Az Úton a zene programól beszélgettünk Szabó Péterrel, a Nemzeti Filharmonikusok koordinációs és operatív menedzserével.

Csaknem száz iskolába látogattak el a Nemzeti Filharmonikusok muzsikusai az elmúlt négy évben az Úton a zene program keretében. A cél, hogy a gyerekek kiscsoportos koncerteken, kismesterkurzusokon tapasztalhassák meg a zene élményét. A következő évadban már a Nemzeti Énekkar is saját ifjúsági sorozattal jelentkezik a Budapest Music Centerben. Szabó Péterrel, a Nemzeti Filharmonikusok koordinációs és operatív menedzserével beszélgettünk.

Négy éve indult az Úton a zene program. Milyen céllal?

Az Úton a zene a Nemzeti Filharmonikusok ifjúsági programsorozata, amelyben kamaraformációk járják az ország iskoláit, intézményeit. Muzsikusaink ezeken az alkalmakon kisebb koncertet adnak, és ha olyan intézménybe érkeznek, ahol zeneoktatás is folyik, kismesterkurzust is szervezünk az érdeklődő növendékeknek.

Miként döntik el, hogy mely iskolákba mennek el?

2015-ben hirdettünk először pályázatot az intézmények számára. Az első esztendőben hetven-nyolcvan iskola jelentkezett, az idén májusban kiírt pályázatra viszont több mint háromszáz.

Hány intézménybe jutnak el egy-egy évadban?

Ez természetesen függ az együttes elfoglaltságaitól, de átlagosan negyven helyre. Így már az első évben jelentkezők igényeit is két-három évadra osztva tudtuk teljesíteni. Általában havi négy koncerttel számolunk.

A 2018/19-es évad különleges volt ebből a szempontból, mert tavaly év elején együttműködési megállapodást kötöttünk a Symphonia Alapítvánnyal, amely tizenkilenc településen – zömében Borsod-Abaúj-Zemplén- és Baranya megyében – nyújt zenélési lehetőséget hátrányos helyzetű gyermekeknek, kisgyermek kortól kamaszkorig.

A program a venezuelai El Sistema elnevezésű rendszerre épül, amely nem pusztán a tehetséggondozásról, hanem az örömzenélésről, a zene közösségi erejéről szól. A most zárult évadban tehát – a fennmaradt igények kielégítése mellett – jelentős részben az alapítvány iskoláit látogattuk.

Az elmúlt évadban jártunk az egri Esterházy Károly Egyetemen is, ahol a leendő pedagógusoknak mutattuk meg ezt a lehetőséget, és eljutottunk Egerben egy hallássérült gyerekeket oktató iskolába is, ahová egészen speciális programmal készültünk.

Mennyiben igényel sajátos figyelmet a szimfónia programban tanuló gyermekekkel muzsikálás? Hiszen ők vélhetően nem zenei pályára készülnek, sokkal inkább a szociális felzárkóztatás eszközeként van jelen a zene ezeken a településeken.

A program Magyarországon még elég gyerekcipőben jár, 2015 óta működik. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az itt zenével találkozó gyerekek később erre a pályára adják a fejüket. Az El Sistema alapvetése, hogy a diákok rögtön az elején hangszert kapnak a kezükbe, hogy élményszerű oktatásban legyen részük.

Természetesen a program arról szól, hogy ezek a hátrányos helyzetű gyerekek ne csellengéssel vagy huncutságos tevékenységekkel töltsék a szabadidejüket, hanem a zeneiskolában. A gyerekek bármikor betérhetnek oda, nem csak a saját óráikon vehetnek részt, hanem mások délutáni foglalkozásaira is beülhetnek.

Az évad végén a miskolci Bartók+ Operafesztiválon játszott a zenekar, és művészeink ellátogattak a Symphonia Alapítvány bükkszentkereszti táborába. Délelőtt hangszeres kismesterkurzusokat tartottak, délután pedig Hamar Zsolt zeneigazgató próbált a fiatalokkal. Igazán különleges élmény volt számunkra is.

A következő évadra az alapítvánnyal való együttműködésen túl ismét kiírták az iskoláknak szóló pályázatot. Miként tudnak eleget tenni ennek a több mint háromszáz igénylésnek?

Most dolgozzuk fel a pályázatokat, augusztusban fogjuk látni, hova tudunk eljutni a következő évadban. Ennyi pályázat magától értetődően azt jelenti, hogy jó néhány évre előre megvan a feladatunk.

Az nem megoldás, ha az iskolák jönnek Önökhöz?

Egészen más, elvész a személyesség. Ha elhozunk néhány osztályt például egy Müpás koncertre, akkor több mint ezerkétszázan ülnek a nézőtéren, míg egy iskolai hangversenyen ötven-százötven gyerek vesz részt. Utána lehetőség van kisebb kurzusokra, beszélgetésre, ezt az élményt nem lehet koncertlátogatással kiváltani.

Létezik ifjúsági sorozatunk a Müpa Fesztivál Színházában; a Zenemánia arról szól, hogy igyekszünk közelebb hozni a műveket a fiatal közönséghez. Ami viszont újdonság a következő évadban, hogy a Nemzeti Énekkar is ifjúsági sorozatot indít, amelynek programját Kocsis-Holper Zoltán karigazgató-helyettes állított össze. Erre a programra még lehet jelentkezni. Négy alkalommal várjuk – első körben – a fővárosi iskolásokat a Budapest Music Centerbe.

Fotók forrása: NFZ