Az igaz hit kultúrát teremt

?Az emlékünnepségen azt látjuk, hogy a reformációban megnyíló ember hitéből hogyan lett hitvallás, kultúra, művészet, zene, közéleti felelősség, nemzeti karakter és nemzeteket összekötő, közös hitvallás? ? hívta fel a figyelmet az emberi erőforrások minisztere a reformáció sokrétűségére és arra, hogy ez az éltünk szinte minden területére hatással volt. Majd hozzáfűzte: az igaz hit sohasem marad meg a templomok falai között, hiszen a közösségnek teremtő és formáló ereje van. Felhívta a figyelmet továbbá arra is: az igaz kultúrában benne van a hit, így adott az európai és a magyar reformáció is tudományos felfedezéseket, építményeket az egész világnak és a legkisebb közösségeknek is. Véleménye szerint a hitet nem lehet magánügyként tekinteni, hiszen az a legszemélyesebb közügy, amelyből más embereket is részesíteni kell és nem szabad hagyni, hogy kiszorítsák az életünkből, a hétköznapjainkból. Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformáció során kaptunk ? mondta Balog Zoltán. Majd kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, az evangélikus, a baptista, a pünkösdi, az újprotestáns hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat ? tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében a kormánya kötelességének nevezte ?a kereszténységből kisarjadt létformák?, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely ?a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette?. A kormányfő ? aki egyben a Reformáció Emlékbizottság elnöke is ? azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Arról is beszélt a Sportarénában összegyűlteknek, hogy ?legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban szolgálni az embert, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amelyet szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől kapunk?.

A miniszterelnöki beszéd után Molnár Ferenc Caramel ?Mely igen jó az Úristent dícsérni? énekfeldolgozását hallhatták az érdeklődők, majd két európai protestáns egyházi vezető tartotta meg köszöntő beszédét: Gottfried Locher és Heinrich Bedford-Strohm videóüzenetben üdvözölte az ünneplő gyülekezetet.

A központi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom.

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentisztelet végén mondott hálaadó imádságában kiemelte: a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását.

A megemlékezés délután gálaműsorral folytatódott. A program részben a reformáció emlékévében lezajlott programokra, bemutatókra épült, részben pedig új, kifejezetten erre az alkalomra készült zenei, irodalmi, színházi produkciókból állt.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki ? a hagyomány szerint ? a wittenbergi vártemplom kapujára az egyházi megújulást követelő 95 tézisét. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond