NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

gy_szabo_kiallitas
Fotó: Horváth László

A kolozsvári Quadro Galériában Liber Miserorum címmel augusztus 14-én nyílt tárlaton meglepő őszinteséggel tárul a nézelődők elé az egykori Kolozsvár, annak külvárosa és az akkori kolozsváriak. A kiállítás a Gy. Szabó munkáit jól ismerőknek is számos ínyencséget kínál, hiszen nagymértékben elüt az alkotótól megszokott munkáktól.


IMG_4025_
Vécsei Hunor művészettörténész, a kiállítás kurátora, Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója és Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro Galéria vezetője
Fotó: Zsizsmann Erika

Zsizsmann Erika - a Maszol.ro portálrólZsizsman

Zsizsmann Erika - a Maszol.ro portálról


Régi álma volt a Quadro Galéria munkatársainak, hogy bemutassák a két világháború közötti gazdasági világválság után kialakult szociális érzékenységű művészetet, az elképzelésnek az Ínség címet adták Knut Hamsun azonos című könyve nyomán. Ezért hatalmas meglepetés volt számukra, amikor Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla hagyaték gondozója megmutatta a művésznek ezt a sorozatát, amely teljes egészében lefedte az elképzelés témáját és szellemét – mondta a kiállítás megnyitóján Székely Sebestyén György, a galéria vezetője.

109038_gyszabo
 
„Amikor megláttam ezt az átfogó grafikasorozatot, azonnal tudtam, hogy ez a kiállítás kész van, többet nem kell keresgélnünk" – fogalmazott a galériavezető. „Az eddig Ferenczy Miklósnál lapuló sorozat nemcsak a témája miatt érdekes, Gy. Szabó Béla eddig ismert munkáitól teljesen elüt. Azért is fontos ez a kiállítás, mert illeszkedik a galéria értékápoló profiljához. Célunk az elmúlt 50 év művészettörténeti narratívájának egyfajta újraírása, hiszen az elmúlt évtizedek elbeszéléséből nagyon sok minden, ahogy ez az anyag is kimaradt" – tette hozzá Székely Sebestyén György.

Gy._Szabo_Bela_Kos_Karolyrol_keszult_elso_metszet-portreja
A kiállításon Gy. Szabó Béla Kós Károlyról készült első metszet-portréja is látható
Fotó forrása: maszol.ro


Gy. Szabó Béla 1931-ben került Kolozsvárra, az Energia Villamossági Gépgyárban dolgozott géptervező mérnökként, és a Kálvin utcában, a vonatállomás közelében lakott két évig. Első kolozsvári munkáin ezt a környéket ábrázolta, a Kálvin utcát, annak háztetőit, a vonatállomás csavargóit. Az 1931–1935 között készített sorozatában megjelenő nyomorúságot a művész nemcsak szemlélte, de át is élte, hiszen idővel ő is elvesztette állását. A munkanélküliséget arra használta, hogy fessen, reggeltől estig, így ez az időszak mégiscsak gyümölcsöző volt számára, több mint 100 képen ábrázolta az akkori Kolozsvár külvárosait és szociális életét, a csavargókat, horgászokat, részegeseket, mulatókat, de a munkásokat is, favágókat, utcai borbélyokat.

Bamulok_1933
Bámulók (1933)
Fotó forrása: maszol.ro

Gy. Szabó Béla első egyéni kiállítása 1934-ben volt, a tárlatot Szervátiusz Jenővel és Vásárhelyi Ziegler Emillel közösen rendezte a Minervában, és összesen 52 szociális tematikájú munkát állított ki. A képek aztán a Minerva falairól az asztalfiókba kerültek, és azóta – néhány munka kivételével – nem voltak kiállítva.

Ferenczy Miklós, a hagyaték gondozója elmondta, Gy. Szabó halála óta ez a 129. kiállítás, amit szervez, a tárlatok összeállításakor pedig arra törekszik, hogy az különleges, új legyen. Ezért is örül, hogy a fametszetek mellett, amellyel gyakran az alkotót azonosítják, sikerül a pasztelleket, rajzokat, olajképeket is bemutatni, amelyek hasonló jelentőséggel bírnak és amelyek végigkísérik az alkotó életpályáját.

Szemetguberalok
Szemétguberálók (1932)
Fotó forrása: maszol.ro

A kiállítás kurátora, Vécsei Hunor művészettörténész elárulta, hogy a kiállítás címe, Liber Miserorum (Szegények könyve) Gy. Szabó Béla 1935-ben, azonos címmel megjelent, 50 fametszetet tartalmazó kötetére utal. A művész hat fejezetre tagolta a könyvet, a bevezető és záró fejezet között a Gaudium (Öröm), a Labor (Munka), a Quies (Pihenés) és Tristitia (Szomorúság) részeket találni. Ezt a tagolást a mostani kiállítás során is követték.


Liber
Liber miserorum (Szegények könyve)
Fotó forrása: maszol.ro


A Gy. Szabó által követett romantikus expresszionista megközelítés és az időszakra jellemző társadalomszemlélet olyan művészeknél fedezhető fel, mint Leon Alex, Kazár László, Vida Géza. Vécsei Hunor szerint Gy. Szabó Bélának ez a sorozata Erdély és Románia egyik legkiterjedtebb szociális tematikájú képsorozata.

Forrás: szabadsag.ro, maszol.ro

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma