hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.06

Mácsai Pál Keringő című dalának sorai jártak a fejemben azon a rendhagyó tárlatvezetésen, melyre az idegenvezetők világnapja alkalmából került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában: „A múlt idők elsárgult fényképein, a jövőbe néznek az elődeim. Amit ők látnak itt, az a múló jelen, amit én látok ott, az a történelem.”

fototar1_csoport
Liszt Ferenc tisztelői körében


Bizony, az elmúlt századok egyedi és ma már különlegesnek számító pillanatait őrzi ez a gazdag gyűjtemény, amelybe dr. Tomsics Emőke történész, muzeológus segítségével nyerhettünk bepillantást.


A múzeumba már az 1860-as évek eleje óta kerültek be képek, habár az első, fényképként leltározott kép, egy dagerrotípia csak az 1874-es ajándékozás. A gyűjtemény többször költözött, és az azt őrző intézmény neve is változásokon ment keresztül. A kollekció részét városkép anyag, magyar és nemzetközi eseménytörténeti gyűjtemény, portré- és viseletgyűjtemény képezi.


2640-1949_utcan_kutyaval
Fedák Sári és Ujházi Ede Molnár Ferenc Gazdag ember kabátja című filmszkeccsének szereplőivel a forgatás szünetében az Állatkert előtt


Az, hogy mitől számít egy fotográfia történetinek vagy inkább művészinek, a képen megbújó információtól függ. A képről leolvasható jelek sokat elárulhatnak, ami segítheti az események pontosítását. Keresztinformációkat is szolgáltathatnak, mesélnek az adott kor magatartásformáiról, a mentalitásról is.


A gyűjtemény két nagy téma köré csoportosítva rendezi a fotókat. Konkrét eseményekkel foglalkozik oly módon, hogy a korabeli sajtóban megjelenő, illetve az amatőr fotósok által készített képeket rendszerezi, illetve az életmód témakörében is gyűjt amatőr fotókat. Az amatőr fotózás az 1890-es években indult el hazánkban, és az 1900-as évektől már nagy mennyiségben készültek a saját készítésű felvételek.


kocsin
Ferenc József és Károly trónörökös 1914 körül


A legkorábbi, fotón megörökített politikai esemény Ferenc József 1867-es koronázása. Megfigyelhető, hogy mozgást nem tudott rögzíteni, a tömeget és a díszvendégektől zsúfolt tribünt láthatjuk rajta, ezért litográfia alkalmazásával reprodukálták a mozgó jelenetet úgy, hogy másik fotóról kivágott alakokat ragasztottak a képbe, illetve utólag rajzoltak a felületre.1871 után a nagyobb érzékenységű, készen vásárolható szárazlemez megjelenése hozott nagy változást a fotótechnikában.


A IV. Károly koronázását mutató képet már fotóriporterek, pl. Jelfy Gyula, Müllner János, Révész és Bíró készítették, illetve fényképész-illusztrátorok, ahogy akkoriban hívták őket. Jól látható a felvételen, hogy ezen az eseményen már filmeztek is.


lovon
Az I. világháború idején készült fotó


Tisza István – aki nagyon nem kedvelte, ha fotózták – miniszterelnökké választása után eleget tett annak az elvárásnak, hogy ebben a pozícióban szükséges, hogy fotók készüljenek róla. Egy felvételen növényekkel körülvett teraszon láthatjuk őt. Első látásra a kép hangulatából azt hihetnénk, hogy egy kávéházi asztalt körbevevő baráti társaságba engedte be a fotográfust. Ám éppen a Vasárnapi Újság főszerkesztőjével és egyik újságírójával egyeztet, lehet, hogy épp a következő fényképes sajtómegjelenésről.


A parlamenti fotózás kezdetének is tanúi lehetünk egy Tisza Kálmán lemondásakor készült képen, Ellinger Ede fotóján. A kor politikai nagyságai köszönnek ránk vissza a felvételről, többek között Baross Gábor, Szilágyi Dezső, Szapáry Gyula, Csáky Albin és Jókai Mór.


Az ülésteremben volt hölgykarzat és újságírói karzat is, a fotó is innen készülhetett. Ugyanezt az eseményt a képviselői patkóból lefényképezte az amatőr fotográfus, Andreánszky Gábor báró is, s ettől kezdve rendszeresen jelentek meg amatőr felvételek politikusokról. Az újságolvasók nehezen szoktak hozzá az immár nem beállított, pillanatképekhez, melyeket az esetlegesség jellemzett, és könnyen előfordult, hogy a képen látható személy nem a legelőnyösebb arcát mutatta. A paparazzo fotózás az 1900-as években élte virágkorát, mivel az újságok folyamatosan bíztatták az amatőr fotósokat, hogy bátran fényképezzék le az utcán közlekedő vagy a különböző helyiségekbe betérő híres személyeket.


mezon
Izabella főhercegnő fotója


A már említett életmódfotók közül rendkívül érdekes Izabella főhercegnő platinotípia módszerrel készített fotója a mezőn dolgozó sokácokról. Ez a technika tűélességű képeket eredményezett, s a hercegnő szerepelt szép eredményekkel az amatőr fotókiállításokon.


A felvételeket gyakran már a dagerrotípia idején is megszínezték, akkor főként a hölgyek arcán, illetve ékszereiken használták ezt az eljárást. Hogy a valóságot a maga teljességében őrizzék meg, előfordult, hogy a felvétel hátán olyan megjegyzések szerepeltek, mint például: „veres színű szoknya volt ez”. Láthatunk a fotókon síugrást a Tátrában, autóverseny-startot vagy egy francia távgyalogló futását az Andrássy úton.


holgy


Jelentős kortörténeti emlékek az I. világháború idején készült felvételek, amelyek a cenzúra miatt leginkább művészi jelleggel ábrázolhatták a háborús mindennapokat. Az Érdekes Újság című lap hirdetett ilyen jellegű képekre pályázatot, amelyre rengeteg pályamű érkezett, hiszen a háború idején tömegével készültek az amatőr felvételek. Kiszolgálva az erőteljesen jelentkező fotózási igényt, a Kodak még külön fényképezőgép típust is gyártott, Soldier’s Kodak elnevezéssel. Katonák és hozzátartozóik számára a kapcsolattartás egyik eszköze volt a fénykép, s az Amerikába emigrált magyarok is szívesen küldték az új életüket bemutató fotókat az itthon maradt rokonaiknak.


A Történeti Fényképtár gyűjteményéből egyre több kép érhető el online a múzeum oldaláról.


A kutatás előzetes bejelentkezéssel kedden és pénteken délelőtt lehetséges. A tár munkatársai szívesen fogadják a fotófelajánlásokat is a gyűjtemény számára.


Rácz Anna

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma