Aligha létezhet varázslatosabb, minden dimenziót magába foglaló helyszín, mint a cirkusz. A Fővárosi Nagycirkusz kötetbemutatóval és kiállítással ünnepli fennállásának százharmincadik évfordulóját. Mind a könyv, mind a kiállítás sokat megmutat ebből a rejtélyekkel teli, misztikus világból.

Jövőt építeni a múlt tisztelete, a múlt ismerete nélkül nem lehet. A könyvsorozat azokról szól, akiknek a magyar cirkuszművészet eredményeit köszönhetjük  – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón a Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek kapcsán.

Pál Dániel Levente író, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja és a kiadványok szerkesztője kitért rá, hogy hosszú időt vett igénybe, hogy ezek a szép és igényes könyvtárgyak létrejöhessenek.

Az interjúkat jegyző Szekáry Zsuzsanna felidézte, nagy lelkesedéssel készítették el az anyagokat, szakmai tudásuk legjavát adva végezték a munkát. ?Szakmailag és emberileg is érdekes kiadványok születtek? ? vélte.

A fotókkal gazdagon illusztrált könyvek a magyar cirkuszművészet neves artistaművészeinek életéhez engednek közel. Az érdeklődők sehol máshol nem hallott kulisszatitkokat, példaértékű emberi sorsokat ismerhetnek meg, fájdalmakról és sikerekről, akaraterőről és kitartásról olvashatnak.


108575_600x391.png
Fővárosi Nagycirkusz
Forrás: Fortepan
A Kultúra.hu-nak Pál Dániel Levente elmondta, hogy az oral history jellegű könyv huszonnyolc olyan artistaművésszel tartalmaz interjút, akik meghatározó alakjai voltak a huszadik század második feléhez kötődő cirkuszművészetnek.
A kiadvány nem afféle cirkusztörténet kíván lenni, hanem az artistákat középpontba helyező sorozat. Ha ezeket valaki az elejétől a végéig elolvassa, tökéletesen összeáll benne, milyen folyamatok játszódtak le az elmúlt néhány évtizedben. Rengeteg kaland olvasható a könyvben, többek között arról, milyen volt egykor az artistaképzés, hogyan lehetett nemzetközi karriert csinálni, milyen körülmények között kellett dolgoznia az artistáknak – jegyezte meg.


graeser_jozsefne_bettivel_es_graeser_jozsef__dodi_1__copy__600x402.png
Graeser Józsefné Bettivel és Graeser József Dodi a sajtótájékoztatón

Az ilyen típusú könyvek célja, hogy ezek a történetek ne vesszenek el, azok is ismerjék meg őket, akik több évtized múlva kezdik a pályát – magyarázta. Elmondta, hogy néhány interjú olvasható volt a kiadványok megjelenése előtt a cirkusz honlapján, és például a büfé munkatársai innét tudták meg egy-egy idős artistáról, hogy találkozott a Beatles tagjaival. Így a megismerés örömét is megteremti a Cirkuszi csodaemberek. "A mai, cirkuszos pályára készülő fiatalok egy-egy mélypont vagy szakmai megtorpanás során az interjúkon keresztül erőt meríthetnek a nagy öregek példáiból" – hangsúlyozta.

A Nincs mááásik! című kiállítás megnyitóján elhangzott, hogy Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg az első kőcirkuszt Magyarországon, a tárlat az azóta eltelt 130 évet mutatja be. A közel egy éven át látogatható kiállítás a cirkuszhoz köthető kulcsfogalmak köré szerveződik, és játékos formában szabad mozgást enged a nézőknek, hogy felfedezzenek különböző összefüggéseket események között, térben és időben.


_d0a8704__copy___1__600x400.png
A Nincs mááásik! kiállítás

A tablókon archív anyagok, plakátok, dokumentumok, fotók, rendhagyó tárgyak, világot megjárt kellékek, kosztümök, cipők láthatók. A kiállításon a közönség bepillantást nyerhet a világhírű magyar artisták és a cirkuszművészet zárt világának mindennapjaiba.

A tárlat anyagát a kiállítás kurátora, Szonday Szandra cirkuszkutató és Joó Emese, az intézmény muzeológusa állította össze.