Dagerrotípia egy magyar nemzetőrről

A képet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolta meg és helyezte el letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában ? mondta el a tárgyat bemutató március 13-ai sajtótájékoztatón Rezi Kató Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte a két intézmény korábbi szakmai együttműködéseit és az ezek során megvalósult kiállításokat, majd hozzáfűzte: ?bízom benne, hogy mind szakmai, mind közönségsiker lesz ez a kiállítás is?.

Lengyel Beatrix, a múzeum történeti fényképtárának igazgatója elmondta, hogy a dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el nagyjából 1839 és 1859 között. A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány. A szakember elmondta, hogy ezzel a technikával a történeti Magyarország területén mintegy ötven-százezer kép készült és ezek közül csupán mintegy ezer maradt fenn különböző gyűjteményekben vagy magángyűjtőknél. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy újabb előkerül.

A most kiállított, a viseletből következtethetően az 1848?49-es nemzetőrt ábrázoló kép egy aukción bukkant fel, majd az MMA az aukción kívül vásárolta meg szakértők közreműködésével. A Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a dagerrotípiáról a keletkezésénél későbbi, hozzá nem illő keretet, majd portalanította, a paszpartut és a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétesznek.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a nemzeti ünnephez kapcsolódva a múzeum három napon keresztül, március 15-én ingyenesen, március 16-tól március 18-ig pedig kedvezményes belépőkkel várja a látogatókat. A nemzeti ünnepen az állandó kiállításokban történészek tartanak szakvezetéseket és előadásokat egész nap, március 16-án Forradalmi hétköznapok címmel pedig élő múzeumszínház lesz. Ennek interaktív előadásin három időpontban vehetnek részt a látogatók. A fiatalabb gyerekeket március 17-én várják a márciusi ifjakról szóló mesedélutánra, március 18-án pedig egy játékos, drámapedagógiai elemekkel átszőtt fegyvertörténeti foglalkozást szerveznek korosztályi megkötés nélkül.

A múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab együttműködésének keretében a 170. évfordulóhoz kapcsolódva két számítógépes alkalmazást is fejlesztett, amelyek a múzeum állandó kiállításaiban, az 1848?49-es szabadságharc eseményeit bemutató teremben, érintőképernyős monitorokon futnak. A Március 15 lépésben című interaktív játék az 1848. március 15-ei események 15 kiemelkedő jelentőségű helyszínét mutatja be Pest-Buda korabeli térképén. A forradalom eseményeinek térképes vizualizációjához kvízjáték is kapcsolódik. A másik, Hírek a Pilvaxból című alkalmazás pedig korabeli lapok cikkeiből válogatva enged bepillantást a forradalom napjainak történéseibe.

Forrás: MTI