GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.16

Március 14-től vetítik a hazai mozik az Egon Schiele osztrák festőművészről szóló életrajzi filmet A halál és a lányka címmel, utalva a festő egyik legismertebb alkotására. A fiatalon elhunyt művész közel 250 festményt és több mint 2000 rajzot, egy rendkívül hatásos és egyedülálló életművet hagyott maga után.

Schiele_1
Schiele: A halál és a lányka (1915-16)
Forrás: egon-schiele.com

Bár akadémiai tanulmányokat folytatott, ez munkásságára nemigen volt hatással. A szecesszió annál inkább, az újfajta vonalvezetést, színkezelést használva hamar kikristályosodott egyéni stílusa. A film a már érett művész – ha lehet egyáltalán egy 28 éves alkotóról ezt mondani – életét, az őt ért hatásokat igyekszik bemutatni.


Megismerhetjük az örökké rajzoló fiatalembert, aki különös pózokban, szinte kitekerve, kiszolgáltatott helyzetben ábrázolja modelljeit.


Jelenet_a_filmbol
Jelenet a filmből


A film alapján két nő: húga és Wally nevű modellje, társa volt Schielére a legnagyobb hatással.


Több ismert alkotás születésének lehettek a nézők tanúi, bár a művek épp csak jelzésképpen tűnnek fel, a film nem enged hosszabb pillantást vetni a remekművekre.


egon_schiele_museum_13-1-660x330
Wally Neuzil portréja, 1912.


Bár naturalista rajzai sokakban felháborodást keltettek, sőt bíróság elé is került fiatalkorú megrontása miatt, hamar világossá vált a kortársak számára is, hogy különleges tehetségről van szó.


Miközben szembesülnie kellett azzal, hogy egy rajzát a bírósági tárgyaláson elégetik, mint pornográf terméket, már egészen fiatal korában talált támogatókat, akik megvásárolták műveit. Kiállításokra is hamar eljutottak és rendszeresen szerepeltek alkotásai.

 

schiele_2
Schiele: Fekvő női akt, 1917.
Forrás: egon-schiele.com

 

A filmben is megelevenedik első találkozása a nagy előddel, Klimttel. Schiele felkeresi a már befutott művészt, hogy megmutassa munkáit, várva az idősebb művész véleményét. Ám az válasz helyett csupán azt kérdezi, hogy melyik művét adja el neki.


Klimt többször felbukkant az életében, mindig támogatta fiatal kollégáját, akár ügyvédre, akár modellre volt szüksége.

 

schiele_4
Jelenet a filmből


A film címe egyik főművére és annak születési körülményeire utal, egyben a művész leggyakoribb témáit nevezi meg: a nőket és a halált. A halál rendkívül meghatározó élmény volt számára, hisz kamaszkorában halt meg szeretett apja. Festményeit áthatja az elmúlás borúja, alakjai megtörtek, szomorúak. Színhasználata is ezt tükrözi, jellemzőek a barna színek, sötét árnyalatok.


Egon_Schiele_-_Self-Portrait_with_Physalis_-_Google_Art_Project-1185x960
Önarckép lampionvirággal, 1912
Forrás: Google Art Project


Göcsörtös vonalvezetése, különleges pózai, alakjainak nagy, szomorú szeme a szó szoros értelmében nem „szép" , inkább emlékezetes alakokat eredményeznek.


A film az eseményeket inkább csak jelzi, akárcsak a műveket: nem merül bele a részletekbe, továbbgondolkodásra sarkallva a nézőt. Hiányérzettel állunk fel, és talán pont ez a cél: hogy hazatérve elmélyedjünk az osztrák művész különleges képi világában.


Budai Kriszta


Nyitókép: Uránia Nemzeti Filmszínház

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma