2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.01.23

Mit jelentett az ’50-es évek elején Róma a magyar írók számára? Mit kapott a várostól Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor vagy Pilinszky János? Miben segíti alkotóinkat ma a Római Magyar Akadémia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a Hadik Irodalmi Szalon Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János Rómája című szezonnyitó estjére.

26731202_1617777924942120_3668506991335505100_n


A Hadik Irodalmi Szalon és a Római Magyar Akadémia által szervezett eseményen csaknem százan gyűltek össze, hogy együtt idézzék fel az 1947-es évet, amikor számos magyar művész – köztük Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János is – Rómába utazott a magyar akadémiára. Az est állandó házigazdája, Juhász Anna dr. Puskás Istvánnal, a Római Magyar Akadémia – Accademia d’Ungheria – igazgatójával, Závada Péter költő-slammerrel és Hafner Zoltán irodalomtörténésszel beszélgetett Rómáról, az akadémiáról, az irodalomról és Pilinszkyről – az esten a verseket, a naplórészleteket, a visszaemlékezéseket Kútvölgyi Erzsébet színművész tolmácsolta.


Rómában voltunk, annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk, az egész világot […].

Lengyel Balázs: Két Róma


26731667_1617778278275418_5117773994390860755_n


Nemcsak fantasztikus irodalmi művek kapcsolódnak Rómához, de egy rendkívül erős szellemi légkör, egy valódi közösség is kialakult az akadémia diákjaiból – nyitotta meg az estet Juhász Anna, majd a beszélgetőpartnereivel felidézte az 1947-es évet, amikor rengeteg alkotó – író, képzőművész – élt Rómában. Nemes-Nagy Ágnes „kis Szigligetnek” nevezte Rómát, hiszen hasonlóan erős szellemi légkör alakult ki mindkét városban. De vajon ez az összetartás, ez a légkör adott még ma is, egy teljesen másik korban? – tette fel a kérdést az est háziasszonya Závada Péternek. „Én teljesen más kontextusban találkoztam Rómával, mint Pilinszkyék. Gimnazistaként szereztem az első Róma-élményemet, elképesztő volt, hiszen Róma összeforrt bennem a nyelv szeretetével” – mesélte Závada Péter, hogyan került először kapcsolatba a várossal, amely a kezdeti időszakban az olasz nyelv és így a római dialektus szeretetét jelentette számára. Egy cserediákprogram során még szerelemre is talált, és a lánynak köszönhetően megismerte az igazi római életet. „Nem voltam részese annak a kulturális miliőnek, amelyet Nemes-Nagy és Pilinszky leírt az Akadémia kapcsán. A robogókkal, a trattoriákkal, a borozókkal találkoztam először és azzal a valódi római nyelvvel és kultúrával, amelyet az ott élők valóban mindennap megélnek” – idézte fel római emlékeit a költő.


26804329_1617889464930966_9107019043960484944_n
Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója


Az akadémiának számos „csúcspontja” volt, az 1947-es év azonban mégiscsak kiemelkedőnek számított, hiszen olyan hatalmas alkotók fordultak meg akkor ott, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Lengyel Balázs és Hantai Simon. „Ha jól azonosítom a levelek alapján a helyszíneket, akkor én most körülbelül abban a szobában lakom, ahol egykor Csorba Győző élt. Az irodám melletti szobában pedig Weöres Sándorék laktak. Gondoljunk csak bele abba, hogy itt telnek az ember mindennapjai. Ez csodálatos, de egyfajta kötelezettséget is ró az emberre az, hogy ebben a közegben – ahol ilyen neves alkotók éltek – kell megállnia a helyét” – mondta el Puskás István, az akadémia igazgatója, akinek legfőbb célkitűzése, hogy az akadémiára érkezők ne csak azt a Rómát ismerjék meg, melyet a képeslapok alapján és az útikönyvekből elképzelnek. Azt szeretnénk, ha a valódi várost, a valódi Rómát ismernék meg, ahogyan a rómaiak is a valódi magyar kultúrába kapnának betekintést – mondta. „Az akadémia egyfajta köztes terület, mert mindkét országhoz tartozik, és mi igyekszünk a két kultúra között találkozási pontot keresni” – ismertette az akadémia működési elvét az igazgató. Majd hozzáfűzte: az ’50-es évek rendkívül zavarosnak számítottak az akadémia történetében, hiszen csak kutatókat fogadott, művészek nem kaphattak ösztöndíjat. A ’70-as években viszont ismét kezdett rendeződni a helyzet, és újabb művészek érkeztek a városba. Rendkívül szoros kapcsolati hálóval rendelkezik a Római Magyar Akadémia, hiszen a környező kávézók, könyvtárak, bárok mind őriznek magyar alkotóktól emlékeket. „Van egy kávézó, amelyet az ’50-es évek óta ugyanaz a család vezet, oda jártak egykor az íróink is, nekik van egy emlékkönyvük, amelyben Jancsó- és Pilinszky-bejegyzések is szerepelnek” – mesélte Puskás István. „Hiába zárt közösség, az akadémia mégiscsak része Róma szövetének.” Majd hozzáfűzte: ahogyan Závada Péter, úgy ő is megismerte a valódi Rómát, amely legalább olyan erős élményt adott neki, mint Nemes-Nagyék Rómája. Éppen ezért szeretné mindkét Rómát átadni és megmutatni az akadémián tanulóknak. „István nagyon modern szellemben vezeti az akadémiát, engem például egy slam poetry est kapcsán hívott ki. Keresi a modern és a klasszikus közötti utat, amely elengedhetetlen és rendkívül fontos” – hangsúlyozta az akadémia igazgatójának érdemeit Závada Péter. A Római Magyar Akadémia, amely idén ünnepelte 90. születésnapját, „Bőröm alatt viszlek haza, Róma…” címmel ebben a szellemben írt ki alkotói pályázatot. A felhívásban minden művésznek – akár önállóan, akár csoportban – az akadémia ’47-es időszakát kellett feldolgoznia január 15-ig. A pályázat elsősorban a generációkat szerette volna összehozni, a felhívás pedig rendkívül sikeres volt, hiszen negyvenhét pályamű érkezett be, ez pedig messze felülmúlta a várakozásokat – fűzte hozzá az akadémia igazgatója.


26907838_1617777768275469_326103912277127512_n


Ahogyan Nemes-Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Pilinszky János is ’47-ben, a háború után két évvel érkezett Rómába. Ekkor még nem korlátozták akkora mértékben a külföldi utakat, később azonban már Magyarországon is felhúzták a vasfüggönyt, és ellehetetlenítették az írókat, a költőket és a képzőművészeket. A háború után még felüdülés volt Rómába érkezni, feltöltődni, a hazatérés azonban már kevésbé volt ilyen üdítő. Pilinszky először Sík Sándor segítségével jutott ki. Vonaton érkezett Rómába 1947. december 20-án – idézte fel Hafner Zoltán irodalomtörténész, majd hozzáfűzte: Pilinszky életében nemcsak ebben az időben játszott nagy szerepet Róma, hanem jóval később, 1968-ban is, amikor újra kapcsolatba került a várossal. Pilinszky ebben az időszakban már nem – vagy csak korlátozottan – publikálhatott, ám fordításai révén ’67-ben kimehetett Nyugat-Európába. Három hónapot töltött külföldön, időközben viszont lejárt az útlevele, így félő volt, hogy nem engedik haza, és ha mégis, komoly politikai megtorlásokra számíthat. Ekkor merült fel benne, hogy Rómába emigrál. Ebben segített neki Szőnyi Zsuzsa, Vatikáni Rádió munkatársa; talált neki ösztöndíj-lehetőséget, szállást, sőt egy ideig náluk is lakhatott az író. Végül hosszas háttérmunka után – Törőcsik Marinak és Illyés Gyulának köszönhetően – Pilinszky egy belgrádi magyar íródelegációhoz csatlakozott, így pedig nem volt szüksége útlevélre, és hazatérhetett – mesélte el a kalandos történetet az irodalomtörténész.


26733623_1617777491608830_627656144985471320_n
Kútvölgyi Erzsébet színművész


Nemes-Nagy Ágnestől, Lengyel Balázstól számos visszaemlékezés, levél maradt fent Rómával kapcsolatban. Egy ilyen visszaemlékezésből lehet tudni, ki hogyan érezte magát az akadémián, milyen felüdülés volt – ahogyan Lengyel Balázs is írta – a romos Budapest után az olasz város. Weöres Sándor azonban Kecskeméthez hasonlította Rómát, ahol unta magát – bár sokan ezt inkább humoros, semmint komoly megjegyzésnek tartják. Pilinszky sem élt nagy társasági éltet kint. Míg a többi alkotó együtt járta a várost és fedezte fel a nagyobb látványosságokat, addig Pilinszky leginkább magányosan dolgozott a kávéházakban. Pilinszkytől is több levél maradt fent, ezeket főként a családjának írta: egyik ilyen levelében például édesanyjának magyarázza el, miről is szól pontosan a Piéta című verse. Bár Pilinszky a közös túrákon nem vett részt, Rómát mégis kiválóan ismerte és szerette. A város őt is megihlette, de ami a legfontosabb, hogy Róma 1947-ben pontosan ugyanazt adta neki is, mint a többi művésznek: szabadságot és felüdülést a háború és az elnyomás után.

 


Fischer Viktória

Fotó: Hadik Irodalmi Szalon Facebook-oldala

egy

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Kaposfeszt_4

2019.07.19

„Szerettem volna, ha világszínvonalú kamarazenei fesztivál jön létre Magyarországon, és tíz év után talán nem túlzás azt állítanom, hogy ez sikerült” – mondja Bolyki György, a Kaposfest igazgatója. Az idén jubileumát ünneplő rendezvényről és a magas minőség eléréséről is beszélgettünk vele.

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

A BKV Zrt. is csatlakozik a július 20-ai, Orgonák éjszakája országos programsorozathoz, és az M4 Kálvin tér, Szent Gellért tér és Bikás park megállóinak galériáján egy-egy wurlitzerből hangzik majd fel az orgonaszó. Ezen a napon késő estig az utasok is megtekerhetik a zenegépet és válogathatnak, hogy mely dallamok szólaljanak meg. A Fővám téri gyalogos aluljáróban este 19:00 és 22:00 óra között 15 perces minikoncerteken tartanak, amelynek során az arra járók élő orgonajátékban gyönyörködhetnek.

Az előrejelzések szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik, a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.

A 1,75 millió dán korona kompenzációt egy dán autókereskedő vállalatnak kell kifizetnie, amely a művész egyik alkotását, amely menekültek ezreinek állított emléket, reklámcélokra használta. A Skandinavisk Motor Co. Volkswagen gépkocsikat importál Dániába. A cég Aj Vej-vej Soleil Levant (Napfelkelte) című alkotását használta fel egy magazinban publikált hirdetéséhez. A művész 3500 mentőmellényt gyűjtött össze menekültektől és migránsoktól, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot. Az alkotás a humanitárius válságra hívta fel a figyelmet, amikor 2015-ben több mint egymillió ember főleg a közel-keleti háborús konfliktusok és a szegénység elől menekült Európába.

Nagíb Mahfúz írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő. A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg. A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és személyes tárgyai.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

shilpa

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma