hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.04

Nyár elején megjelenő Chopin-lemezét mutatja be június 5-én Farkas Gábor a Pesti Vigadóban. A zongoraművész úgy véli: egy album mindig az adott pillanat lenyomata, néhány héttel később már egészen másként játszaná, éppen ezért ritkán elégedett. Két éve Tokióban él és tanít, kiváló osztálya van az egyetemen, úgyhogy továbbra is Japánban marad családjával, de közben rendszeresen koncertezik Európában is. INTERJÚ.

farkasgaborpianist788ce46e
Farkas Gábor
Fotó: Katona Csilla


A Liszt- és a Schumann-lemezek után beszélt arról, hogy rengeteg más alkotó, stílus is foglalkoztatja, most mégis ismét a romantikus repertoárból választott. Miért?

Régóta vonz Chopin zenéje, és csodálatos, ha a négy balladája együtt szólalhat meg. Többször játszottam ezeket koncerteken, most pedig elérkezettnek láttam az időt, hogy lemezre vegyem. A négy impromtut is nagyon sokszor játszottam, és úgy vélem, hogy a kettő nagyon passzol egymáshoz. Chopin zenéje igazán közel áll hozzám, rengeteget foglalkoztam a darabjaival, és úgy éreztem, jól illik a sorba Liszt és Schumann után.


Miért vonzza a romantikus repertoár?

Ez kémia. Amikor az ember meghallgat valamit, ösztönösen érzi, hogy mi ragadja magával, mit szeret, és nyilván ez áll jól neki. Nagyon szeretem a klasszikus mestereket, fiatal koromban – nem mintha most nagyon öreg lennék – valóban meghatározó volt számomra a romantikus repertoár. Ma már mindenféle korszakból játszom sokféle darabot, igyekszem szélesíteni és sokszínűvé tenni a repertoáromat.


Gondolom, ez elengedhetetlen is egy zongoraművész számára; hiszen másfajta játékot, figyelmet igényel egy klasszikus mű, mint egy modern darab.

Igen, bár hiba volna Lisztet és Chopint ebben a tekintetben egy kalap alá venni, mert egészen más habitusú alkotókról beszélünk. Mindketten zseniális zongoraművészek voltak, ám Lisztet a hatás érdekelte, nagyszabású dolgokat komponált, és bár a Chopin-művek technikailag ugyanilyen kihívást jelentenek egy művész számára, korántsem olyan „látványosak”.


farkasgabor
Farkas Gábor


Amikor bő egy éve Liszt Zarándokévek-ciklusát játszotta, akkor arról mesélt, miért fontos egységben megmutatni ezt a „történetet”. Elengedhetetlen, hogy egy mű mindig valamilyen érzésről, történetről meséljen, vagy elég, ha szépen szól? 

Mindkettő nagyon fontos. Gondolati tartalom nélkül nincs muzsika, a pőre hangok eljátszása sehova nem vezet. Érdemes kutatni a hangok mögötti igazságot; a szerző szándékát, indíttatását. Chopin balladáit Adam Mickiewicz lengyel költő versei ihlették, az impromtuk esetében viszont nincs konkrét program, de a gyakorlás során bizonyos érzések, képek kapcsolódnak a művekhez, amelyek megjelennek a zongorajátékban is.


Mikor érik meg egy-egy darab arra, hogy felvegye? Nem fordul elő korábbi albumainál, hogy meghallgatja, és azt érzi: ma már másként játszaná?

Ez minden lemezemnél így van, szinte mindig azt érzem, hogy másként, szebben kellett volna, ritkán vagyok elégedett. De fontos tudni, hogy egy lemez mindig az adott pillanat tükre, ha néhány héttel előbb vagy később játszom a darabot, már más érzelmeket közvetít. Ha már sokat játszottam egy művet koncerteken, és a magaménak érzem, akkor érdemes felvenni. De könnyen lehet, hogy már albumra rögzített műveket újraveszek majd néhány évtized múlva.


Farkas-Gabor-0-HPGy
Fotó: Horváth Péter Gyula


Amikor játszik, befelé figyel, vagy koncerten fontosak a közönség reakciói?

A közönséggel együtt lélegzünk, tehát egy koncerten ugyanúgy aktív részesei az előadásnak, mint a művész. Ki kell nyitnom a lelkem ahhoz, hogy hatni tudjak.


Mi a helyzet egy stúdiófelvételnél?

Arra törekszem, hogy élő atmoszférát teremtsek, noha ez igen nehéz. A stúdióban zongorázás egészen különbözik egy koncerten való játéktól, sokkal koncentráltabb. Az elvárás ilyenkor, hogy az ember tökéletesen játsszon, és az érzelmi hatás olykor háttérbe szorul. Én viszont arra törekszem, hogy precízen és közben átélten játsszam, amihez elengedhetetlen, hogy a művet jól ismerjem.


Farkas-Gabor-1-HPGy
Fotó: Horváth Péter Gyula


2017 óta Tokióban él családjával, és az ottani egyetemen tanít. Eredetileg két évre költöztek Japánba, most mégis tovább maradnak?

Igen, egyelőre nem tudom, meddig. Nagyon jól érzem magam Japánban, kiválóan képzett zongorista osztályom van, akikkel öröm dolgozni. De továbbra is utazom, és koncertezem Európában, évente több alkalommal Budapesten is.


A tanítás és az aktív koncertezés jól megfér együtt?

Sőt, szerintem úgy lehet valaki igazán jó tanár, ha közben művészként is aktív. Az oktatás során számos dolgot megfogalmazok a magam számára is, így előadóművészként tudatosabb lettem.


SzS

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma