Régi könyvek, 16-17. századi kötetek között nőtt fel Daniel Kehlmann, nagyapja ugyanis lelkes könyvgyűjtő volt, és saját könyvtárat alakított ki a családi otthonban. Arra azonban senki nem kényszerítette, hogy el is kezdje olvasni azokat, de nyilván hatással volt rá a környezet, ahogy az is, hogy édesapja rendezőként és színészként olyan német klasszikusokat hozott be az életébe, mint Goethét és Schillert. Az íráshoz először 12-13 évesen nyúlt, mint azonban fogalmazott, szörnyű művek ezek, olvasásra semmiképpen nem ajánlaná őket.
?Az író abban különbözik az olvasóktól, hogy nemcsak elkezdi a történeteket, de be is fejezi azokat? ? mondta a könyvfesztivál megnyitásán szervezett beszélgetésen.
Daniel Kehlmann az az író, aki hisz az olvasóiban, és nem gondolja, hogy akár a tévének, akár a könyveknek buta, kevésbé művelt emberekhez kellene szólniuk. Jó példa erre az egyik regényében is szerepet kapó Rubik-kocka, amely ellentmond minden, a népszerű játékokat megkülönböztető jellemvonásnak, hiszen nem egy könnyen megoldható feladványt ad az emberek kezébe, mégis világhírűvé vált.
Az író, ha teheti, papírlapra írja könyveit. Persze, nem ragaszkodik ehhez minden pillanatban, utazásokra inkább a laptopját viszi magával és azon dolgozik, de még ő, az ismert és elismert író sem tud ilyenkor százszázalékosan a ?munkára? koncentrálni, mint mondta: nagy ilyenkor a kísértés, hogy lecsekkolja az e-maileket vagy éppen a Netflixet.
?Műveiben látni, hogy mi a jó a kor emberében és mi nem. A világ fölmérése című ragyogó regényéből megtanulhattuk, miféle esendő és önző akaratból lesz a nagy tudomány, az Én és Kaminski című regényből, hogy mit jelent a nagy művészet, a Hírnév című regényből pedig, hogy miként kapcsolódnak össze az emberi sorsok, és ez milyen bonyolult és tragikus? ? méltatta az írót Davasi László író. Elmondta: Fodor Zsuzsa fordító érzékeny és értő tolmácsolásában jelenik meg a könyvfesztiválra Daniel Kehlmann Tyll című műve, amelynek nagyszerű története a 30 éves háború idején játszódik, egy vérzivataros korban, amikor Európa egynegyede veszett oda a sehogyan sem lankadó háborúskodásban.
?De te, Daniel, megtaláltad Tyllt, és mi érteni véljük, hogy ez a legendás német tréfacsináló, ez a sapkás bolond, ez az igazmondó voltaképpen alteregó is, a szabadság gyermeke.?
Daniel Kehlmann megkapta a a Budapest Nagydíjat, melyet a könyvfesztiválon vett át.
Az elmúlt 25 évben a könyvfesztivál nem engedett a minőségből, az infrastruktúra színvonalából, nem lett szekértáborok harcának vagy személyes ellentéteknek sem áldozata, sem eszköze, miközben népszerűsége nőttön-nőtt ? hangsúlyozta a megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.
Hozzáfűzte: a könyvfesztivál a rendszerváltozás utáni lassú konszolidáció éveiben olyan szellemi horizontot jelölt ki Magyarország számára, amely évről évre ?kitartóan emlékeztet minket arra, mihez is tartsuk magunkat?.
Prőhle Gergely szerint az irodalom helyzetét, népszerűségét tekintve nincs ok a borúlátásra, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes a nyomtatott és digitális világ okos összekapcsolására törekedni, amelyre jó példa a PIM keretein belül működő 20 éves Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) is.
A 2018-as könyvfesztivál ország díszvendége Szerbia. Vladan Vukosavljević, a délszláv ország kultúráért és médiáért felelős minisztere a megnyitón kiemelte: a könyvfesztiválnak köszönhetően a szerb kultúra és irodalom szimbolikusan visszatérhet Budapestre, ahol a 19. század első felében az első modern szerb kulturális intézmények megalakultak.
A miniszter példaként említette az 1826-ban Pesten alapított, és ma Újvidéken működő Matica Srpskát, a szerb nép legrégibb közművelődési, népművelői és tudományos intézményét, amely szintén bemutatkozik könyvfesztiválon.
A Millenáris Parkban vasárnapig összesen 26 ország 160 kiállítója várja a közönséget, amely több mint 170 program közül is válogathat.
Forrás: MTI/Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
