hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.12

A múzeumpedagógus számára a középiskolások jelentik a legnagyobb kihívást: sokat kell dolgoznia azon, hogy a tizenévesek távolságtartó attitűdjét le tudja bontani. És mindössze másfél órája van arra, hogy csodát tegyen. Hemrik Lászlóval, a Ludwig Múzeum Múzeumpedagógiai Módszertani Központjának vezetőjével beszélgettünk az Megosztás című popup kiállítás kapcsán.

Hemrik_László
Hemrik László
Fotó: Csákvári Zsigmond

Milyen céljai vannak egy ilyen popup kiállításnak?

Nyolc hét alatt négy tárlatot rendezünk, ami egyrészt nagyon izgalmas, másrészt pedig igazán nagy kihívás abból a szempontból, hogy miként lehet ilyen gyorsan autentikus kiállításokat létrehozni mind szellemi, mind fizikai értelemben. Miközben ez egy kísérlet is, hiszen ezek a kiállítások és programok egészen új szituációkat hoznak létre a közönséggel. Most figyelünk, majd megpróbáljuk leszűrni a tapasztalalokat.


A Ludwig harmincadik születésnapjára rendezett kiállítássorozat harmadik állomása a Megosztás nevet viseli. Hogyan dolgoztak ezzel a fogalommal?

Először megpróbáltuk megfogni, hogy mi a megosztás. A múzeum a megosztás helyszíne: tudást, értéket ad át. De a múzeumpedagógiának is fontos feladata, hogy a rábízott tartalmakat közvetítse. Azután közösen átgondoltuk, hogy milyen művek kapcsolódhatnak ehhez a fogalomhoz. Olyanokat szerettünk volna beválogatni, amelyek a lehető legjobban árnyalják a megosztás bonyolult fogalmát. A másik fontos szempont volt, hogy olyan művek szerepeljenek itt, amelyekkel már sokszor dolgoztunk, amelyeket nagyon szerettünk.


_D0A3177_Copy
Hemrik László Tony Cragg Székesegyház című műve előtt
Fotó: Csákvári Zsigmond


A látogatók számára mennyiben láthatóak ezek a szempontok?

Sokféle módon értelmeztük a műveket a nézők számára. A műtárgyak egy részénél találhatók részletes képleírások, amelyekben pedagógiai szempontok szerint írtunk a művekről: miért lett kiválasztva és, hogy melyik aspektusát érdemes tárgyalni egy múzeumpedagógiai foglalkozás során. Mindegyik tárgyhoz tartozik valamilyen aktivizáló tevékenység is, amivel valahogyan próbáljuk bevonni, cselekvésre ösztönözni a látogatót. Például Hajas Tibor Utcára a mondanivalóddal I. című munkája mellett szerepel egy krétatábla, amelyre bárki felírhatja a gondolatait. Yoko Ono Játssz bizalommal! műve mellett egy szimbólumalkotó játék szerepel.Tony Cragg Székesegyház munkájához kapcsolódóan legót tettünk a térbe. Kokesch Ádám kék panelekől álló művénél pedig arra próbáljuk rávenni a látogatót, hogy minél furcsább testhelyzetből nézzen fel a műre. Ezekkel arra ösztönözzük a nézőt, hogy dobja le magáról berögződéseit, ha a kortárs művészettel találkozik.


Mennyire nyitottak erre a látogatók?

A kortárs művészeti múzeumok nagyon vagány dolgokat mutatnak be, de egy hagyományos múzeumi térben, ezért a látogatók is hagyományos attitűdökkel közelítenek. Ez a mostani egy kisérlet, amivel megpróbáljuk kimozdítani őket. A végén kiderül, mennyire működik.


Yoko_ONO_Play_It_by_Trust_1986-1987_Copy
Yoko Ono: Játssz bizalommal!
Fotó: Csákvári Zsigmond


Mennyiben más egy kortárs múzeumban a múzeumpedagógus munkája egy hagyományos műveket bemutató intézményhez képest?

Nem más: a múzeumpedagógus mindenhol közvetítő. Minden múzeumban más típusú tárgyi világ, ismeretanyag és értékrendszer van, de a múzeumpedagógusnak mindenhol az a feladata, hogy ezeket a tudásokat a lehető leghatékonyabban eljuttassa a közönséghez. Egy csillagászati képlet a tudományos múzeumban ugyanolyan érthetetlen a néző számára, mint egy kortárs mű. A múzeumpedagógusnak meg kell találnia a kapcsolódási pontokat, amivel közel hozhatja a nézőhöz az adott dolgot. Mivel egy foglalkozás maximum másfél óra, ezért a már meglévő tudásokat érdemes megerősíteni, aktivizálni, kitágítani, nem a túl sok új ismeret átadása a cél. Ennyi időnk van, hogy csodát, de legalább félcsodát tegyünk. A kortárs művészetben egyébként az a jó, hogy ezek a művek teljes mértékig rólunk, a mi életünkről szólnak, éppen ezért könnyű megtalálni a találkozási pontokat.


A kortárs művészet úgy is közel tud kerülni a diákokhoz, hogy az oktatásból szinte teljes egészében kimarad?

Igen. Ez azonban komoly probléma: a kortárs művészet ugyanis szerepel a tantervben, azonban legtöbbször már nem marad rá idő. Amivel szintén nem lenne baj, mert működhetne az is, hogy a diákok a múzeumban találkoznak a kortárs művészettel. Az elmúlt években egyébként egyre több középiskolás csoport érkezett a Ludwig Múzeumba. De a kortárs művészet éppúgy megszólítja a kisebbeket is, így jó lenne, ha egy gyermek minden életkorban találkozna kortárs művekkel.


kokes016_1w
Kokesch Ádám: Cím nélkül I. (Kék panel I-II.)
Forrás: ludwigmuseum.hu


Hogyan lehet megszólítani az ennyire eltérő korosztályokat?

Egy kiállításon belül a művek állandóak, éppen ezért a múzeumpedagógusnak igyekeznie kell minél több programot kidolgoznia a különböző korosztályok számára. Korosztálytól függően más a nyelvezete egy ilyen foglalkozásnak, más feladatok vannak, és valószínűleg más művek kerülnek elő. Egy jól átgondolt program során ugyanis 5-6 műnél többre nincs idő. Arra törekszem, hogy a gyűjteményi kiállításban minden foglalkozás során előkerüljön Picasso, mert Picasso nevét a legtöbb gyerek hallotta, így tud hozzá kapcsolódni.


Felnőttel vagy gyermekkel könnyebb dolgozni?

Általában a középiskolásokkal való munka jelenti a legnagyobb kihívást, éppen ezért nagyon sokat dolgozunk azon, hogy olyan kommunikációs helyzeteket teremtsünk, amelyekben megszűnnek a gátlások és a távolságtartó attitűdök. Ráadásul ők sokszor nem szabad akaratukból érkeznek, így eleve hendikeppel indulunk. Az ovisokkal, kisiskolásokkal könnyebb, nekik csak egy jó sztori, egy klassz játék, egy vicces feladat kell, és máris nyitnak. Ők még nem hoznak magukkal semmiféle előítéletet, pusztán jól érzik magukat.


A felnőttekben is megvan a nyitottság, de a a magyar társadalom tele van frusztrációval, feszültséggel és hiányérzettel, ami a múzeumi jelenlétben is megnyilvánul. Teljesen máshogy lép be a múzeumi térbe egy magyar ember, mint egy nyugat-európai, mivel máshogy szocializálódtak, más a viszonyuk a művészethez, a múzeumi térhez. Szóval mindig van min dolgozni, ugyanakkor néha csodák történnek: van egy hajléktalan csoportom, akikkel régóta dolgozom és jellemzően szenzációs másfél órákat töltünk együtt, ahol én is rengeteget kapok.


_D0A3194_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A középiskolások tud említeni konkrét módszert, vagy mindig a helyzettől függ, hogy mivel lehet megnyitni őket?

A legfontosabb az, hogy kommunikáljunk. A legtöbb probléma abból adódik, hogy van egy rosszul megoldott helyzet és a középiskolás ilyenkor úgy dönt, hogy nem fog kommunikálni, sem velem, sem a művekkel. Olyan feladatok kellenek, amely során a diák nem érzi kiszolgáltatva magát, nem lesz kényelmetlen helyzetben. Általában nem frontálisan beszélünk, nem okosnak, hanem érdeklődőnek akarunk mutatkozni. Nagyon finoman lehet csak őket terelni, és olyan helyzeteket kell teremteni, ahol őszintén elmondhatják a a gondolataikat, amelyekre aztán pozitív visszajelzést adunk. A lényeg az, hogy minél több sikeres kommunikációs helyzetet teremtsünk.


Kocsis Katica


Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma