GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.11

A II. világháború és az azt követő évek Hová tűnt a sok virág című népszerű slágere hűen adja vissza annak a rengeteg magyar családnak a reményvesztettségét, akik évekig hiába várták haza a háborúba vagy a málenkij robotra elhurcolt családtagjaikat. Szász Attila és Köbli Norbert az Örök tél című alkotásukban már bizonyították a téma iránti érzékenységüket. Új filmjük, az Apró mesék a háború végén, Budapesten kezdődik.

szasz-attila-apro-mesek-1


A hírek hiánya okozta fájdalom a háború után a mindennapok részévé vált. A gyász folyamata a halálhír nélkül nem kezdődhetett el, de bizonyosságot sem lehetett szerezni arról, hogy a családtag még életben lehet valahol. Az pedig a körülmények és a személyes lelki beállítottság függvénye volt, hogy ki mikor döntött úgy, várakozni tovább nem érdemes.

A szebb jövő reményében az asszonyok új életet kezdtek, vagy akár életük végéig várták, hogy férjeik, fiaik egy nap talán mégis bekopognak az ajtón. Kétségbeesetten kutattak olyan katonatárs vagy más olyan személy után, aki láthatta a szerettüket vagy találkozhatott vele, és akár biztató információkkal, akár a halálhírével szolgálhatott.


apro_mesek_13


A közeli halálukban bizonyossá váló katonák gyakran megkértek egy bajtársat, hogy hazatérése után értesítsék a családot a tragikus eseményről és annak körülményeiről, adjanak át még egy utolsó üzenetet. Ha hír nem érkezett, a családok keresésbe kezdtek a Vöröskereszt segítségével, vagy apróhirdetést adtak fel az újságok hasábjain.


Az Apró mesék főhőse ezt a helyzetet használja ki, amikor ugyanazzal a kitalált történettel keresi fel a hirdetőket. Hősként beszél a keresett hozzátartozóról, aki egy kisgyermek megmentése közben, az orosz tél lehetetlen körülményei között végül életét vesztette. Az addigi bizonytalanságot eltörlő hírekért cserébe kosztot és kvártélyt kap. Egy alkalommal azonban egy rendőrnél annak a testvérével kapcsolatosan ezzel a mesével csúnyán lebukik, és menekülnie kell.


apro_mesek_01


Egy erdőben köt ki, egy olyan családnál, ahol a férj, a környék vadásza szintén a háborúban van. Az asszony és a kisfia azonban nem várják haza az erőszakos és mindig is vadállati módon viselkedő férfit, annak örülnének, ha nem is jönne vissza a harcmezőről.


Az álhír hozója és a feleség között szenvedélyes szerelem szövődik, és a férfi már egészen családtagnak érezheti magát, amikor a férj váratlanul beállít. A szinte háborús dokumentumfilmként induló mozi itt erőteljes thrillerbe csap át, fordulatokban és izgalmakban bővelkedő jelenetek sokasága révén szurkolhatunk a szerelmesekért, akik nem adják fel.


szasz-attila-apro-mesek-4



Szász Attila és Köbli Norbert a filmpremier előtti vetítést követő beszélgetésen úgy határozták meg a film műfaját, mint romantikus történelmi thrillert. Bár paradoxonnak tűnhet, de a románc és a krimi valóban egyszerre van jelen az alkotásukban, így az alaptörténet még izgalmasabbá válik. Fontos a párkapcsolati dráma, a hazatérő férj a családon belüli erőszak sokféle formáját villantja fel, és mindez egy történelmi háttér előtt játszódik.


Koncepciójuk, hogy három ember között már bármi megtörténhet, nagyon jó alapot biztosított számukra a történet kidolgozásához.


apro_mesek_07


Lényeges volt számukra a múlttal való szembenézés is. Arról már sokat hallhattunk, hogy a háborúból hazatérő emberek az ott átélt traumák következtében már sosem voltak olyanok, mint annakelőtte, de ez a film azt is megmutatja, hogy mit tett a háború az egyébként is erőszakos beállítottságú emberekkel.


Amit a frontról visszatérők magukban hazahoztak, az az otthonok falai között működött tovább. Egy ilyen történetbe engednek most bepillantást a film készítői. A mozi beszél a nehéz történelmi helyzeteket jellemző zsigeri túlélésről is, amely az embert minden méltóságától megfosztja.


szasz-attila-apro-mesek-3


A főszereplő Szabó Kimmel Tamás személye a film készítőinek fejében már a munka elejétől kezdve kirajzolódott, de végül őt és a színésztársakat, Kerekes Vicát, Molnár Leventét, Tóth Bercelt, Gyabronka Józsefet és a további szereplőket is hosszas castingon választották ki.


Az erdőben játszódó jelenetek helyszíne Páty környéke. Nagy András operatőr munkáját dicséri a rendkívül szép képi megjelenítés, az ostrom utáni Budapesten játszódó jelenetek fekete-fehér kockái a Dunába szakadt hidakkal, romos épületekkel valósághű mását adják a korabeli fővárosnak.


A film március 14-től látható a mozikban.


Rácz Anna


Fotók: Vertigo Média

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma