Csanggu dob és koreai hegedű

A hagyományból és a dallamos, könnyen befogadható kortárs zene elemeiből egyaránt inspirálódó drámai alkotás a középkori koreai társadalmi és mitológiai hagyományokból építkezve meséli el a fiatal pár, Eungtae és Yeoni szerelmének történetét, amire a visszautasított istenség, a féltékeny Palmoksura átka hoz rontást.

Az opera ihletője egy 1997-ben felfedezett, 420 éves levél volt, amelyet egy Andong város közelében feltárt kriptában találtak meg. Ebben egy özvegyen maradt asszony vall fiatalon elhunyt férjéhez intézett soraiban a generációkon is átívelő, halhatatlan szerelemről.

A hagyományok és a modernitás sajátos elegye jól jellemzi a kortárs zeneszerző, Cho Sungryong alkotását, aki tanulmányait hazája mellett az Egyesült Államokban végezte, jelenleg pedig az Andongi Egyetem zenei karának zeneszerzés-professzora.

A Yeonit megformáló szoprán, Ma Hyeseon tanulmányait Olaszországban végezte, és számos európai szakmai elismerés mellett első helyet ért el a Trapaniban megrendezett, rangos Guiseppe Di Stefano nemzetközi énekversenyen. Az Eungtaet alakító tenor, Oh Yeangmin és a Palmoksurát megszemélyesítő basszista, Yoon Sungwoo is ugyancsak több előkelő helyezést ért el olasz énekversenyeken, repertoárjuk elsősorban az itáliai szerzők műveire terjed ki.

A nyugati szimfonikus zenekari hangzást a koreai hagyományok figyelembevételével két tradicionális hangszer, a csanggu dob és a hegum nevű koreai hegedű egészíti ki, amelyet korai művészek szólaltatnak meg. A hagyományos viseleteket is felvonultató, koncertszerű produkcióhoz látványos vetítéssel is készül a Tegui Operaház.

A darabbal az elmúlt hetekben már behatóan ismerkedtek a Magyar Állami Operaház énekkara, amely nyelvi téren különleges és nehéz feladat elé állítja a nagy múltú együttest, hiszen korábban még nem énekeltek koreai nyelven.

Erdélyi Dániel karnagy, a mű egyik betanítója szerint a viszonylag könnyen elsajátítható zenemű olykor filmzenei fordulatokat és a magyar népzenéből ismert pentaton dallamokat egyaránt használ.

Az előadásban a kíséretet biztosító zenekar mellett az énekkar többek között a nimfák énekében (női kar), a vadászkórusban (férfikar) vagy a nászkar az esküvői képben is jelentős szerepet kap.

A Tegui Operaház ezzel a produkcióval viszonozza a Magyar Állami Operaház január 17-i vendégszereplését, amikor Erkel Bánk bánja szólalt meg magyar szólisták - köztük László Boldizsár, Komlósi Ildikó és Rőser Orsolya Hajnalka - főszereplésével, továbbá az Opera szólamvezetői és Dénes István karmester betanításában, a koreai zenekar és énekkar előadásában.

Mindkét előadás a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év alkalmából jött létre.