2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.11.13

Michael Frayn angol író, drámaíró, műfordító a Thália Színház meghívására november 10-én Budapestre érkezett, hogy megtekintse Balmoral című bohózatának magyar adaptációját, a Csoda korban élünk (Szigliget) című előadást. A dolgoknak nem kell feltétlenül olyannak lenniük, mint a valóságban – mondta bohózata filozófiai hátteréről Michael Frayn.

DMOHA20171110008
Fotó: Mohai Balázs/MTI


Majd hozzátette: a Balmoralban az 1917-es orosz forradalmat áthelyezte 1937-be és Nagy-Britanniába, így a darab helyszíne a királyi rezidenciából átalakított szovjet alkotóház lett. Az eredeti történet szerint itt élnek és alkotnak azok a nem túl jól író kommunista szerzők, akikhez megérkezik Olaszországból egy újságíró. Michael Frayn kiemelte: Hamvai Kornél szinopszisát jóval bonyolultabbnak találta a sajátjánál. Hamvai Kornél változata az 1950-es évek Magyarországán játszódik, egy valóságos kastélyban, amely tényleg íróknak adott otthont – mutatott rá az angol szerző. A történet szerint Rákosi elvtárs kedvenc költőjét, Sass Tibort felterjeszti Sztálin-díjra. A költővel egy idelátogató olasz riporter készít interjút a szigligeti alkotóházban, ám ellopták a kapucsengőt, rossz helyre kézbesítették a besúgó jelentését, az államvédelmi kísérő elkallódott útközben, Sass Tibor pedig halott.


pc6a6529
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina/thalia.hu


A darabnak nem volt sikere Angliában, és valószínűleg nem is játszották máshol a világon – jegyezte meg Michael Frayn, aki szerint ennek a hátterében az állhat, hogy kitalált alapokon nyugszik, holott egy bohózatnak normál esetben a valóságon kell alapulnia. Azért is jött el Magyarországra megnézni a produkciót, mert nagyon meglepte, hogy Hamvai Kornél milyen sikeres adaptációt alkotott. Mint mondta, járt már korábban is a magyar fővárosban, amikor a BBC-nek forgatott a város történelméről, de egyetlen, Budapesten színpadra vitt darabját sem látta eddig. Elárulta: művei közül a Függöny fel/Ugyanaz hátulról és a Koppenhága áll a legközelebb a szívéhez. Mint megjegyezte, utóbbi egy komoly darab és rajta kívül valószínűleg nem is tetszik senki másnak, Nagy-Britanniában meg is bukott – fűzte hozzá. A Csehov-fordítóként is jól ismert Michael Frayn kiemelte: ha az ember lefordít egy darabot, akkor azt nemcsak értenie kell, hanem meg kell éreznie a mögötte rejlő dinamikát. Az első Csehov-mű fordítása nagy felfedezés és nagy meglepetés volt számára: a történetek teljesen valószerűnek tűnnek, mintha az emberek a valóságban beszélnének, mintha a valóságban történne a cselekmény. Ezt próbálta többek között eltanulni az orosz írótól – fogalmazott a 84 éves szerző.


A Frayn-darabból írt Hamvai Kornél-művet 2007-ben mutatták be először a Nemzeti Színházban, 2011-ben Kaposváron, 2012-ben Zalaegerszegen is műsorra tűzték.

 


Forrás: MTI

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma