GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

 

Szendrey_oszk
Fotó: Csákvári Zsigmond

A tavaly 190 éve született Szendrey Júlia a 19. századi Magyarország egyik eredeti alakja, élete és munkássága sok érdekességet tartogat.

 

Az Ajkay Alinka irodalomtörténész vezette kerekasztal-beszélgetés vendégei -- Szücs Edit iparművész, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai, a kiállítás társkurátorai, Patonai Anikó Ágnes és Szűts-Novák Rita irodalomtörténészek és Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész -- arra tettek kísérletet, hogy Szendrey Júlia íróként betöltött szerepét és divattörténeti szempontból érdekes gesztusait vegyék górcső alá.


Julia_roskovics_
Roskovits Ignác grafikája Szendrey Júliáról
Fotó forrása: OSZK


A beszélgetés elején elhangzott: a kiállítás koncepciója egyrészt az volt, hogy rugaszkodjanak el a Szendrey Júlia alakjához tapadt sztereotípiáktól, másrészt, hogy megmutassák, az irodalmi közegben íróként milyen minőséget képviselt.


Mint megtudtuk, Petőfi felesége George Sand hatására döntött a kissé fiús viselet, a rövid haj és nadrág mellett. Ám ez idáig nem került elő olyan feljegyzés, amely igazolta volna, hogy házon kívül is mutatkozott a megrökönyödésre okot adó szokatlan öltözékben. A róla fennmaradt, összesen négy-öt fotó meglehetősen konzervatív öltözködési szokást örökített meg az utókornak.

Szendrei_Julia_1846_1847_
Fotók forrása: OSZK


Szendrey kora nőtörténeti szempontból roppant izgalmas és sok újdonságot megélt időszak, melyben élénk viták zajlottak a nők emancipációjáról.

A korszakot átitató konzervatív felfogás ugyanakkor szigorú szabályok betartására kötelezte a nőket. Dokumentumok tanúsága szerint például Gyulai Pál és Arany János a női szerzőkről elmarasztalóan, ironikusan gondolkodott, egyikük sem nézte jó szemmel a házimunka helyett folytatott írói tevékenységüket.


Az 1858-ban napvilágot látott, Gyulai Pál tollából származó, Szendrey Júlia írásait megkritizáló cikk a férfi-nő közti egyenlőségre törekvő világban különösen furcsának és szűk látókörűnek tűnhet. Ugyanis az a kérdés foglalkoztatta a recenzió szerzőjét többek között, vajon lehet-e a nő jó író, és ha ne adj Isten igen, mit is írjon szegény? A regényt nem ajánlja, a nőkre jellemző érzelmesség miatt a lírát szintén nem, marad a tárca és a novella, mint női szerzők számára hellyel-közzel szóba jöhető, eléggé szűken mért terep.


szendrey_gyermekevel
Szendrey Júlia gyermekével
Fotó forrása: OSZK


Szendrey Júlia nem maradt adós a válasszal: egy csípős novellával reagált, amelyben kifigurázta Gyulai álláspontját. Az ügy pikantériája, hogy Gyulai történetesen Szendrey Júlia testvérét vette feleségül, vagyis Gyulai – közvetve – a felesége számára is követendő használati utasítást fogalmazott meg a nők mindenkor érvényes szerepéről és helyéről a férfiak uralta, konzervatív társadalomban.


A környezet elvárta merev szabályrendszer a forradalom idején fellazult, majd a bukás ismét egy szabályozott életvitelt, a családi tűzhely őrzését követelte meg a nőktől.

Szendrey Júliának a 48/49-es események alatt tanúsított szerepéről kevés dokumentum áll rendelkezésre, csak azt tudjuk, a szabadságharc minden percében támogatta Petőfit, és a forradalom elkötelezett híve volt.


Bár azt, hogy ő készítette volna az első kokárdát, semmilyen dokumentum nem támasztja alá, a szép, szimbolikus erejű legenda a nemzeti emlékezetünk része.


Ayhan Gökhan

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma