GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.06

Mácsai Pál Keringő című dalának sorai jártak a fejemben azon a rendhagyó tárlatvezetésen, melyre az idegenvezetők világnapja alkalmából került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában: „A múlt idők elsárgult fényképein, a jövőbe néznek az elődeim. Amit ők látnak itt, az a múló jelen, amit én látok ott, az a történelem.”

fototar1_csoport
Liszt Ferenc tisztelői körében


Bizony, az elmúlt századok egyedi és ma már különlegesnek számító pillanatait őrzi ez a gazdag gyűjtemény, amelybe dr. Tomsics Emőke történész, muzeológus segítségével nyerhettünk bepillantást.


A múzeumba már az 1860-as évek eleje óta kerültek be képek, habár az első, fényképként leltározott kép, egy dagerrotípia csak az 1874-es ajándékozás. A gyűjtemény többször költözött, és az azt őrző intézmény neve is változásokon ment keresztül. A kollekció részét városkép anyag, magyar és nemzetközi eseménytörténeti gyűjtemény, portré- és viseletgyűjtemény képezi.


2640-1949_utcan_kutyaval
Fedák Sári és Ujházi Ede Molnár Ferenc Gazdag ember kabátja című filmszkeccsének szereplőivel a forgatás szünetében az Állatkert előtt


Az, hogy mitől számít egy fotográfia történetinek vagy inkább művészinek, a képen megbújó információtól függ. A képről leolvasható jelek sokat elárulhatnak, ami segítheti az események pontosítását. Keresztinformációkat is szolgáltathatnak, mesélnek az adott kor magatartásformáiról, a mentalitásról is.


A gyűjtemény két nagy téma köré csoportosítva rendezi a fotókat. Konkrét eseményekkel foglalkozik oly módon, hogy a korabeli sajtóban megjelenő, illetve az amatőr fotósok által készített képeket rendszerezi, illetve az életmód témakörében is gyűjt amatőr fotókat. Az amatőr fotózás az 1890-es években indult el hazánkban, és az 1900-as évektől már nagy mennyiségben készültek a saját készítésű felvételek.


kocsin
Ferenc József és Károly trónörökös 1914 körül


A legkorábbi, fotón megörökített politikai esemény Ferenc József 1867-es koronázása. Megfigyelhető, hogy mozgást nem tudott rögzíteni, a tömeget és a díszvendégektől zsúfolt tribünt láthatjuk rajta, ezért litográfia alkalmazásával reprodukálták a mozgó jelenetet úgy, hogy másik fotóról kivágott alakokat ragasztottak a képbe, illetve utólag rajzoltak a felületre.1871 után a nagyobb érzékenységű, készen vásárolható szárazlemez megjelenése hozott nagy változást a fotótechnikában.


A IV. Károly koronázását mutató képet már fotóriporterek, pl. Jelfy Gyula, Müllner János, Révész és Bíró készítették, illetve fényképész-illusztrátorok, ahogy akkoriban hívták őket. Jól látható a felvételen, hogy ezen az eseményen már filmeztek is.


lovon
Az I. világháború idején készült fotó


Tisza István – aki nagyon nem kedvelte, ha fotózták – miniszterelnökké választása után eleget tett annak az elvárásnak, hogy ebben a pozícióban szükséges, hogy fotók készüljenek róla. Egy felvételen növényekkel körülvett teraszon láthatjuk őt. Első látásra a kép hangulatából azt hihetnénk, hogy egy kávéházi asztalt körbevevő baráti társaságba engedte be a fotográfust. Ám éppen a Vasárnapi Újság főszerkesztőjével és egyik újságírójával egyeztet, lehet, hogy épp a következő fényképes sajtómegjelenésről.


A parlamenti fotózás kezdetének is tanúi lehetünk egy Tisza Kálmán lemondásakor készült képen, Ellinger Ede fotóján. A kor politikai nagyságai köszönnek ránk vissza a felvételről, többek között Baross Gábor, Szilágyi Dezső, Szapáry Gyula, Csáky Albin és Jókai Mór.


Az ülésteremben volt hölgykarzat és újságírói karzat is, a fotó is innen készülhetett. Ugyanezt az eseményt a képviselői patkóból lefényképezte az amatőr fotográfus, Andreánszky Gábor báró is, s ettől kezdve rendszeresen jelentek meg amatőr felvételek politikusokról. Az újságolvasók nehezen szoktak hozzá az immár nem beállított, pillanatképekhez, melyeket az esetlegesség jellemzett, és könnyen előfordult, hogy a képen látható személy nem a legelőnyösebb arcát mutatta. A paparazzo fotózás az 1900-as években élte virágkorát, mivel az újságok folyamatosan bíztatták az amatőr fotósokat, hogy bátran fényképezzék le az utcán közlekedő vagy a különböző helyiségekbe betérő híres személyeket.


mezon
Izabella főhercegnő fotója


A már említett életmódfotók közül rendkívül érdekes Izabella főhercegnő platinotípia módszerrel készített fotója a mezőn dolgozó sokácokról. Ez a technika tűélességű képeket eredményezett, s a hercegnő szerepelt szép eredményekkel az amatőr fotókiállításokon.


A felvételeket gyakran már a dagerrotípia idején is megszínezték, akkor főként a hölgyek arcán, illetve ékszereiken használták ezt az eljárást. Hogy a valóságot a maga teljességében őrizzék meg, előfordult, hogy a felvétel hátán olyan megjegyzések szerepeltek, mint például: „veres színű szoknya volt ez”. Láthatunk a fotókon síugrást a Tátrában, autóverseny-startot vagy egy francia távgyalogló futását az Andrássy úton.


holgy


Jelentős kortörténeti emlékek az I. világháború idején készült felvételek, amelyek a cenzúra miatt leginkább művészi jelleggel ábrázolhatták a háborús mindennapokat. Az Érdekes Újság című lap hirdetett ilyen jellegű képekre pályázatot, amelyre rengeteg pályamű érkezett, hiszen a háború idején tömegével készültek az amatőr felvételek. Kiszolgálva az erőteljesen jelentkező fotózási igényt, a Kodak még külön fényképezőgép típust is gyártott, Soldier’s Kodak elnevezéssel. Katonák és hozzátartozóik számára a kapcsolattartás egyik eszköze volt a fénykép, s az Amerikába emigrált magyarok is szívesen küldték az új életüket bemutató fotókat az itthon maradt rokonaiknak.


A Történeti Fényképtár gyűjteményéből egyre több kép érhető el online a múzeum oldaláról.


A kutatás előzetes bejelentkezéssel kedden és pénteken délelőtt lehetséges. A tár munkatársai szívesen fogadják a fotófelajánlásokat is a gyűjtemény számára.


Rácz Anna

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma