Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.06.10

Nem cirkuszba érkeztünk, mégis varázsdobozokkal találkozhattunk a Műtárgyak éjszakáján a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol szélgéppel, hangvarázslóval, szoba méretű szintetizátorral, a régmúlt és a jelen média eszközeivel találkozhattunk. A vezetett séta során az is kiderült, hogyan kerültek a 30-as évek hangfelvételei törött karcsontok képét is őrző röntgenfelvételekre.

Varazsdobozok_tul_idon_es_teren
 

Bár a Varázsdobozok túl időn és téren cím sokat sejtetett, Kovács János tárlatvezetése során ennél nagyobb meglepetések is értek bennünket. A rádió- és televíziózás történetének végigkövetése nem csupán a műszaki fejlődés főbb állomásait mutatja be, hanem történelmi, politikai, műszaki szempontból is emel ki különlegességeket, segítségül hívva a 21. század műszaki vívmányait is.


radio_1


Tabletekkel a QR kódokat végigkövetve történelmi jelentőségű hanganyagot élvezhet az érdeklődő, köztük Scherz Ede, az első rádióbemondó szavait 1927-ből, a legendás Pluhár István közvetítését az 1936-os berlini nyári olimpia 100 méteres gyorsúszás döntőjéről Csík Ferenc győzelmével, vagy Szent-Györgyi Albert professzor első szavait a Nobel-díj elnyerése után.


radio7


A minden látogató számára biztosított tablettel bepillanthatunk a varázsdobozokba is – a QR kódokat leolvasva megjelenik az adott eszköz belseje, leleplezve ezzel működése titkát.


Szintén korunk technikája, a digitalizálás segítségével minden látogató kipróbálhatja és sikeresen szóra bírhatja a 70-es évek szobányi méretű szintetizátorát is. Kapcsolópultjának mérete, gombjainak száma vetekszik egy Szojuz űrhajóéval, ennek ellenére sokszínű hangzása, különleges hangeffektjei még a legkisebbeket is magával ragadják.


A kiállított analóg szintetizátornak köszönhetjük például az Omega együttes dalaiban felbukkanó „szélzúgást”, vagy az Emerson Lake and Palmer legendás, szinte az űrkorszakot felidéző felvételeit.


radio2


A szikratávírótól a telefonhírmondóig, Puskás Tivadar telefonközpontjától a telefonzsinóros rádió-előfizetésig, Horthy, majd később Rákosi néprádiójáig mindent megtudhatunk a rádiózás történetéről.


Kézbe vehető a Laki-hegyi adótorony kicsinyített mása is. Ennek érdekessége, hogy az I. világháborút lezáró párizsi békeszerződések előírását – az Eiffel-toronynál nem lehetett magasabb építményt emelni vesztes államban – hazánk ügyesen kijátszotta: a csúcsára szerelt, kitolható és behúzható, 30 méteres antennával tette magasabbá és ezáltal használhatóbbá az adótornyot.


radio4


Gyönyörködhetünk a Törley család számára egyedi megrendelésként elkészült hangversenyrádióban is, amely a beépített rádión és gramofonon kívül egy kezdetleges keverőpultot is magában foglalt. Intarziás díszítése, zsinóros távirányítója az 1930-as években is lenyűgöző lehetett.


Szintén remek asztalosmunkát csodálhatunk meg egy virágmintákkal berakott gramofonszekrénykében, melynek hangerejét egyszerűen a szekrényajtó kinyitásával és becsukásával szabályozták.


radio3


A rádiózás történetének előrehaladtával egyre nagyobb lett az igény, hogy a hangot rögzítsék. Lakklemezeket használtak, amelyek tartósan és kiváló minőségben archiváltak. De mint oly sok mindenbe, ebbe is beleszólt a háború. A lakkanyagot átirányították a hadiiparba, ezután használt röntgenlemezekre (!) rögzítették a felvételeket. Törött karcsontokon, ferde gerinceken őrződtek meg – sajnos nem túl jó minőségben – az 1930-as, 40-es évek rádióadásai.


A rádiózástörténethez hamarosan csatlakozott a televíziózás is, hiszen néma- és hangosfilmek, híradók már a 20. század elejétől készültek. Magyarországon egy 1954-es párthatározat döntött a televíziózás szükségességéről, 1957 május elsején sugározták az első híradót.


radio5


A kiállítóhely a televíziózás történetét egyrészt a rohamléptékben fejlődő műszaki technológián keresztül, másrészt legendás tévéadások, tévéjátékok felidézésével mutatja be. A – sokszor az egész ország által végigizgult – tévéjátékok kellékeit, díszleteit, jelmezeit állították ki, az Egri csillagok, A Tenkes kapitánya egykor az egész országot a televíziókészülékekhez szögezte.


A múlt felidézésén túl közös játékra is invitál a múzeum, egy rövid filmrészlet hanganyagát készíthetik el a látogatók kisebb csoportokban. Többek között szélgépet, ajtónyikorogtatót kell használni, és emberi párbeszédeket szinkronizálni. Hogy sikerült-e a filmrészletet hangossá varázsolni, az csak az elkészült és elvihető hanganyag otthoni meghallgatásakor derül ki.


radio8

 

A Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely minden korosztályra gondolt tematikája összeállításakor, a kisgyermekeket a mesefigurákkal – a Tévé macival, Süsüvel, Mazsolával – varázsolja el, az idősebb korosztályt nosztalgiázásra hívja, a fiatalok számára pedig az egész kiállításon használható digitális megoldások nyújtanak maradandó élményt.


Budai Kriszta

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma