kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.02.05

A Barcsi Nemzetközi Művésztelep, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, a Gödöllői Iparművészeti Műhely és a zalaszentgróti Villa Negra művésztelep képviselői tartottak előadást február 3-án a Műcsarnokban. A művésztelepek vezetői és tagjai tizenöt perces prezentációk segítségével mutatták be mindennapi életüket, a közösséget és páratlan alkotásaikat.

20170203_160151


„Az erős művésztelepet az jellemzi, hogy erős egyéniségek határozott céllal érkeznek” – ezzel a Misch Ádám-idézettel nyitotta meg Halmos Klára, a Barcsi Nemzetközi Művésztelep vezetője a róluk szóló előadását.

A Barcsi Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány 1997 óta foglalkozik a művésztelep megszervezésével, pályázatok elkészítésével, és kezeli a művésztelep több mint nyolcszáz darabos gyűjteményét. Az új műalkotásokat hagyományosan a táborzáró kiállításon mutatják be. „Azért is jó, hogy minden művész együtt dolgozik, mert így megtanulhatják a szakma rejtelmeit, a munka után pedig mindig jut idő egy jó beszélgetésre” – mondta a közös munkáról Halmos Klára, miközben hangulatképeket vetített a közösségről.


20170203_160028


Ezt követően Fürjesi Csaba, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep vezetője lépett a pódiumra, aki először a „Salgótarjántól 132 szerpentinre fekvő” településről, Ceredről mesélt. Nem véletlen, hogy az előadó szinte rajongással beszélt a páratlan szépségű kis faluról, hiszen a helyszín központi szerepet játszik a művésztelep életében.

A Ceredi Nemzetközi Művésztelepet 1996-ban civil kezdeményezésként képzőművészek indították. Céljuk egy nemzetközi kortárs művészeti projekt létrehozása volt csendes, érintetlen környezetben, ahol az alkotás és az elmélkedés zavartalanul biztosított. A befogadó falu megismerése után a vezetés úgy döntött, hogy aktívan részt vesz a falu életében, és az addig klasszikus hagyományokon alapuló művésztelepi működési formájukat is továbbfejleszti. Így jött létre a hét-tíz napos időtartamú, tematikus projekt. Ennek a témája évről évre más, de mindig a faluból kell meríteniük a meghívott képzőművészeknek.

A Ceredi Nemzetközi Művésztelep professzionális alkotókat fogad és igyekszik egy-egy projektre felfűzve lenyomatot képezni a kortárs művészet jelenlegi helyzetéről. Emellett segít, hogy fennmaradjon egy kis falu neve és annak hagyományai, valamint nem utolsó sorban biztosítja Magyarország részvételét a nemzetközi művészeti áramlatokban. Az alkotások széles skálán készülnek a betontól a fotón át a textilig, de drónnal is szívesen dolgoznak a művészek.

„A művésztelep résztvevői aktív párbeszédet folytatnak a helyi társadalommal a kortárs művészet eszközeinek segítségével. Ez tematikus esemény, amelynek témája valamilyen formában mindig a falu. Így váltunk részévé a közösségnek” – emelte ki Fürjesi Csaba.

 

20170203_160046


„A GébArt szinonimája a kollegialitásnak, a kedvességnek és a barátságnak” – mondta Prokné Tírner Gyöngyi, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep szakmai vezetője.

A művésztelepet maximális alkotói szabadság és sajátos alkotói atmoszféra jellemzi. A munkához szükséges feltételek: az alapanyag és két-három hét szállással, teljes ellátással biztosítottak. A projekt végén a művészek zsűrizett alkotásokkal járulnak hozzá a művésztelepi gyűjtemény és a szoborpark bővüléséhez. Az alkotásokból minden rendezvény végén bemutató kiállítást rendeznek, amely egyben a telep záróakkordja.


A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM-Ház) 1998-ban alakult Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A műhely kortárs művészeti kiállításoknak ad helyet, és az alkotóművészek műtermei is látogathatók.

„A műhely egyik legnagyobb eredménye a 2001-es Élmény és eszmény című kiállítás megrendezése volt, amely nagy sikert aratott a közönség körében” – összegezte Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, a GIM-Ház vezetője.

A kiállítóteremben és a színekre komponált, festői hangulatú kertben nyaranta tematikus, összművészeti rendezvényeket tartanak: szabadtéri animációs filmvetítések, divatbemutatók, költői és zenei estek várják az érdeklődőket. Az alkotóházban hagyományokra épülő művészeti oktatás valósul meg, amelyre jellemző a növendékekkel való egyéni foglalkozás, a magas szintű mesterségbeli tudásra való nevelés professzionális művészeti környezetben. Az oktatási program része a rendszeres, nyári művészeti tábor.


20170203_160459


Zárásként az alapító, Lelkes Márk mutatta be a zalaszentgróti Villa Negra művésztelepet. A művésztelep vezetője a célokról így fogalmazott: „fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, ahol jól érzi magát az alkotó”.

A közösségnek olyan helyszín ad otthont, amely adottságaival, vonzerejével, szépségével és vendégszerető embereivel karaktert ad a művésztelepnek. Ez az inspiratív környezet kitűnő lehetőséget biztosít az autonóm alkotói munkára, barátságok elmélyülésére és szakmai beszélgetésekre.


Az érdeklődők február 19-ig a Műcsarnok kiállítótermében kaphatnak ízelítőt abból a sokszínű, magas színvonalú alkotótelepi munkából, amely a hazai művésztelepek tevékenységét jellemzi.



Kultúra.hu

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma