kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Jelenet_az_eloadasbol__Adam_Zsuzsanna_es_Pataki_Adorjan
Jelenet az előadásból. Ádám Zsuzsanna és Pataki Adorján
Fotó forrása: Kolozsvári Magyar Opera

Jóllehet Puccini bécsi megbízása eredetileg egy operett megírásáról szólt, a végül 1917. március 27-én, Monte Carlóban bemutatott – később kétszer is átdolgozott – darab hamisítatlan „puccinis” opera lett. A korábbiaknál kétségtelenül könnyedebb, dramaturgiailag szertelenebb, műfajhatárokat feszegető, mégis… A rendezőt először arról kérdeztem, ezúttal melyik verziót játszották Kolozsváron, illetve melyiket fogják Budapesten.


„A mű első változata hétköznapi »ending«, egy szakítástörténet: Magda otthagyja Ruggerót. A második eltért ettől: ott a »szubrett-vonal« kapott erőteljesebb megjelenítést, a befejezésben pedig Ruggero hagyja ott Magdát, miután megtudja, milyen életet élt Párizsban. Ennek első felvonásában szerepel egy rövid, de rendkívül hatásos tenorária. Mi visszatérünk az első, eredeti változathoz, ami dramaturgiailag sokkal erősebb és sűrűbb, viszont ezt a románcot behoztuk az átdolgozásból. A zenei anyag specialitása tehát ez az apró ötvözés lesz.”


fecske_2

Anger Ferenc nem dilemmázott a műfajt illetően, alapvetően zenedrámaként közelítette meg A fecskét: „A darab kapcsán rendszerint felmerül a kérdés, mi is valójában: operett vagy opera? Én nem tudok másként tekinteni rá, számomra egyértelműen opera, annak minden kellékével és stílusjegyével. Színpadi szempontból semmi nem utal arra, hogy operett lenne.


A különös kettősségét egészen másban látom. A megrendelő részéről a születendő művel kapcsolatos elvárás, igény egy »bécsi operettre« vonatkozott. Puccini a nehézzé vált aktuálpolitikai helyzetben, az első világháború sokkjában írta meg a darabot. A fecske szüzséjét és dramaturgiáját nézve egyfajta intenzív nosztalgiáról beszélhetünk. Története Verdi bő hatvan évvel korábbi Traviatájának és Puccini majdnem húsz évvel korábbi Bohéméletének fura keveréke.


A nosztalgiába révedésen túl azonban hihetetlenül progresszív, előremutató. Amíg a verizmus a hétköznapi emberek nem mindennapi, rendkívüli tragédiáiról szól, nagy halállal és veszteségekkel, addig A fecskében hétköznapi emberek hétköznapi tragédiája jelenik meg. Itt nincs pusztulás, csak egy egyszerű szakítás. Ez viszont rettentően izgalmasan működik a színpadon; tudván, hogy olyan korban, a világháború alatt keletkezett, amikor éppen a tragédia vált hétköznapivá.


Kolozsvari_Magyar_Opera


Puccini ösztönösen érezte, hogy e hétköznapiság milyen színpadi tragikumot rejt. Kortárs történet volt – és még most is az. Azt a fajta bizonytalanságot nem hagytuk magunk mögött az elmúlt száz évben, sőt, a második világháború csak még jobban aláhúzta. Ma is globális bizonytalanságban élünk. Ha jól megnézzük a librettót – azt leszámítva, hogy az elején a következőt olvashatjuk: »Párizs és a Riviéra a második császárság idején«, vagyis az 1850-es, 1860-as évek – semmi nem utal egy adott korra, mint ahogy például a Bohéméletben a Lajos-arany. A cselekményt az opera keletkezésének idejére, az 1910-es évekbe helyeztük. Valamiféle militarizmussal átjárt, feszültségekkel teli békeidőbe.”


És hogy rendezőként, operarajongóként mit szeret legjobban ebben a kuriózumban? Anger Ferenc a humánummal, humorral, „életképekkel” és drámai hatásokkal mindig is mesterien gazdálkodó komponista szinte egyedülálló lelki érzékenységére utalt: „Legjobban talán az egyes karakterek hihetetlenül finoman kidolgozott mikro-pszichológiáját szeretem. Puccini ebben amúgy is nagyon jó.


Bármelyik operáját említhetem, a finom lélektanhoz különleges érzéke volt. Itt a mélylélektan, a még intenzívebb pszichologizálás a rendező és a szereplők számára a jutalomjáték lehetőségét nyújtja. Lehet, hogy egyesek gyengébbnek tartják ezt a Puccini-művet, a darabvégi »tragédia« mégis mindenkit könnyekre fakaszt. Nem a katartikus – romantikus vagy verista – vég, a szerelmi megsemmisülés, hanem az eltávolodás, a szakítás. Magda visszatér a múltjába, visszamegy a régi életébe. A mindent elsöprő, adott esetben a halált is vállaló, megalkuvásmentes – az idealizálásból fakadóan tőlünk kicsit »eltartott« – romantikus szerelemmel szemben A fecske szívfacsarása a hétköznapiság közelségéből, a kiüresedés keserűségéből fakad. A dráma itt az lesz, amit magunkban is meg tudunk érezni. Talán még mélyebben érinthet minket egy olyan történet, amely velünk is bármikor megeshet.”


Pallós Tamás írása az Opera Magazinban jelent meg.

Fotók forrása: Kolozsvári Magyar Opera

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma