Maga a kiállítássorozat a kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának azzal kíván emléket állítani, hogy olyan magyar művészek képzőművészeti alkotásait mutatja be, akik a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkoznak. A kiállítássorozat által felvetett kérdésekről, a kötetről és az abban megfogalmazott gondolatokról a 22 szerzőből négyen beszélgetnek ezen az estén, október 25-én: Fabiny Tamás evangélikus püspök, egyetemi tanár, Horváth Gergely rádiós műsorvezető, író, Jeszenszky Zsolt zeneipari guru, politikai hobbista és Kókai-Nagy Viktor teológus, egyetemi tanár.

 


000767_m_preview2_600x445.png
Borsos Miklós: Vízparti találkozás, 1982, tus, diópác, papír

A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében csaknem kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban. A most megjelenő kötet kiindulópontja is a Biblia: célja pedig, hogy a kiállítássorozat különböző állomásain bemutatott képzőművészeti alkotások ihlette, egyéni hangvételű írásokon keresztül kifejezze és megörökítse azt, amit a 22 szerző 2017-ben a Szentírásról és annak üzenetéről gondol.

 

Már Thomas Mann felismerte a József és testvéreiben, hogy a jel sokkal erősebb hatást képes kiváltani, mint a szó. Ha tehát a Szentírás hatását szeretnénk igazán megragadni, akkor kézenfekvőnek tűnik a képzőművészethez fordulni. Ezt teszik a szerzők is, akik egy-egy (vagy akár több) alkotás kapcsán írják le gondolataikat a képről és a kép megalkotásához inspirációt nyújtó bibliai témákról. Nem értelmezni szerették volna az ott elhangzottakat, sokkal inkább a saját, személyes benyomásukat kívánták megörökíteni, hiszen ?képiesebbnek, mint maga a Biblia, nagyon nehéz lenni, jobban elmesélni a Bibliát, mint ahogy az teszi, pedig teljesen reménytelen. De másképp láttatni ugyanazt, amit én is látok, újraértelmezni azt, amit magam is értek, rámutatni valamire, ami felett eddig mindig elsiklottam, felmutatni az összefüggést ott, ahol más nem látta, és mindezt a művészi igényesség jegyében és a bibliai üzenet talaján ? nos, ez már több, mint vizualizáció vagy repetíció. Több, mint kép: ez már kreáció és inspiráció? ? olvasható Kustár Zoltán a kötethez írt előszavában.

 

A szerzők esetében tudatos döntés volt, hogy nemre, korra, foglalkozásra vagy felekezetre való tekintet nélkül kerülhessenek a katalógus íróinak sorába, kizárólag annak alapján, hogy személyes kapcsolat fűzi őket a Szentíráshoz. A kötetet Kókai-Nagy Tímea és Kókai-Nagy Viktor szerkesztette, és Szabó Ferenc tervezte, a megszólított művek pedig Borsos Miklós, Csernus Imre, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Tóth Menyhért és Szalay Lajos alkotásai.