kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.07.12

„Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút” – mondja Sárközi Mátyás író. Nemrég kiadott Margit című könyve Vészi Margit életét dolgozza fel. Vészi személyiségéről, élete fordulópontjairól és egyéb érdekességekről is beszélgettünk vele.

Sarkozi_1
Sárközy Mátyás
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

Majd' minden évben új könyve jelenik meg. Szigorú, meghatározott időbeosztással él?

Úgy érzem, hogy amíg termőképes vagyok, fontos minden budapesti könyvhéten új munkával jelentkeznem.

 

A mostani könyve ötletét mi adta?

Hosszú töprengés után úgy határoztam, hogy a kalandos életű Margit megér egy egész regényt. Eredetileg egy hosszabb novellát szerettem volna írni egy hölgyről, akinek a gimnáziumban zenei pályát jósoltak, majd festőművésznek állt, hogy végül az írás mellett kössön ki. A vége az lett, hogy semmi nem lett belőle, csak egy közepes újságíró.

 

molnar_ferenc_R_1margit_veszi_large_275x430

Molnár Ferenc és első felesége, Vészi Margit. Ebből a házasságból született Molnár Márta, a későbbi Sárközy Márta.


Közismert Vészi Margit és Molnár Ferenc viharos házassága. Ennyire nem jöttek ki jól egymással?

1906-ban keltek egybe, majd 1907-ben megszületett édesanyám, Molnár Ferenc egyetlen gyermeke, Molnár Márta. Molnár egy lapnál dolgozott Ady Endrével, és mindketten némiképp karrierizmusból, de a főszerkesztő lányát akarták feleségül venni. Ady a Margita élni akar című versciklusában azt állítja, hogy beleszeretett Margitba. Ady nem volt partiképes, Molnár került ki győztesen a hódításból.


Állítólag Vészi Margit nem volt egy kellemes nő. Molnár Ferenc azt mondta róla, hogy Margitnak az a baja, hogy mindent mindig mindenkinél sokkal jobban tud, de azon kívül semmit. Anyám, aki csípős nyelvét Molnártól örökölte, egyszer, amikor egy levelemben beszámoltam neki Margit kilenc percig tartó téli fürdőzéséről, azt válaszolta, hogy Margit kellemetlen ember, látod, a tenger is csak kilenc percig bírta ki őt. Margittal én már az emigrációban találkoztam, és egy művelt, kedves nő benyomását keltette.


Veszi_Margit
Vészi Margit

 

Vészi Margit hol találkozott Puccinivel?

Rómában időzve rendszeresen vett részt hangversenyeken, operaelőadásokon. Az egyik operabemutató alkalmával interjút készített Puccinivel, és mit ad Isten, megtetszett a zeneszerzőnek. Puccini nős volt, de ez nem akadályozta abban, hogy kikezdjen Margittal. Hosszan leveleztek, és amikor Margit Berlinben tartózkodott laptudósítóként, gyakran találkoztak is. Azonban nem kell valami nagy szerelmi esetre gondolni, az történt ugyanis, hogy azokon az alkalmakon nagyanyám leült a zongorához és Puccini-operákat énekelt Puccininak, semmi több nem történt.


A levelek fennmaradtak nagyanyám hagyatékában. Azokat később Londonban elárvereztük, és a befolyt összegből anyám első házasságából származó bátyám, Horváth Ádám elvégezhette a BBC televíziós-rendezői tanfolyamát. Ennek köszönhetően lett ő Magyarországon a BBC által magasan képzett rendező, több sikeres produkció megálmodója.


Sarkozi_9
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

A levelek milyen személyiséget rajzoltak ki?

A levelekből azt a tanulságot vontam le, hogy nagyanyám újságírónak merev és szürke, ellenben a személyes levelekben nagyon színes dolgokat írt. Szerettem volna, ha megírja a memoárját Molnár Ferencről, Pucciniról, a hollywoodi napjairól, amikor filmrendezőkkel találkozott. Felvetésemre azt a választ kaptam, hogy megpróbálta, de nem ment, mert arra kell gondolnia, milyen érdekes a múltja, és mennyire ócska a jelene.


Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút. A század legelején Párizsban tartózkodott újságíróként, és betervezte, hogy kilátogat a lóversenypályára, ahol egy pilóta csodát hajtott végre, a levegőbe emelkedett és százötven métert repült. Egy hölgy akkoriban nem ment egyedül reggel öt órakor sehová. Szerencséjére épp a városban élt a család egyik közeli ismerőse, Kármán Tódor műegyetemi hallgató, és ő kísérte ki Margitot. Kármán az ott szerzett élmények után áttért a repülőmérnökségre, és több évtized múlva megszerkesztette az amerikaiak által bevetett, első lökhajtásos repülőgépet. Nagyanyám mindig büszke volt erre, hogy tevékenyen részt vett a németek második világháborús vereségében. Ebből a sok anekdotából állt össze a könyv. Én pedig voltam annyira szemtelen, hogy egyes szám első személyben írjam meg úgy, mintha Margit jegyezte volna le az életrajzát.

 

o_86-karman-kennedy

Kármán Tódor később Kennedy elnöktől átvehette

a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

 

Vészi Margit Alicante egyik szállodájában végzett magával. Voltak arra utaló jelek, hogy öngyilkosságot tervezne?

Egyértelmű jelekről nem tudok. Nem sokkal halála előtt kikötött a városban egy nagy luxushajó, és a turisták közt Margit összetalálkozott Breuer úrral, akit még Budapestről ismert, Breuer szintén emlékezett rá. A magyarországi ismerős azt találta mondani, hogy addig úgy tudta, hogy ő pár éve meghalt. Margit ettől olyan depresszióba esett, hogy talán ráébredt arra, eleget élt már.

 

Szerepel a könyvben, hogy több mindenhez volt érzéke, de nem tudott kiteljesedni.

Szerintem remek portrékarikaturista vált volna belőle, több híres színészről, zenészről, íróról készített karikatúrát, azonban ezek nagy része az utazásai során elkallódott. Margit Hatvany Lajosnál maradt rajzait a cselédség dobta ki – véletlenül.


Sarkozi_8
Fotó: Kultúra.hu/Várady Nikolett

 

Vészi Margit három könyve jelent meg a harmincas évek előtt. Elégedett velük?

Margit az írásait egy-egy jól eltalált ötletre alapozta a karakterfestés helyett. Nem szorul magyarázatra, hogy az irodalomhoz önmagában nem elég az ötlet. Margit túl modoros, nincs meg a kellő természetessége.

 

Idővel végleg felhagyott az írással.

Az emigrációban egy-egy riportot, visszaemlékezést közölt amerikai lapokban, de a szépirodalomhoz többé nem tért vissza.

 

Miért tartotta fontosnak, hogy a könyvben közzé tegye a leveleit?

A levelek kortörténeti dokumentumok, ezekből kiderül, milyen személyiség is volt Margit. A nem a nagyközönség elé való dolgokat kigyomláltam a levelekből, úgymond szerkesztett leveleket kap az olvasó.

 

Vészi Margit, Molnár Ferenc nagyon erős karaktereknek tűnnek. Mit gondol, a korszak is kedvezett a nagy egyéniségek kialakulásának?

A huszadik század eleje a művészet virágzó korszakának tekinthető. A polgárság és a nagypolgárság második generációja külföldet járt értelmiségi volt, megértették az új művészeti irányzatokat, vették a könyveket, járták a koncerteket, folyamatosan művelődtek. Azt érzem, hogy ezek a nagy egyéniségek manapság nem igazán tündökölnek a kortárs magyar irodalomban, és részben a tömegkultúra is felelőssé tehető ezért. Izgatottan várom, mikor jön egy következő hullám, ami után új erőre kap a magyar irodalom és művészet.

 

Ayhan Gökhan

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

papirlelek_R

2019.07.22

Furcsa szerelmi háromszögnek lehetünk tanúi a Papírlélek című kisfilm nézése közben. Ági, a volt kedves ugyanis szellem alakjában kísért régi szerelme, Dani lakásán, közben pedig a férfi bimbózó kapcsolatát igyekszik szabotálni. Beszélgetés a július 7-én bemutatott film rendezőjével, Holtai Gáborral.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

A Catherine Deneuve, Juliette Binoche és Ethan Hawke főszereplésével készült filmnek ez lesz a világpremierje, és a versenyprogramban is indul a filmfesztiválon. A japán-francia koprodukciót múlt év őszén tíz héten át forgatták Párizsban. A film egy család történetét mutatja be, a történet egy lakásban játszódik. A 76. velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik.

Kovács Péter alkotásainak fókuszában az emberalak, az emberi test áll, amelyet a festészeti és grafikai eszközöket egyszerre alkalmazó, a szín és a vonal együttes kifejező erejére alapozott, expresszív hangvételű kompozíciókban jelenített meg. A nagyméretű, esetenként diptichonokká, triptichonokká alakított művek mellett fontosak művészetében azok a kisméretű, feljegyzés szerű füzetlapok, "firkafélék" is, amelyeket a művész állapotrajzoknak nevezett. Az egyedi kompozíciók, a rajzok mellett az 1990-es évektől sokszorosított grafikákat, litográfiákat és rézkarc-hidegtűket is alkotott.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma