hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.11

A II. világháború és az azt követő évek Hová tűnt a sok virág című népszerű slágere hűen adja vissza annak a rengeteg magyar családnak a reményvesztettségét, akik évekig hiába várták haza a háborúba vagy a málenkij robotra elhurcolt családtagjaikat. Szász Attila és Köbli Norbert az Örök tél című alkotásukban már bizonyították a téma iránti érzékenységüket. Új filmjük, az Apró mesék a háború végén, Budapesten kezdődik.

szasz-attila-apro-mesek-1


A hírek hiánya okozta fájdalom a háború után a mindennapok részévé vált. A gyász folyamata a halálhír nélkül nem kezdődhetett el, de bizonyosságot sem lehetett szerezni arról, hogy a családtag még életben lehet valahol. Az pedig a körülmények és a személyes lelki beállítottság függvénye volt, hogy ki mikor döntött úgy, várakozni tovább nem érdemes.

A szebb jövő reményében az asszonyok új életet kezdtek, vagy akár életük végéig várták, hogy férjeik, fiaik egy nap talán mégis bekopognak az ajtón. Kétségbeesetten kutattak olyan katonatárs vagy más olyan személy után, aki láthatta a szerettüket vagy találkozhatott vele, és akár biztató információkkal, akár a halálhírével szolgálhatott.


apro_mesek_13


A közeli halálukban bizonyossá váló katonák gyakran megkértek egy bajtársat, hogy hazatérése után értesítsék a családot a tragikus eseményről és annak körülményeiről, adjanak át még egy utolsó üzenetet. Ha hír nem érkezett, a családok keresésbe kezdtek a Vöröskereszt segítségével, vagy apróhirdetést adtak fel az újságok hasábjain.


Az Apró mesék főhőse ezt a helyzetet használja ki, amikor ugyanazzal a kitalált történettel keresi fel a hirdetőket. Hősként beszél a keresett hozzátartozóról, aki egy kisgyermek megmentése közben, az orosz tél lehetetlen körülményei között végül életét vesztette. Az addigi bizonytalanságot eltörlő hírekért cserébe kosztot és kvártélyt kap. Egy alkalommal azonban egy rendőrnél annak a testvérével kapcsolatosan ezzel a mesével csúnyán lebukik, és menekülnie kell.


apro_mesek_01


Egy erdőben köt ki, egy olyan családnál, ahol a férj, a környék vadásza szintén a háborúban van. Az asszony és a kisfia azonban nem várják haza az erőszakos és mindig is vadállati módon viselkedő férfit, annak örülnének, ha nem is jönne vissza a harcmezőről.


Az álhír hozója és a feleség között szenvedélyes szerelem szövődik, és a férfi már egészen családtagnak érezheti magát, amikor a férj váratlanul beállít. A szinte háborús dokumentumfilmként induló mozi itt erőteljes thrillerbe csap át, fordulatokban és izgalmakban bővelkedő jelenetek sokasága révén szurkolhatunk a szerelmesekért, akik nem adják fel.


szasz-attila-apro-mesek-4



Szász Attila és Köbli Norbert a filmpremier előtti vetítést követő beszélgetésen úgy határozták meg a film műfaját, mint romantikus történelmi thrillert. Bár paradoxonnak tűnhet, de a románc és a krimi valóban egyszerre van jelen az alkotásukban, így az alaptörténet még izgalmasabbá válik. Fontos a párkapcsolati dráma, a hazatérő férj a családon belüli erőszak sokféle formáját villantja fel, és mindez egy történelmi háttér előtt játszódik.


Koncepciójuk, hogy három ember között már bármi megtörténhet, nagyon jó alapot biztosított számukra a történet kidolgozásához.


apro_mesek_07


Lényeges volt számukra a múlttal való szembenézés is. Arról már sokat hallhattunk, hogy a háborúból hazatérő emberek az ott átélt traumák következtében már sosem voltak olyanok, mint annakelőtte, de ez a film azt is megmutatja, hogy mit tett a háború az egyébként is erőszakos beállítottságú emberekkel.


Amit a frontról visszatérők magukban hazahoztak, az az otthonok falai között működött tovább. Egy ilyen történetbe engednek most bepillantást a film készítői. A mozi beszél a nehéz történelmi helyzeteket jellemző zsigeri túlélésről is, amely az embert minden méltóságától megfosztja.


szasz-attila-apro-mesek-3


A főszereplő Szabó Kimmel Tamás személye a film készítőinek fejében már a munka elejétől kezdve kirajzolódott, de végül őt és a színésztársakat, Kerekes Vicát, Molnár Leventét, Tóth Bercelt, Gyabronka Józsefet és a további szereplőket is hosszas castingon választották ki.


Az erdőben játszódó jelenetek helyszíne Páty környéke. Nagy András operatőr munkáját dicséri a rendkívül szép képi megjelenítés, az ostrom utáni Budapesten játszódó jelenetek fekete-fehér kockái a Dunába szakadt hidakkal, romos épületekkel valósághű mását adják a korabeli fővárosnak.


A film március 14-től látható a mozikban.


Rácz Anna


Fotók: Vertigo Média

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma