Egy szelet Szombathely

Ókori magtár egy irodaház alatt, középkori kocsma a longobárd sírok szomszédságában, muzsikáló textilek, graffitik felszólításra, a Bartók koncertterem titkos terei, ehető virágok bemutatója, hogy csak a legérdekesebbeket emeljük ki a Múzeumok éjszakája idei fővárosának, Szombathelynek gazdag programkínálatából.

Magyarország egyik legrégebb óta folyamatosan lakott településén, Szombathelyen - római nevén Savariában - 8 helyszín rengeteg programmal, tárlatvezetésekkel, előadásokkal, koncertekkel, titkos kapuk megnyitásával, játszóházakkal és interaktív eseményekkel készült a kultúra júniusi ünnepére.

A már évek óta rendkívül népszerű programsorozat látogatóit a viharos időjárás sem rettentette el, a szakadó eső ellenére is zsúfolásig megtelt a Savaria Múzeum előtere az állandó kiállítás legújabb egységének megnyitóján. Szombathely és Vas megye történelmének a népvándorlástól a középkorig terjedő időszakát sokszínű tárlattal, makettekkel, berendezett középkori kocsmával, megelevenedő vásártérrel, izgalmas régészeti leletekkel mutatja be a múzeum.

A kiállításon jelképes út vezet végig, a Római Birodalom bazaltból készült Borostyánkő útjától indulva, a népvándorlás kori kavicsos utakon át, egészen a középkor sáros földútjaiig. A legújabb tudományos módszerek segítségével még azt is megállapították a régészek, hogy a megyében feltárt longobárd sírokat maguk a longobárdok fosztották ki először. A fenyegető avar támadás miatt behívott gepida csapatok visszaéltek a ?vendégszeretettel?, és elűzték a longobárdokat, akik magukkal vitték a sírjaikban eltemetett értékes fegyverzetet.

A középkorból pár lépés séta után az ókorba érkeztünk, mégpedig egy váratlan helyszínen, a szombathelyi MÁV székház belvárosi irodájának pincéjében volt a következő történelmi "randevú+. Szombathely belvárosában bárhol leásunk, kis túlzással biztos beleütközünk ókori vagy középkori maradványokba.

Így történt ez az 1900-as évek elején is, mikor az épülő irodaház alapozásakor ókori leletekre bukkantak. A leletek egy részét az akkori építtető megóvta, a pince egy részét bemutatóhellyé alakította, és a mai napig karbantartja.

A 4. századi falmaradványok történetével Sosztarics Ottó régész ismertette meg az érdeklődőket. Savaria a Római Birodalom utolsó évszázadaiban Pannónia provincia székhelye lett, ez azonban nem csupán dicsőséget, hanem feladatok sorát is jelentette az új székhely számára. A népvándorlás miatti egyre erősödő nyomást csak a limest, a határt védő római katonaság létszámbővítésével lehetett tartani. A létszám emelkedése az ellátási feladatok megsokszorozódását is jelentette, Savaria feladata volt a gabona raktározása, elosztása és elszállíttatása. A falmaradványok a város egyik várfalon kívül eső gabonaraktárához tartozhattak, erről ókori feliratok is tanúskodnak.

Az ókori úton haladva jutottunk el az est következő állomására, az Iseum Savariense ásatási és kiállítási területére. A 2. századból származó szent kerületet Isis istennő tiszteletére építették, Európában csupán három ilyen emlékhely található. A 2011-ben nyílt kiállítás és régészeti műhely tárlatvezetésekkel, történelmi épületek 3D-s rekonstrukciójával, sőt, római császárok arcmásának 3D-s szkenneres vizsgálatával várta az érdeklődőket.

A Borostyánkő út túloldalán a Bartók Hangversenyterem csatlakozott a programsorozathoz. Az egykori zsinagóga épületébe akusztikai megfontolások miatt egy dobozt építettek, az eredeti falak és az új terem közötti "senki földjére" ezen az estén szabad volt a bejárás, a titkos labirintustúra után pedig a bátrakat tárt karokkal és vonókkal várta a Savaria Szimfonikus Zenekar: karmester kerestetett ugyanis ezen az estén.

A múlt felidézése után a Szombathelyi Képtárban a kortárs alkotók váltak főszereplőkké: 30 alatt címmel új kamaratárlat nyílt.

Ezen túl a nemrégiben megújult állandó tárlat és az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék képi ábrázolás szakos hallgatóinak diplomakiállítása Ugródeszka, sekély víz címmel rendkívül látványos és inspiráló élményt nyújtott, miközben a néző maga is alkotóvá válhatott: szabad graffitizésre várta kreatív érdeklődőit a képtár.

Szirmay Zsanett textilművész saját projektjéről, a vizuális ábrázolást hangokkal kiegészítő Soundweavingről tartott előadást. A népi hímzésminták és a szövőgép lyukkártyái együtt vetették fel az ötletet, hogy a mintákat meg is szólaltassa.

Tárkány-Kovács Bálint népzenész, zeneszerzővel együtt magyar keresztszemes hímzésminták alapján lyukszalagokat készítettek, amelyeket zengőfésűs zenelejátszón hallgathatók meg. A lyukszalagokon megjelennek a hímzésminták, amelyek dallamvilágukban is illeszkednek a megidézett motívumokhoz, a kalotaszegi dísz magyar népdalként hangzik fel. A lyukszalagok mintarajzai pedig lézervágott textilek, csipkék formájában válnak egy-egy tárlat részévé.

A bécsi Designhéten 2014-ban bemutatott installáció rendkívüli sikert aratott, sorra kapta felkéréseit a művész, aki a megrendelő igényeihez igazodva megalkotta például a keleti szőnyegek geometrikus csomómintáinak hangzóanyagát is, de elkészült már az azerbajdzsáni, a V4, a berlini Pergamon múzeum és a japán variáció is.

A szemet gyönyörködtető élmények után a gasztronómia került terítékre. A következő helyszín a Smidt Múzeum volt, ahol a szombathelyi kávéházak és cukrászdák történetéről nyílt kiállítás Egy szelet Szombathely címmel.

Az 1867-es kiegyezés Szombathely polgárosodására is jótékonyan hatott, ezt a város egykori térképén is könnyen nyomon követhetjük. A működő cukrászdák és kávéházak nem csupán a belvárosban követik sűrűn egymást.

Az 1926-ban alapított családi cukrászat azóta fogalom a városban, a Mészáros cukrászda együtt ünnepelt a múzeummal alkalmi üzletet nyitva erre az egyetlen estére a múzeum udvarán.

Vas Megye Levéltára a Múzeumok éjszakájának kiemelt tematikáját, a digitalizáció fontosságát és érdemeit mutatta be előadás-sorozatával. Dr. Pál Ferenc levéltáros segítségével virtuális utazáson vehettünk részt a 18-19. századi Szombathely körül.

A Habsburg Birodalom részeként Magyarországról is rendkívül pontos katonai térképek készültek, amelyeket a Mária Terézia korában létrejött első felméréstől napjainkig digitalizáltak. A különböző korok képei ráadásul egymásra vetíthetők, így egyszerűen összevethetők a változások, a történeti kutatások. Az Arcanum Mapire alkalmazás mindenki számára otthonról is könnyen elérhető.

A viharos időjárás is megszelídült a rengeteg érdeklődő láttán, így a Savaria Múzeum esti fényfestése már sokaknak szerzett különleges élményt.

A Nyugat Királynőjének is becézett Szombathely fővárosnyi programmal készült a Múzeumok éjszakájára, ahol rengeteg élménnyel, ismerettel gazdagodhatott a látogató. Például megtudtuk, hogy még Nagy Károly is járt Szombathelyen Szent Márton szülőházát kutatva; hogy a középkori vár a szombathelyi polgárok akaratának esett áldozatul az 1700-as években, és hogy a Dunántúlt és a többi tájegységet Pozsonyból nézvést nevezték el Dunántúlnak.