illúziói a családról és az apaságról. Vele kezdődik és vele ér véget a történet. Ugyanakkor a házaspár kapcsolata is főszereplője a regénynek, illetve a Zergehegy tetején álló, szinte önálló életet élő házuk, és az azt körülvevő árnyas kert, amely a házasságuk tárgyiasult megtestesülése, a soha meg nem valósult álmok temetője.

 

Ön dolgozott családterápiás központban tanácsadóként. Milyen visszatérő problémákkal találkozott? Az ott szerzett tapasztalatok beszivárogtak a regénybe?

Gyakori jelenség a családon belül a játszmákkal helyettesített kommunikáció. Az elhárító mechanizmusok, tagadás, meg nem történtté tevés. Az emberek sokszor látszatmegoldásokra cserélik a valóságot. A regényem szereplői mindannyian különböző valóságot építgetnek, különböző módon érzékelik a realitást, és ezek között egy idő után lehetetlenné válik az átjárás.

 

Elégedett az olvasói reakciókkal?

Nagyon pozitív reakciókat kaptam, mindig örülök az olvasói visszajelzéseknek. Sokan a saját életük egy-egy krízisállomását fedezték fel a könyvben, és megosztották velem a személyes történeteiket. Jól esik a bizalom, ez is jelzi, hogy olyan témát bontottam ki, amivel foglalkoznunk kell.

 

Ayhan Gökhan

nepmesepont

2019.09.17

A XV. Országos népmesekonferenciát szeptember 20-án és 21-én rendezik meg Százhalombattán.

mozes-kantor-laszlo-foto

2019.09.16

Bari Károly költő, műfordító és Ferencz Győző költő, irodalomtörténész, valamint posztumusz Mózes Attila prózaíró, esszéista került a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé. A döntést a Digitális Irodalmi Akadémia 2019. évi tagválasztó gyűlésén hozták meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.16

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma