Egy lapban Pannónia ezernyi színe

Nagy hagyománya van annak, hogy a vidéki folyóiratok új lapszámaikkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatkoznak be ? mondta el Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója annak apropóján, hogy a Pannon Tükör című kulturális folyóirat szeptember 17-én Budapesten, az irodalom otthonának falai között ünnepelte új lapszámának megjelenését.

A program vendége volt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is, aki megfogalmazta: megtiszteltetés, hogy itt lehet, hiszen számára nagyon fontos az a kulturális munka, melyet a Pannon Tükör végez. A Pannon Tükör mindannyiunk számára ismert, nívós folyóirat, melynek írói, szerkesztői olyan értéket tettek le az asztalra, amelyre mind büszkék lehetünk ? emelte ki a polgármester, aki a helyi közösség nevében is köszönetet mondott a Pannon Tükör munkatársainak kiemelkedő teljesítményükért, majd Merő Bélának, aki olyan kötetet írt számunkra, amely felidézi az 1970-es, 1980-as évek kulturális, színházi világát.

A szerzőt, Merő Bélát és munkásságát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár méltatta. Mint elmondta: Merő Béla alapította a Reflex Színpadot, amely magát alternatív színházi formációnak tartotta. A társulat meghatározta itthon az 1970-es, 1980-as évek színházi világát, hiszen az amatőr csapat profikat is megszégyenítő tudást szerezett és nagyon erős előadásokat készített. A Reflex Színpad híres volt a kemény színésztréningjeiről és önálló színházi nevelési programot alakított ki. Gyermek-, ifjúsági, valamint felnőttcsoportot is működtetett, hogy a színészutánpótlást folyamatosan biztosítsa. A nézőknek az előadásaikhoz színházi kiállításokat szervezett, sőt: klubot is létrehozott, amely jelentős találkozóhelye lett a város kulturális életének ? hangsúlyozta Fekete Péter, hozzátéve: még hosszan sorolhatná, mi mindent tett ez a jelentős, nívós formáció, de erre itt van Merő Béla kötete, amelyben összefoglalta a társulat történetét, törekvéseit. Az államtitkár nagy szeretettel gratulált a szerzőnek, hálásan megköszönve, hogy ilyen művet írt az olvasóközönségnek.

A rendező, alapító a zalaegerszegi Reflex Színpad történetét foglalta össze új kötetében, amely a Pannon Tükör Könyvek-sorozatának részeként jelent meg. Merő Béla Szekszárdon született 1948-ban, és 1967-től a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés?könyvtár szakos hallgatója, majd 1974-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem közművelődés?népművelés szakos hallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult 1979 és 1982 között, majd 1990-ben szerezte meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a színház?esztétikai doktorátusát. Már az 1970-es évek elejétől Szekszárdon és Zalaegerszegen volt népművelő, itt alapította meg a Reflex Színpadot is. A rendező visszaemlékezéseiből most megismerhetjük az amatőr társulatot, amely 1970-től egészen a rendszerváltásig működött. Az összefoglaló kiadványban számos kulturális érdekességet és színházi kulisszatitkot is olvashatunk Merő Béla tollából. Egy részletet a sajtótájékoztatón is meghallgathattunk Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművésznő előadásában.

A kötet mellett az eseményen mutatkozott be a Pannon Tükör című kulturális folyóirat új lapszáma is. A folyóiratot a Zalai Írók Egyesülete alapította 1995-ben. Az egyesület neve 2009-től Pannon Írók Társaságára változott, céljuk pedig nem kevesebb, minthogy a folyóirat tükrözze a történelmi Pannónia sokszínű kulturális életét és értékelje a régióban születő irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei alkotásokat, produkciókat, valamint közzétegye a múlt sorsformáló eseményeiről szóló izgalmas dokumentumokat, tanulmányokat. Fontos szerepet szánnak a határon túli magyarság kultúrájának is, ezen belül is kiemelt figyelemmel kísérik a szomszédos Muravidéken élő alkotók munkásságát.

Az első próbaszám 1995 decemberében jelent meg, ma pedig már a 2018/4. számot vehetik kezükbe az olvasók. Az új lapszám szépirodalmi rovatában olyan szerzőktől olvashatunk alkotásokat, mint Luzsicza István, Méhes Károly, Lackfi János, Varga Melinda, Nagy Koppány Zsolt, Simek Valéria, Kőrössi P. József, Fa Ede, Miklya Zsolt, Tóth László, Acsai Roland, Lénárth Ádám, Kemény Zsófi és Karkó Ádám. Lackfi János a Levágott fül című, készülő regényéből oszt meg egy részletet az érdeklődőkkel. Az ?Egy mondat? című rovatban pedig Tillmann J. A. (április) és Petőcz András (május) szövegeiben merülhetünk el.

A kritika-rovatban csupa zalai, ezen belül is zalaegerszegi vagy a tájhoz, a városhoz kötődő író, illetve mű kapott helyet. Kiss Gábor tanulmányában Keresztury Dezső és Zalaegerszeg kapcsolatáról ír. Gáspár-Singer Anna kritikája (Emlékmozaikok rendszerezése) Turbuly Lilla Alkonykapcsoló című verseskötetével foglalkozik, a recenzált költő viszont egy nemrég bemutatott ? a lap által kiadott ? verseskötetet, Nagy Betti Sírt valaki odakinn című könyvét (Fél dió egy kinyújtott tenyéren) ismerteti. Merő Béla Nászta Katalin Thália erdélyi napszámosai című kötetéhez, míg Nánay István Merő Béla Volt egyszer egy? Reflex Színpad című könyvéhez írt ajánlót.