GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.06

Idén lesz tíz éve, hogy elhunyt a 20. század utolsó évtizedeinek feledhetetlen gitáros krónikása, akinek életművéhez hozzátartoztak a dalok mellett a filmek – filmzenék, filmszerepek – is. Mintegy húsz mozialkotáshoz írt zenét, és gyakran szereplőként is feltűnt ezekben. Az Uránia Nemzeti Filmszínház március 9-én fontos játékfilmes munkáiból tűzműsorra hármat.

Cseh_Tamas_Hernadi_Gyulaval
Cseh Tamás Hernádi Gyulával egy Jancsó-film forgatásán
Forrás: Cseh Tamás Archívum


Maár Gyula, Bacsó Péter, Gothár Péter, Tímár Péter, Bereményi Géza, Jancsó Miklós – néhány a jeles rendezők közül, akikkel együtt dolgozott. Jancsó Miklós produkcióiban vett részt legtöbbször. Először a Még kér a nép forgatásán dolgoztak együtt 1972-ben, majd feltűnt a Szerelmem, Elektrában, a Szörnyek évadjában, a Kék Duna keringőben.


Cseh Tamás legfontosabb alkotótársa mégis Bereményi Géza volt, dalainak szövegírója, társszerzője, aki szintén szerepeltette őt: A turnéban kérte fel egy színházi zongorista figurájának megformálására. Tímár Péter több népszerű mozijából is emlékezhetünk alakjára: játszott a 6:3-ban és a Csinibabában.


Timar_Peter_es_Cseh_Tamas_a_6_3_forgatasan
Tímár Péter és Cseh Tamás a 6:3 forgatásán
Fotó: Gáspár Miklós


Az Uránia Nemzeti Filmszínház Cseh Tamás mozija című programjában egyetlen napon, március 9-én fontos játékfilmes munkáiból tűzműsorra hármat, valamint levetítik Fonyó Gergely Cseh Tamás filmjét. A mozifilmek közül a Még kér a nép (1971, rendező Jancsó Miklós), A turné (1993, Bereményi Géza), és a 6:3, avagy játszd újra Tutti! (1998, Tímár Péter) kerül mozivászonra, utóbbi kettő 35 mm-es kópiáról.

A 6:3 vetítésén Tímár Péter, A turné előadásán pedig Bereményi Géza lesz a vendég.


A_Meg_ker_a_nep_forgatasan_2
A Még kér a nép forgatásán. Hátul középen Cseh Tamás
Forrás: Cseh Tamás Archívum

Cseh Tamás 1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett, egy kivételével ő írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét: négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban adott önálló esteket, 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, ezek mindennapi élethelyzetekről, vágyakról szólnak.

Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A fővárosi Szent Gellért téren bronzszobor őrzi emlékét.


További információ: Uránia Nemzeti Filmszínház

A nyitóképen Jancsó Miklós a Még kér a nép forgatásán Cseh Tamás gitárját próbálgatja. A háttérben Cseh Tamás, baloldalt Ragályi Elemér, Szentjóby Tamás. Forrás: Cseh Tamás Archívum


Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház, MTI

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma