Amikor a Margitszigeten, ezen a népszerű, pihenést- és feltöltődést szolgáló helyen töltjük az időt, valószínűleg nem is gondolunk arra, mennyi titkot, érdekes történetet rejt ez az óriási zöld liget. Ha nem is mindig szembetűnően, de magán viseli a történelem nyomait, letűnt korok és évszázadok jeleit.


A tizenötezer évvel ezelőtt keletkezett, mintegy 96,5 hektáros terület talán nyáron a legnépszerűbb. Sétálni, sportolni és a szabadidős tevékenységek legszélesebb skáláját űzni jár ide naponta sok-sok ember.
 
A Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum olyan összművészeti sétákat szervez a szigeten, amelyek során sok érdekességet tudhatunk meg az egykoron Nyulak szigete vagy Urak szigete elnevezésekkel illetett népszigetről.

A június 30-i sétán Görbe Márk művészettörténész, régiségszakértő vezetésével indultunk el, hozzá csatlakozott Ficza István, az Örkény Színház színművésze és Tóth Emese Gyöngyvér cimbalom-és énekművész, zenekutató.

 

Nagyvári Ildikó, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa a program elején tett ígérete, miszerint a résztvevőknek igazi összművészeti élményben lesz részük, tökéletesen beigazolódott.

Egészen különleges hangulatot kölcsönöz egy Ady- vagy Radnóti-versnek, ha a sziget lombjai alatt vagy a premontrei kolostorban szólalnak meg. Különleges élmény a sziget kolostor-romjainak falai között felcsendülő psalterium-muzsika. A pengetős középkori hangszert a cimbalom elődjeként tartják számon.

 

Sétánkon a Szabadtéri Színpadtól indultunk, innen jutottunk el a domonkos rendi apácakolostor romjaihoz, majd a premontrei kápolnához. Ezután a Nagyrét szélén időztünk, majd a Nagyszállónál fejeztük be a programot.

Görbe Márk nem szűnő lelkesedéssel elevenítette fel a sziget történetét egészen a kezdetektől. Megtudhattuk többek között azt is, hogy eredetileg három sziget alkotta a mai területet, Margitszigetet, ezekből kettőt a XIX. században egyesítettek, így lett a Festő-szigetből és a Nagyszigetből a ma is ismert és Szent Margitról elnevezett Margitsziget.

 

A Fürdő-sziget megsemmisült, 1872-73-ban elkotorták. Szent Margit személyéről, életéről, szokásairól annyira érzékletesen mesélt, hogy a mondandóját kiegészítő versek és a XIV. században született zene hallgatása közben szinte megelevenedett a szemünk előtt a magát alantas munkákkal sanyargató, nővéreit mindenben kiszolgálni vágyó Margit apácaruhába öltözött alakja.

De nem csak Szent Margitról és a számára otthont adó rendről hallhattunk, hanem magáról az épületről is, mely sokáig állta a történelem viharainak pusztítását. Részletek hangzottak el Ráskai Lea 1510 körül keletkezett Margit-legendájából, és meg is tekinthettük a krónika egyik kézzel készített oldalának másolatát.

 

A Szent Mihály kápolnába betérve Feszty Masa Szent Margit oltáránál látható festményét néztük meg, és hallhattunk a magyar festőművésznő életéről, aki Feszty Árpád és Jókai Róza leánya volt. A lelki ráhangolódást a psaltériumon eljátszott liturgikus dallamok segítették, melyeket Tóth Emese Gyöngyvér különösen szép énekhangja kísért.

 

A Nagyrétre érve az 1800-as évekről hallhattunk, amikor József főherceg világfürdővé kívánta alakítani a szigetet. Ybl Miklós tervei alapján el is készült a Margit-fürdő, mely a mai Danubius Hotel Margitsziget helyén állt. Kádfürdő rendszert kell elképzelnünk, melyhez külön épületben egy ivócsarnok is kapcsolódott, Görbe Márknak köszönhetően még egy eredeti kúrapoharat is kézbe- és szemügyre vehettünk.
 
A sziget már akkor is a sportok szerelmeseinek kedvelt helye volt, 1928 és 39 között rendszeresen szerveztek autós szépségversenyeket is, melyeken az automobilok tulajdonosai nemcsak a járművel, de ruházatukkal is versenyeztek.

 

A Nagyszállóba érve Babits Mihály Margitszigeti rímek című versével ismerkedhettünk meg, mely a költő különleges humoráról tanúskodik.

A szállót több alkalommal kellett modernizálni, a II. világháború során a bombázások következtében csak alapfalai maradtak meg, ezek ma is az eredetiek. Az épületben található Kondor Béla Szigeti legenda című, 8,5 méteres falfestménye, mely valóságos időutazás a sziget történetében. Az egész falat beborító festményt aséta résztvevői kedvéért fedték, egyébként egy hatalmas méretű függöny takarja.

Akiknek ez alkalommal nem volt alkalmuk részt venni ezen a remek sétán, a fesztivál időtartama alatt még több alkalommal megtehetik.

Fotók: Szabados Gabriella