NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

42402405_1853911157998127_6708584898824765440_n
Az előtérben egy Csontváry-kép fogadja a látogatókat
Fotó: Virág Judit Galéria Facebook-oldala


Húsz évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a mára hazai és nemzetközi körökben is nevet szerző Virág Judit Galéria: 1998. október 5-én tartották első aukciójukat a Budapest Kongresszusi Központban. A jubileum alkalmából napra pontosan húsz évvel később, 2018. október 5-én várják az érdeklődőket és a vásárlókat egy különleges árveréssel. „Akkor egy negyven négyzetméteres galériánk volt az utca túloldalán, a képeket adagonként szállítottuk a fotóműhelybe, az aukciós kiállítás a Kongresszusi Központ folyosóin volt. Ez így ment éveken keresztül egészen 2003-ig, amíg ez a mostani terület meg nem valósult” – emlékezett vissza Virág Judit a szeptember 20-án megtartott sajtótájékoztatón. „Akkor 440 négyzetméterre növekedett a galéria területe, ma 800 négyzetméternél is több a területünk” – fűzte hozzá. A galéria mai területén irodák, műhelyek és könyvtár is működnek.

 

Ezen az első, 1998-as aukción máris rekorddal indított a Galéria: Rippl-Rónai József Zorka kékköves gyűrűvel című festménye hárommillió forintos kikiáltási árról indult és végül 21 millió forintért kelt el. „Ez akkoriban szokatlanul nagy ár volt, hiszen ebben az időben az aukciós rekordot egy Tihanyi Lajos-kép tartotta 1994-ben 12 millió forinttal a BÁV-nál” – mesélte Virág Judit. Ezt követte Gulácsy Lajos A régi instrumentumon játszó hölgy című képe, amely 2002-ben került kalapács alá és a 28 millió forintos indulóárról a licit végén 95 millió forintért adták el. Egy évvel később Munkácsy Mihály 1879-es A baba látogatói című festménye is hasonló magaslatokba szárnyalt: 60 milliós kikiáltási árról indulva az árverés végén 160 millió forintért lelt gazdára.


42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n
A jubileumi aukció 212 tétele október 4-ig ingyenesen megtekinthető a Galériában
Fotó: Virág Judit Galéria Facebook-oldala

 

Az elmúlt húsz évben évente három aukciót rendezetek, ezt a válság idején is tartották. Az elmúlt két évtized alatt 37 életmű-rekordot állítottak fel, ötször döntötték meg az aukciós rekordot, 62 aukciót és 40 nonprofit kiállítást rendeztek, megjelentettek számos kiadványt és éveken keresztül szabadegyetemi előadásokat tartottak. Az elmúlt húsz évben a galériában 36 tétel leütési ára emelkedett 50 millió forint fölé, 12 tétel meghaladta a 100 millió forintot, három tétel leütési ára pedig átlépte a 200 millió forintot. A Virág Judit Galéria második legjobb eladása a mai napig Munkácsy Mihály Poros út I., valamint Tihanyi Lajos Pont Saint Michel című képe, mindkettőt 220 millió forintért vásárolták meg. Az aukciós rekordot 2012 óta – szintén a Virág Judit Galériában elkelt – Csontváry Koszta Tivadar Traui táj naplemente idején című 1899-ben készült festménye tartja 240 millió forintos eladási árával.

 

„A 12 rekordból kilenc fűződik a galériánk nevéhez, amelyhez persze kellettek ezek a nagyszerű művek is. A triumvirátusba, a Gulácsy–Munkácsy–Csontváry hármasba tavaly télen sikerült bekerülnie egy modernizmushoz tartozó képnek is. Amit most nagyon várunk, hogy ez a négyes még egy alkotóval bővüljön, aki az elképzelésünk szerint Rippl-Rónai József lesz. Ha ugyanis valakinek ott a helye a legek között, akkor az Rippl-Rónai” – magyarázta Virág Judit a sajtótájékoztatón. Tavaly megtartották a világ első Zsolnay-aukcióját is, amelyet idén november 8-án egy újabb követ, ezen egy Bécsből és egy New Yorkból érkező gyűjteményt árvereznek el.


37840512_1775579599164617_5984802954337583104_n
Tavaly tartották az első Zsolnay-aukciót
Fotó: Virág Judit Facebook-oldala

 

Az október 5-én megrendezendő, 212 tételt tartalmazó jubileumi aukció három sztárja Rippl-Rónai József Pihenő Franella, Bortnyik Sándor Vörös palack, valamint Reigl Judit Semmi szétzúzása című festménye lesz. Kelen Anna művészettörténész Rippl-Rónairól elmondta, hogy az utóbbi években a párizsi Musée DOrsay két képet is vásárolt a művész egyik legkeresettebb korszakából, a kukoricás korszakból, amelyek a múzeum állandó kiállításán szerepelnek. Hozzátette: már élete során is ez volt a festő legsikeresebb korszaka, a kortársai körében csak „elvadult pointillizmusnak” nevezett stílussal ugyanis teljesen önálló, se a magyar se a nemzetközi művészetben senkihez sem hasonlítható stílust fejlesztett ki. „Tiszta, keveretlen, harsogó színeket használt, és ezt úgy vitte vászonra, mint megannyi érett kukoricaszemet, innen ered a csupán néhány évet felölelő stílusának elnevezése is” – fűzte hozzá Kelen Anna. Az elárverezendő 1911-es Pihenő Frenella című képpel kapcsolatban a művészettörténész elmondta azt is, hogy a francia modellt 1910-ben ismerte meg a festő, és annyira megtetszett neki, hogy meghívta kaposvári otthonába. „Rippl-Rónai viszont saját visszaemlékezései szerint sem szerette az arcát, csak az alakjáról festett képet, portrét sosem készített róla” – fejtette ki Kelen Anna.


rippl
Rippl-Rónai József: Pihenő Frenella, 1911
Fotó: hirado.hu


Bortnyik Sándor 1923-ban, Weimarban készült, geometrikus absztrakcióhoz köthető csendéletével kapcsolatban a művészettörténész kiemelte, hogy a művésznek csupán három csendélete van ebből az időszakból, azok is magántulajdonban vannak. „A Bauhaus oktatóival, diákjaival alakított ki szoros kapcsolatot a kép készültekor, de sajnos az ekkor készült műveinek jelentős része megsemmisült, elveszett, vagy lappang valahol” – fűzte hozzá.


40819688_1835234013199175_15082597998657536_n
Bortnyik Sándor: Vörös palack, 1923
Fotó: Virág Judit Facebook-oldala

 

Az árverés harmadik ikonikus tétele Reigl Judit festménye. A festőnővel kapcsolatban a Kelen Anna művészettörténész elmondta, hogy az 1950-es években Franciaországba disszidált, azóta is ott él és alkot. „A háború utáni európai festőművészet egyik legjelentősebb képviselője” – emelte ki. Ezt a műtárgypiac is alátámasztja: a Kossuth-díjas művész festményeinek ára 15 év alatt a pár ezer eurós összegről mára több száz, 300-500 ezer euróig emelkedett. Alkotásai a világ legnevesebb aukciós házaiban tűntek fel és kerültek kalapács alá. „Reiglnek három jelentős korszaka van: az automatikus írás, a robbanás és az úgynevezett fényírás. Ez a mostani festménye, amelyet a jubileumi aukción elárverezünk az automatikus írás sorozatából való, viszont ebből a korszakból még soha nem szerepelt még képe sem a nyilvánosság előtt, sem árverésen” – magyarázta a művészettörténész.


40819688
Reigl Judit: Semmi szétzúzása
Fotó: hirado.hu


Az est másik három különlegessége Pekáry István Ősz című monumentális méretű, a magyar vidéki élet költői szépségét ábrázoló festménye, Vaszary János Tengerpart, valamint Perlmutter Zsák Szalon című képei. A művek összkikiáltási ára megközelíti a 650 millió forintot.


41078801_1837158036340106_2382648827036303360_n
Perlmutter Izsák: Szalon
Fotó: Virág Judit Facebook-oldala

 

Az október 5-én megrendezendő jubileumi árverésre számos további különlegességgel készülnek a Virág Judit Galéria munkatársai. Ahogy Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója elmondta: az 59. aukció előtt meglepetés koncerttel várják az érdeklődőket, az árverés résztvevői, a vásárlók és a licitet elvesztők között pedig ötven értékes nyereményt sorsolnak ki. Az est során két műtárgy is gazdára talál: egy Berény Róbert-festmény és egy Zsolnay-kerámia, amelyek értéke meghaladja a 10 millió forintot. Ezen kívül lesz egy aukciós játék is, amelynek keretében tippelni lehet tíz adott mű vételi árára. A játék első három helyezettje, akik először és helyesen töltik ki a lapot, pénzjutalomban részesülnek.

 

A jubileumi aukciós kiállítás szeptember 22. és október 4. között tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában.


18199344_1326285607427354_5098095549683866391_n
Virág Judit (jobb oldal) és lánya, Kelen Anna művészettörténész (bal oldal)
Fotó: Virág Judot Facebook-oldala



Révy Orsolya

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Elismerésben részesül Snétberger Ferenc gitárművészete és zenei tehetséggondozó munkássága, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség folytonos küzdelme és a magyarság megtartásáért vállalt küldetése, Eötvös Loránd világhírű fizikus-geofizikusnak a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életműve, Féja Géza írói és szociográfiai munkássága, az oktatói munkában 150 éves eredményes és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnázium, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Vidnyánszky Attila színházteremtő művészete. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A Siess haza, vár a mama című alkotást, amelyet Hajdu Eszter rendezett, szeptember 21-én, szombaton este mutatják be a fővárosi MagyaRock Hírességek Csarnokában a RaM Colosseumban. Barta Tamás a hatvanas évek közepétől a Syconorban játszott, megfordult a Syriusban, majd a Hungáriába került. 1971-ben Presser Gáborral, Frenreisz Károllyal és Laux Józseffel együtt megalakította a Locomotiv GT-t, az ő gitárjátéka hallható az LGT első három lemezén, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című albumon, valamint Zalatnay Sarolta és Kovács Kati egy-egy lemezén. 1974-ben nem tért haza az LGT amerikai turnéjáról; egy darabig még zenélt, aztán különböző üzletekbe fogott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között lelőtték Los Angelesben.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Sebestyen_Marta

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma