Hittel játszani

Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.

Az Érzések című lemezedet október 18-án hallhatja először a közönség, az album azonban már 2016-ban megjelent. Miért csak most lesz a lemezbemutató koncert?

Hála Istennek és az igazgatómnak nagyon elfoglalt vagyok, tavaly is hat darabot próbáltam, és emellé már sajnos nem tudtam bezsúfolni egy lemezbemutatót. Nyáron döntöttük el, hogy most már itt az ideje a koncertnek, a helyszínekre azonban várni kellett, hiszen már 2019 tavaszáig szinte az összes előadó terem foglalt. Fontos szempont volt, hol mutatjuk be a lemezt, hiszen stílusát tekintve nem mindenhová illik, végül lehetőséget kaptam az anyaszínházamtól, hogy a Gobbi Hilda Színpadon adjunk koncertet.

Számos zenés darabban szerepeltél már, önálló dalokkal azonban most először próbálkoztál. Hogyan fogalmazódott meg benned a lemez elkészítésének ötlete?

Már másodéves főiskolai hallgató koromban felléptem zenés előadásokban, például a Nebáncs virágban, bár akkor még kisebb szerepekben próbálhattam ki magam, Pápai Erika mögött énekeltem a kórusban. Később is nagyon sok zenés darabban kaptam szerepet: a Bubusban Haumann Péterrel játszottam, és a Csárdáskirálynőben is felléptem. De az Óbudai Társaskörben is számos zenés esten szerepeltem, többek között Szacsvai Lászlóval, Császár Angelával, Keresztes Ildikóval, Fonyó Barbarával vagy Fésűs Nellivel. Ugyan nem ez volt a fő profilom, nem erről az oldalamról ismertek az emberek, de már régebben is foglalkoztatott a zenélés. Tíz évvel ezelőtt pedig már konkrétan megfogalmazódott bennem a lemez ötlete, de valahogy mindig eltolódott a megvalósítása. Végül jelentkeztem a Magyar Művészeti Akadémia pályázatára, és nagyon gyorsan beindultak az események. Már nem volt visszaút. Az ember hosszú ideig vágyakozik valamire, mégis váratlanul éri, hogyha ez a vágy kézzelfoghatóvá válik.

A dalok nagyrészét Pintér Tibor jazzgitáros zenésítette meg és te írtad a szövegüket.

Igen, tíz dal van a lemezen, és abból nyolcnak Tibor készítette el az alapját, akivel korábban nem ismertük egymást. Dékány Endre tanár úr ajánlotta figyelmembe Pintér Tibor gitárművészt, aki egyben zeneszerző is. Tibor nagyon lelkes volt, rögtön adott is négy alapot, ezek nagyon tetszettek, és el is kezdtünk szövegírót keresni. Nagyon szép dalszövegeket kaptam, de legbelül éreztem, hogy másra van szükségem. Hallottam az alapokat, és egyszerűen megindult rá az agyam, majd megszülettek a szövegek. Bizonyos daloknál nagyon egyszerű mondanivalóra törekedtem, például a Másnap című számnál.

Néhány dalnál valóban egyszerűbb szövegre törekedtél ? ahogy te is mondtad ?, de nemcsak a Másnap, hanem a Lazulj el! című szám esetében is. Vannak azonban jóval érzelmesebb és komolyabb dalok is a lemezen, mint például az Örökké. Ezek konkrét személyhez kötődnek?

Az Örökké egy gyönyörű ballada. Ennek a zenei részét Tibi már korábban elkészítette gitárra. Amikor meghallgattam, magam is meglepődtem, milyen mély érzelmeket váltott ki belőlem. Elkészültem a szöveggel és épp el akaratam küldeni Tibinek, amikor rádöbbentem: májusban volt harminc éve, hogy édesapám meghalt. Igen, ezt a dalt róla írtam.

Kaptál pozitív visszajelzéseket?

Igen, főként a zenészek köréből. Ezek nagyon sokat jelentettek nekem, hiszen olyan emberektől kaptam, akiknek adok a véleményére. A realitás talaján maradok ezektől függetlenül és nem gondolom, hogy erre fognak bulizni a tizenévesek, de ha már a saját generációmat vagy egy tíz évvel későbbi generációt meg tudok szólaltatni, megérte.

Ezektől a visszajelzésektől nem kaptál kedvet egy újabb lemez elkészítéséhez?

Egyelőre az október 18-ai lemezbemutatóval egybekötött koncertre összpontosítok, amelyen meglepetéssel is készülünk a nézőknek, utána lesz egy Mezei Mária-estem és elkezdek próbálni is. Vannak terveim és már kész szövegeim, de ehhez Tiborra is szükség van. Semminek nem vagyok az elrontója.

Van olyan dal, amelyik különösen közel áll hozzád?

Nem tudok különbséget tenni, hiszen ez olyan, mintha a gyermekeim között kellene választanom. Önálló lényként tekintek a dalaimra, a szerepeimre, melyeket újra és újra meg kell hódítanom.

A Nemzeti Színház állandó tagja vagy, de szinkronizálsz is, és néha sorozatokban is játszol ? mint a Válótársak ?, illetve még egy önálló lemezed is megjelent. Mindeközben kétgyermekes családanya vagy. Honnan ez a mérhetetlen energia?

Azért nem minden napomra jellemző, hogy forgatok és játszom is, és hazugság lenne azt állítanom, hogy kétszáz százalékosan tudok pörögni minden egyes alkalommal. De azért az ember igyekszik beosztani az erejét, ennek ellenére vannak olyan napjaim, amikor én is azt gondolom: kellett ez nekem? Alapvetően viszont hiszek abban, hogy semmi sem történik véletlenül, így a megoldások sem véletlenek, ha az ember tervezett, akkor pedig azt már illik véghezvinni. Igyekszem kézben tartani a dolgokat, de nem tudom, honnan ez az energia. Talán ez belső döntés. Amíg pedig hitet érzek magamban, addig azt hiszem, véghez tudom vinni a terveimet.

Fischer Viktória