Harmadjára ülésezett a Kulturális Alapellátás Kerekasztala

A 2014 szeptemberében indult Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala azt az ügyrendet fogalmazta meg, hogy minden magyar ember hozzáférhessen a kulturális értékekhez. Július 8-án a harmadik megbeszélést tartották a Néprajzi Múzeumban, három munkacsoportban, amelyet egy ünnepi megnyitó előzött meg. Dr. Hoppál Péter beszédében emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy majdnem egy évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a kulturális alapellátási funkciókat megszervezzék, kiszélesítsék, valamint a kulturális közösségfejlesztés újabb eszközökkel történő megvalósítását Magyarországon. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy bár a fővárosban sikeresek az ilyen célú kezdeményezések, a vidéki kulturális élet továbbra is nagy hátrányban van. ?Ezért fogalmaztuk meg a kulturális alapellátás szükségességét, ami nagyon tágan értelmezhető. Mi azt várjuk tőle, hogy a születési determináció ne legyen életminőségi determináció.?

Az államtitkár kitért arra is, hogy országimázs szempontból is mennyire fontos ez a beszélgetés, ötletelés: ?Európában és szerte a világban Magyarország leginkább a kulturális termékein keresztül tud barátokat szerezni és a hazánkról kialakított képet árnyalni, pozitívabbá tenni. Ezért óhatatlanul nagy szükségünk van arra, hogy a hazai kultúra ápolása, fejlesztése, külföldi pozicionálása erősebb lábakon álljon, mint korábban.? A kereskedelmi média felelősségét, ?szellemi környezetszennyezését? is felhozta annak kapcsán, hogy az emberek leszoktak a könyvtárba és a művelődési házakba járásról, amely probléma kérdése szintén napirendi pont.

Závogyán Magdolna helyettes államtitkár ezután egy előadásban ismertette a kulturális alapellátás közösségfejlesztés operatív kérdéseit. Kiemelte, hogy ?a kultúrának igenis van társadalom formáló ereje és kötelezettsége.? Úgy fogalmazott, hogy történelmi pillanat ez, amikor több különböző szakmai ágazat képviselői együtt, közös összefogással sokkal nagyobb hatékonysággal tudnának fellépni.

A beszédeket követően három szekció vonult el tárgyalni. A művészeti munkacsoport vezetője Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a közgyűjteményi munkacsoportot Dr. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója vállalta, a közművelési szekció irányítását pedig Dr. Balázs Géza nyelvész professzor. Az üléseken több mint 40 szakmai szervezet képviselője vett részt.

Fotó: Csákvári Zsigmond