hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.15

„Egy kicsit azt is remélem, hogy az új kötet új olvasókat is szerez, és nem arról van szó, hogy most eggyel több költőnek kell az olvasók ugyanakkora tortáján osztozni” – mondja Kőrizs Imre, Karinthy Gábor Összegyűjtött verseinek szerkesztője. Karinthy Gáborról és versei érdekességéről is beszélgettünk vele.

karinthy_gabor_R
Karinthy Gábor
Forrás: karinthy.hu

Karinthy Gábor neve sokaknak Benedek István: Aranyketrec és Karinthy Márton: Ördöggörcs című könyvéből lehet ismerős. Úgy tűnik, Kosztolányi Ádám és Karinthy Gábor felfedezése szinte egyszerre történt. Mi indokolhatta, hogy kiadják az írásaikat?

Az indok az érdeklődés, mármint a kiadóké. Bíró-Balogh Tamás lehetne akármekkora szerelmese Kosztolányi Ádám életművének, és én is rajonghatnék Karinthy Gáborért, mint egy kamasz, ha a kiadók nem láttak volna fantáziát bennük. Karinthy Gábornak egyébként csak a versei jelentek meg az új kötetben, rendkívül különös prózai írásai is vannak, és a levelei is érdekesek. Az egyik, amit Füst Milánnak írt, és amit Beck András adott ki tizenöt éve a Holmiban, például így kezdődik: „Kedves Milán bácsi, először is: – miféle csészéből kávézott Ön, mikor megérkeztem? S miféle becses-különös kanálkával? S az a zaccevés, ahogy szétkente a száján a kanállal… mindez (a helyszínen szólni sem tudtam az áhítattól és meghatottságtól) elkísért engem, amint hazafelé siettem a júliusi utcán.”


Korizs_Imre_Fb
Kőrizs Imre
Forrás: Facebook


Mi fogta meg Karinthy Gábor verseiben, hogy vállalta, sajtó alá rendezi, jegyzetekkel látja el a szövegeket?

Azok közé a költők közé tartozik, akiknek gondolataik is vannak, de tudnak dalolni is. Jó költő volt, szerintem semmivel sem rosszabb, mint számos érettségi tétel. A verseiből kirajzolódó figura rendkívül izgalmas, és az életben is biztos nagyon érdekes ember lehetett. Bár ez viszonylagos, egy barátom például azt mondta: „Ne haragudj, de érdekes emberek mi vagyunk. Karinthy Gábor őrült volt.”


Érte meglepetés a versek összegyűjtésekor?

Mindenekelőtt az lepett meg, hogy milyen sok a kiadatlan vers, vagyis az olyan, ami sose jelent meg kötetben, hanem eddig hírlapokban, folyóiratokban, korabeli antológiákban és kéziratban hevert. Majdnem a duplájára nőtt az ismert életmű. És ezek a versek többnyire nagyon jók, és nagyon sokfélék. A kötet tele van dallal, de például a Jelentés – címéhez híven – különös szabadvers. Úgy kezdődik, hogy a költő ül egy kocsmában, az utcában, ahova gimnáziumba járt, az egyik asztalnál társasjátékoznak, a másiknál iszogatnak, a harmadiknál beszélgetnek.

karinthy
Karinthy Ferenc és Gábor


Ez a vége: „Mindjárt fizetek és megyek, – annyit akarok azonban leszögezni, mielőtt távozom: / elég sötét világban élünk, az európai helyzet sem valami barátságos, amolyan kis pokolban sülünk, talpunk alatt tüzel a föld.” A Magamhoz-nak ez a versszaka mintha Adyval vitatkozna: „Én nem vagyok tüzek királya, / királya könnynek, zajnak, csendnek. / Vagyok szolgája sóhajoknak, / szolgája dalnak, szerelemnek.” Az Éjfél kimondottan lidérces: „Magány és csorbítatlan éji csend, / A léttelenbe olvadok. / Eltűnt a szerves, mozgalmas világ, / Ó, ki vagyok és hol vagyok? // Hiába vizsgálgatom kezeim, / Ujjaim oly idegenek. / Arcom helyére másik arc került, / Szemgödreimbe más szemek.”

Karinthy Gábort, akárcsak Kosztolányi Ádámot, erős irodalmi közeg vette körül. Nem származtak ebből hátrányok, például ami a magas elvárásokat illeti?

Leginkább ők állítottak saját maguk elé magas elvárásokat – de hát ugye alacsonyakat nem is érdemes. Illyés számadó juhászoktól származott, nem íróktól, de szerintem semmivel sem voltak kisebbek a magával szembeni elvárásai, mint Karinthy Gáboréké. A legtöbb költő pályáján vannak nehézségek, ezek közül szerintem csak az egyik, és nem is a legnagyobb, ha valakinek már az apja is költő volt.

karinthy3
Karinthy Gábor, Rózsehegyi Kálmán, Komlós Juci, Bartonek Teréz és Saphir Erzsébet
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Miért olvasson valaki Karinthy Gábort, ha olvashat a generációjából Weöres Sándort, Radnóti Miklóst vagy Toldalagi Pált?

Eddig is olvasták mind a négyük műveit, ha nem is ugyannyit, nem is ugyanannyian és talán nem is ugyanazok az olvasók. Weöres külön, egyszemélyes kategória, de rajta kívül is van irodalom. Egyszer például megkérdeztem egy Michelin-csillagos séfet, jár-e McDonalds’-ba, amire azt felelte, hogy egy évben nagyjából kétszer megkívánja a BigMac ízét, és akkor eszik egyet. Ha pedig Radnóti korai és középső korszakának verseit, Toldalagi Pálnak pedig a teljes életművét nézzük, Karinthy Gábor semmivel sem gyengébb költő náluk. Egyébként sem hiszem, hogy lenne olyan rendszeres versolvasó, aki csak néhány költő műveit olvasgatja. Aki egyáltalán olvas, az szerintem szívesen veszi az új ajánlatokat. Egy kicsit azt is remélem, hogy az új kötet új olvasókat is szerez, és nem arról van szó, hogy most eggyel több költőnek kell az olvasók ugyanakkora tortáján osztozni.


Az összegyűjtött verseket tartalmazó könyv megjelent, ezek után mi lenne a következő lépés, hogy Karinthy Gábor életműve méltó helyére kerüljön, és ne csak az ínyencek tudjanak róla?

A kortárs írók előnye a klasszikusokkal szemben, hogy új művekkel tudják ébren tartani az érdeklődést a korábbi műveik iránt. Várady Szabolcs vagy Bodor Ádám frissen megjelent könyvei új kontextusba helyezik a korábbiakat is: biztos lesznek olvasók, akik az új művekkel találkoznak először, és akkor ezek hatására elolvassák a régebbieket is. Egy klasszikus költő viszont az életműve ismertsége érdekében már nem tehet semmit. Ez a kiadók, irodalomtudósok, szerkesztők és tanárok dolga. Az új kötet alkalmat adhat arra, hogy az eddiginél többet beszéljenek Karinthy Gáborról az iskolákban, az egyetemeken és a bulinegyedben.

 

Ayhan Gökhan

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma