GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.14

Nagy Gábor József Attila-díjas költő és Paszkál Gilevszki macedón költő, műfordító vette át idén a Balassi Bálint-emlékkardot, amelyet szerdán adtak át a budapesti Gellért Szállóban.

Balassi-kard_3
Paszkál Gilevszki és Nagy Gábor költő


A 16. századi magyar költőnek emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldieket jutalmazza.


Papp Endre irodalomtörténész, a Hitel folyóirat főszerkesztője laudációjában úgy fogalmazott: Nagy Gábor munkásságán elsősorban Ady Endre és József Attila hagyott nyomot, de a költő „átengedi szellemén a magyar lírai hagyomány megannyi áramlatát, átszínezik verseinek szövetét a mesterek" Csokonaitól Vörösmarty Mihályig, Tamási Árontól Radnóti Miklósig, de Kányádi Sándor, Csoóri Sándor vagy Márai Sándor motívumkincsei fellelhetők benne.


BALASSI-KARD_2
Nagy Gábor


A költő az elismerés átvételekor kiemelte: minden magyar költő számára különleges megtiszteltetés a Balassi Bálintról elnevezett díjat átvenni. „Balassi az első nagy magyar költő, a versformák és a magyar nyelv különleges művésze" – mondta.


Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, a Hitel folyóirat rovatvezető szerkesztője 1972-ben született Körmenden. Több mint 10 önálló kötete jelent meg. Irodalomtörténészként tanulmányokat publikált többek között több Balassi-kardos költő munkásságáról is. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) és a Magyar Írószövetségnek.

Sander Liivak Balassi-kardos észt műfordító felidézte a másik díjazott, Paszkál Gilevszki életét és munkásságát. Kiemelte: Paszkál Gilevszki termékeny író és műfordító, csaknem 200 könyve jelent meg, ezek közül 55 magyarból, mintegy 50 görögből és 50 franciából fordított kötet. Elmondta, hogy különösen jelentős mint versfordító, az általa macedónra átültetett költők között van mások mellett Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor és Juhász Ferenc is.


Balassi-kard_1
Paszkál Gilevszki


A Szkopjéban élő Paszkál Gilevszki 1939-ben a görögországi Szetoma faluban született, 1948-ban, a görög polgárháború miatt érkezett Magyarországra másik csaknem 4 ezer macedón, görög gyerekkel együtt. Íróként, költőként és műfordítóként dolgozik, a magyar irodalom tolmácsolója Macedóniában, Balassi Bálinttól több mint tíz költeményt ültetett át anyanyelvére.


A művész megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést és úgy fogalmazott: mindazok, akik eddig megkapták ezt a szimbolikus kardot, azok védeni fogják a magyar szellemi határokat, a magyar kultúrát, a magyar nyelvet és a magyar jövőt.


A két költőt a Herendi Porcelánmanufaktúra egy-egy Balassi-szoborral is jutalmazta, a Balassi-emlékérmet pedig Lőte Attila színművésznek adták át.


Forrás: MTI

Fotók. MTI/Balogh Zoltán

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma